Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1914-04-04 / 14. szám

2-ik oldal. ÉRMELLÉK 1914. április 4. 14-ik szám. ■ ■ Urögi Annuska. (S.) Rátette kezét szivemre a megdöbbe­nés, a rémület! Vergődik lelkem nesztelen szárnyveréssel! Valaki meghalt! Valaki, egy bájos fiatal leány! Meghalt! A halál — ez a fekete hernyó — rászállott a rózsaszínű virágra. Az örök álom keze, — melyen a halál ujja van — végigsimogatta Anuska bágyadt szempilláit. A föld üde arcán, most virit a tavasz1 első csókja. Pázsitos erdőben lilakék ibolya; mosolyog: s az a meleg szivü leány — ki- j nek lelkében egy virágtenger volt, — mind- | ezt már nem láthatja. Az ő angyali lelke, [ már olyan koszorút visel, mely arany virá-1 gokból van fűzve. Lábánál angyalok térdelnek s együtt imádkoznak vele. Megnyilt előtte a csillag­rajokkal telehintett menyország: ide lent pedig olyan árnyékot hagyott maga után, hogy azt el nem oszlatja semmi fény! . . . Virághullás volt! Egy szépséggel, jóság­gal megáldott leányka előtt megnyilt a meny ország s a halál rettenetes árnyékába sodorta a kétségbeesett szülőket. A kímélet- len, kegyetlen sors, rátaposott a szülők szi- j vére. Ott fekszik a hideg földben, a szülők j féltve őrzött kincse, kinek rózsás arcát a halálkin liliommá fehérítette. Alszik, halálálmot alszik. Az álom kezén, rajta van a halál ujja. Lelke előtt megnyilt a végtelenség. Lezárt! szempillái alatt kiégett csillag fénye hamvad ; ajkára ráfagyott mosolyának szent ártatlan­sága, kis kezei olyanok, mint két hervadt levél. Vergődik az én lelkem is, nesztelen szárnyveréssel, s felettem is árnyékok suhan­nak át . . . Amint eszembe jut a letört vi­rág temetése, az aggodalom halálmadara repdes fejem felett ... S én, bár remegő kézzel, de erősen . . . erősen szorítom szi­vemre, az én kis leányomat . . . * * * Súlyos csapás érte Ürögi Sándor ref. igazgató-tanítót, lapunk őszinte az igaz ba­rátját. Leánya Annuska múlt hó 27-én hoszas szenvedés után elhunyt. Temetése múlt hó 29-ón folyt le őszinte és igaz rész­vét mellett. A gyászoló család a gyászoséi­ról az alábbi jelentést adta ki: Fájdalomtól megtört szívvel jelentik a forrón szeretett jó gyermek és testvérnek Urögi Annuskának hosszas szenvedés után életének 22 ik évében f. hó 27-én d. u. 21 órakor történt gyászos elhunytét. Megboldo­gult drága halottunk hült tetemeit f. hó 29-én d. u. 2 órakor fogjuk a ref. egyház \ szertartása szerint a háznál tartandó ima után örök nyugalomra helyezni. Áldás és béke drága poraira! Bánatos szülei: Ürögi Sándor és neje szül. Bellovics Ágnes. Test­vérei. Ürögi Aranka férj. Csutoros Albertné gyermekeik Annuska, Aranka, Sándor, „Pali. Ürögi Margitka férj. Dezső Sándorné. Ürögi Erzsiké, Ürögi Jolánka, Ürögi Irmuska. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete múlt hó 27-én, rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a tagok teljes számban megjelentek. A gyűlés első és leg- [ fontosabb tárgya a járásbíróság ügye volt,! amelyre vonatkozólag megkeresés érkezett a székelyhídi járásbíróság vezetőjétől, hogy nyilatkozzék a képviselőtestület arra vonat- j kozólag, hogy annak felállítása esetére, mi­lyen dologi kiadásokkal járulna hozzá a község. Jakab Rezső főjegyző javasolja a i közgyűlésnek, hogy mondja ki, hogy azon esetben, ha az igazságügyminiszter a járás-1 bíróságot felállítja, kötelezi magát ideiglenes helyiségről haladéknélkül gondoskodni. A végleges elhelyezésre nézve A., felajánl az igazságügyi kormány részére tulajdonjoggal megfelelő telket a bíróság elhelyezésére és j egyszer s mindenkorra 30000 koronát az építkezés és berendezésre. R, Felajánlja, hogy a bíróság elhelyezésére szükséges épületeket az igazságügyi