Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-04-04 / 14. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK 1914. április 4. 14-ik szám. Nagykároly, Könyök-utca 11. szám. Készítek a gyökér eltávolítása nélkül- is: természetim fogpótlásokat aranyban és vulkánit kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranviiiuak. koronák, csopfog-ik a niu«'ősziesebb kivitelben Foghúzás. Fogiöniés. László Jené vizsgázott fogtechnikus. lelni és tapasztalni, hogy szolid, tisztességes gazdasági exisztenciák, becsületes és ügyes kereskedők, törekvő, hivatásuk magaslatán álló iparosok küzködnek a pénztelenség gondjaival és nem képesek üzletüket és vállalatukat kifejleszteni, csak azért, mert üzletük méretei oly szerények, hogy a nagybankoknak derogál velük hitelösszeköttetésbe lépni? De tulajdonképen nem is hivatása ezeknek a nagy pénzintézeteknek, hogy a kis exisztenciák százezreivel közvetlen hitelösszeköttetésbe lépjenek. Ellenben azok a középső szervek, amelyek eddig a kishitelt közvetlenül ellátták és a nagybankok tőkefeleslegeit a maguk közbelépésével elvezették a gazdasági élet legszélesebb rétegeihez, túlnyomó részt elpusztultak a, hitel krízis folyamán. Logikai észszerüség tehát, hogyha senki nem törődik ebben az országban a kereskedők és iparosok hitelügyével, úgy ez osztályoknak önmaguknak kell megteremteniük a nélkülözhetetlen hitelszervezetet és e szervezet létesítésére reá kell kényszeriteniök a kormányt és a parlamentet. Mit használ az olcsó kamatláb, amikor a kereskedőnek és iparosnak semmiféle kamat mellett nem adnak hitelt? Ma úgy áll a helyzet, hogy a bankráta magassága vagy alacsonysága nem is érdekli a gazdasági élet legnagyobbszámu egye- deit. Egy olyan olcsó kamatnak, amely csak a papiroson marad meg, de amely nem válik élő valósággá, örülni nem tudunk. NAGYKÁROLYI KERESKEDELMI ÉS IPARBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, Alaptőke : 1.200,000 korona. Tartalékalapok; 402.000 korona. Folyósít: váltókölcsönöket bekebelezés, értékpapír fedezet vagy kezesség mellett. Leszámiíoya. iparosok és kereskedők tárcaváltóit a legjutányo- sabb kamattétellel. Törlesztéses jelzálogkölcsönöket nyújt földbirtokokra a becsérték 5O0/f)-a erejéig 20—50 éves időtartamra, a kölcsönkérvénnyel egyidejűleg beterjesztendő az ingatlan hiteles telekkönyvi kivonata és kataszteri birtokive. Vesz éselad: mindennemű tőzsdei értékpapírt, sorsjegyeket a legelőnyösebb napi árfolyamon. Takarék és folyószámlái betéteket igen jutányos kamattétel mellett gyümöicsöztet; a tökekamatadót az intézet viseli, í oKonuniíí ■ mindennél.ü bank- LÖUUliyUlll . szerü ügyletet. Közelebbi felvilágosítást készséggel nyújt az intézet Igazgatósága. A városok jövője. A városok hatalma és dicsősége a multté, I kultúrája és valódi fejlődése a jövőé. A jelen az csak egy átmeneti állapot, mert itt megállni nem íeliet, de nem lehet visszamenni a múltba sem, egy ut van tehát előttünk, fejlődni a modern kultúra, hygénia és az ezekkel összefüggő szempontok, szerint. A mai modern irányzata a városoknak nem lehet más, mint polgárai jólétének, va- gyonosodásának, biztonságának, egészségének i és kultúrájának biztosítása és fejlesztése. Első j szempont minden esetre a közegészség ; ezzel azután összefügg minden ága a közigazga- ! tásnak, amely ügyosztályok szerint ugyan el lehet különítve, de az élet merev válaszfalakat nem ismer s az ügyosztályokba beosztott hatáskörök a gyakorlati élet jelenségei és eredményei szempontjából összeolvadnak s el nem választhatók. A közegészségüggyel összefügg a közigazgatásnak minden ága, mert