kormány által kívánt alakban és méretekben felópitteti, úgy, hogy ezen épületekben legyen elhelyezhető a községi elöljáróság és az esetleg felállítandó kir. | ' adóhivatal is és a bíróság elhelyezéséért évi! 4000 koronát kér az igazságügyi kormánytól. C. A bírósági tisztviselők részére alkalmas lakásokról gondoskodik. A javaslatot a köz- \ gyűlés egyhangúlag magáévá tette és utasította az elöljáróságot, hogy azt jegyzőkönyvi ki­vonat kapcsán jutassa el a székelyhídi já­rásbíróság vezetőjéhez. Dobozy Kálmán bi­zottsági tag indítványt tesz arra vonatkozólag, hogy a képviselőtestület előre gondoskodjék az építkezésekre felveendő kölcsön ügyében és szerezzen be erre vonatkozólag ajánlato­kat egyes pénzintézetektől. A gyűlés az in­dítvány elfogadása mellett, a beérkezendő ajánlatok tárgyalására április lö ére újabb közgyűlés egybehivását rendelte el. A gyű­lés többi tárgyai illetőségi ügyek voltak, amellyel egy negyed óra alatt végzett is a közgyűlés. Halálozás. Kállay N. Lajos földbirtokos szombaton hosszas szenvedés után elhunyt. A család a halottat Kurta János temetkezési vál­lalkozóval Érkörtvélyesre szállította, ahol hét­főn nagy részvét mellett temették el a családi sirboltba. A megboldogultban Biró Sándor ér- körtvélyesi földbirtokos apósát gyászolja. Egy Üdvös intézkedés. Dobozy Kálmán fő­szolgabíró rendeletet intézett az elöljárósághoz, a melyben szigorúan meghagyja, hogy a trans­versalis müutból kiágazó köves utat állandóan! tisztán tartsa és a sártól és piszoktól takarit- tassa meg. Meghívó. Az érmelléki ref. tanítóegyesület tavaszi közgyűlése április 14-én, Székeiyhidon a Szilágyi Árpád ur tantermében fog megtar­tatni. E gyűlésre az egyesület t. tagjait, a Nt. lelkészi kart s a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívom. Bagamér, 1914. márc. 31-én. Molnár Antal, elnök. Előmunkálati engedély. A m. kir. kereske­delemügyi miniszter az Érmihályfalva állomás ból kiágazólag Gálospetri, Peér, Szalacs felé Tasnádig vezető h. é. vasúti vonalra az elő­munkálati engedélyt egy évi tartamra meg­hosszabbította. , Összeomlott hid. Évek hosszú sorozata óta áll fenn a Székelyhid—Szalacsi utón egy j téglahid, amelyet az idő viszontagságai, de különösen az Ér áradásai rendkívül megvi­seltek. Már két évvel ezelőtt tervbe lett véve i a hid megjavítása, de az Ér vizálása mindég ! megakadályozta a munkálat végrehajtását, j Vasárnap azután megtörtént az a szomorú eset, hogy az öreg rozoga hid beadta a kul­csot és nagy robajjal bedőlt az egyik oldala. A másik része azonban még elentáll az idők viszontagságainak és az Ér csapkodó hullá­mainak és csak ennek köszönhető az, hogy a közlekedés Szalacs .községgel teljesen meg nem szakad. Rück Ádám utbiztos intézke­dett, hogy addig is még a hid csonka része lebonyolítani képes a forgalmat, állandóan éjjeli őr legyen a hídnál, aki figyelmeztesse a járókelőket az esetleges veszélyre, amely­nek a hídon való átjárással ki vannak téve. A kedvező idő beáltával azonban azonnal hozzákezdenek a hid kijavításához. Szives tudomásul. Az érmihályfalvai fodrász­iparosok elhatározták, hogy üzletükéi husvét másodnapján egész nap zárva tartják. Ellopták a templom kerítést. Érkeserüben múlt hó 27-én este jelentést tettek az ottani csendőrpsrancsnokságnak, hogy ismeretlen tettesek ellopták a róm. kath. egyház kerí­tését. A csendőrök haladéknélkül nyomozás­hoz láttak és sikerült az ellopott deszkákat Takács Zsigmond ottani lakos házpadlásán feltalálni. A lopott deszka egy részéből ha- j jót készített és eladta azt Sass Sándor ot-! tani lakosnak. A nyomozás során egyéb tur­pisságok is derültek ki az öreg Takácsra. Kiderült ugyanis, hogy Osváth Lajosné Özv. j' Budai Gézánénak a tél folyamán eltűnt tyúkjai és ruoáihoz is van valami köze a vén gonosztevőnek ; amely lopásokat is beis­merte. A csendőrség feljelentette Takácsot, fiát és feleségét a nagyváradi kir. ügyész­séghez. Ugyancsak ludasnak találták a ke- ritésfosztogatásban ifj. Gábor Sándor nap­számost is, akit azonban csak lopásért je­lentettek fel a székelyhídi kir. járásbiró- i sághoz. Elgázolás, vagy merénylet. Szerdán reggel a 34. sz. pályaőr jelentette az érmihályfalvai állomásra, hogy a pályatest mellett egy em­ber eszméletlenül fekszik. Makutz Gyula ál­lomásfőnök haladéknélkül intézkedett a se­gélynyújtás iránt és dr. Fráter Gáspár va­súti főorvos azonnal kiszállott a helyszínére és megvizsgálta a sérültet, akinek fején ha­talmas seb tátongott. A szerencsétlen ember, akit Balázs Sándornak hívnak és Pataky Sándor órkörtvólyeái ref. lelkész dohányosa, eszméletlen állapotban feküdt és az orvosi kezelés alatt sem tért magához s igy ki sem lehetett halgatni. A feltevés az, hogy vagy kiugrott a kocsiból, vagy kiesett, esetleg merénylet áldozata. Pályakocsin behozták az állomásra, ahonnan a legközelebbi vonat­tal beszállították a debreceni közkórházba, ahol csütörtökön anélkül, hogy magához tért volna meghalt. A rejtélyes ügyben a csendőrség megindította a vizsgálatot!. Tűz a vasúti állomáson. Szombaton dél­előtt eddig ismeretlen okokból inig a váltóőr személyzet iskolában volt, kigyuladt a 4. sz. váltó bejáratnál levő fából készült őrbódé és dacára a gyorsan érkezett segítségnek a belső berendezés, a harang és telefonfelsze­reléssel együtt porrá égett. A tűz okának kiderítése iránt a vizsgálat megindult. Szerencsétlenül járt kocsirendező. Boros Ferenc kocsirendező hétfőn délután a bihari 7001. sz. vonatnál kapcsolási szolgálatot teljesített. Kapcsolás közben a szétkapcsolt tömlőkből a gőz kiáramlott és a tömlőt Bo­ros arcához csapta. A súlyos tömlő össze­roncsolta az arcát és szemét is megsértette. A sérültet dr. Andrássy Érnő azonnal ápo­lás alá vette és remélhető, hogy a bale­set súlyosabb következményekkel nem fog járni. Szerkesztői üzenet. Krónikás II. A „Felsővisói élemények“ cimü cikk egyelőre nem közöhető. A főszolgabírói eredeti levelet átadhatjuk, mert körjegyzői másolatban elkészítettük és eltettük levéltárunkba. Lehet, hogy alkalomadtán szük­ség lesz reá. Székelyhid. Csattos imakönyvvel mennek el a nők a falusi ablakom alatt dél­után a templomba. Harangszó zsong a lég­ben, friss földszag érzik s a tavasz lehelete játszik a menyecskék fekete selyemkendőjé­vel. A meglettebb korú asszonyok kövér- szemű olvasót visznek a kezükben s az ol­vasó mellett megismerem a kötéséről, meg az alakjáról, a Walser-Varga „Örökimádás“-át. Ahogy kinézek, megérint egy szempár puhán, mint a bársony s én egy kicsit el­gondolkodom rajta és egyszer csak eloszlik az emberhullám, nyugodt az utca s akik előbb elhaladtak erre, eddig már a böjti pré­dikációt hallgatják. Régi idők jutnak eszembe. A Mátyás­templom, a Várkápolna, a jezsuitalépcső s a fárasztó budai kapaszkodók és az a nagy hallgatóság, amely a kiváló egyházi szóno­kok beszédeire oly távoli részeiből is eljött a fővárosnak. — A fájdalom a lélek esztergája . . . —- A fejen a babérkoszorú s a szivén a töviskoszoru . . . így ömlött el a drága müvü csucsivek alatt a pap ajkáról a szó, mint mély gor­donka bugás. És ugyanezeknek a füleknek talán egy óra múlva már azt csicseregte a Kossuth Lajos-utca sarkán egy virágárus­leány : — Ibolyát, szép mimózát tessék, nagy­ságos asszony! . . . S akkor már diadalmas mosoly ült arcu­kon és nem igen gondoltak többé sem a karingre, sem a violaszin stólára, sem a fájdalomra, sem a töviskoszorura . . .

Next

/
Thumbnails
Contents