hiszen a közigazgatás különböző ágai a közegészség érdekeit összefüggőig szolgálják. Maguknak a városok fejlődésének a közegészségügyi szempontok szerint kell tör- I ténnie, meit ez az a tér, amelyen a legfontosabb érdekekkel s a legtöbb teendővel ta- I Iákozunk. Az 1912. évi 58. t. c., amely a városok j fejlesztéséről szól, 30 ik §-ában arra utasítja a belügyministert, hogy a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, valamint a városi rendőrségek országos rendezéséről a törvény életbeléptesétől számított két éven belül terjesszen elő törvényjavaslatot. A két év már nagyon közeledik s leteltétől igen kevés idő választ el. Minden esetre az az első sorban jogosult kívánság, hogy úgy, amint az 1912. évi 58-ik t.-c. segített a városi tisztviselőkön s ez által közvetve segített a városokon, a városok fejlődéséről megalkotandó uj törvény segítsen magán a városokon és azoknak közönségén. Az első kívánság az, hogy lehetőleg szabadítson meg az alakiságok bilincseitől több önállóságot adjon a városoknak s azok hatóságaiKiadta tehát az útját, de utána nem következett senki; bár tavaly, úgy emlékezett, ábrándozásra indította egy ulánushadnagynak kék szeme, de ézt is hamarosan kiverte a fejéből. Mert gróf volt ugyan, de nagyon szegény s nem hevitették nemes érzések, csak futó kaland kellett ennek is és ingyen szerelem. A szinészleány összerázkódott. A alacsony ablakon át kitekintett a sötétbeveszó folyóra, mely halottfehéren siklott el a kisvárosi füzesek alatt. — Gyűlölöm a férfiakat, — mondotta kábultan, de fennhangon, mintha a rivalda előtt beszélne. S összehúzta a nyakát, melegen, fehér pamutbluza alá, amit szívesen vett föl otthon hűvös, őszi estéken. De ábrándozásában hirtelen megriasztotta háziasszonya, aki benyitott most az ajtón : — Nem parancsolt-e teát kedves ? — kérdezte falusias barátsággal. Szívesen megfőzöm. A szinészleány nemet intett a fejével. Némán, komoly méltósággal, mintha festett korona lenne most is a fején, mint „Stuart Máriában“. — Akkor bocsásson meg, hogy zavartam, •— felelte a terebélyes iparosasszony, aki faj • tájának a makacs nagyratörésével szeretett volna ezzel a finom pesti leánynyal komolyabb barátságba elegyedni. Kun Sarolta magára maradt a ruháival és álmaival. Az utazókosarak tartalmát apránként szétterítette a székekre és az ágyakra. A szoba megtelt ruhákkal, kalapokkal. Ez a fehér muszlin már nagyon foszladozik. Már csak a színpadon lehet viselni. Még j egyszer kimossák, azután vége. Zsandárkók , grenadinruháját még elhordhatja ősszel. Ég- szinü selyemruhája, hímzett díszítéseivel még szép, de már kinőtte egy kissé és inkább estélyekre való kosztüm. Rakosgatta, rendezgette ruháit, átható gonddal, mig ajka összeszorult s lelkét valami néma fájdalom fonta át. — Ezek a ruhák néma tanúi becsületességemnek, — gondolta — ha rossz lennék, mint a többiek . . . Nem folytatta. Szeretett még maga előtt is, vagy ha a tükörbe nézett, a megközelíthetetlenség és a szűzies tisztaság szerepében tetszelegni. A bankpénztárnok el volt felejtve régen. Vagy talán nem is gondolt rá soha ? Azután a kalapokat birálta meg leányos szeretettel: — Fehér kócsagomnak kihullott a szála, — búgta a szinészleány. — Tavaly még j száztizenegy szál volt, most alig van belőle ötven. Hogy foszlik és vedlik ez a kócsag! Élkomolyodott. Egy piros kalap jutott az eszébe, lekonyuló paradics madártollal. Két hét előtt látta a kirakatban. Fájt a szive. Megszerette volna venni. De nem volt elég pénze. S ott még nem tartott, hogy egy ka-! lapért eladja magát. Fölcsavarta a petróleumlámpa kanócát s odahelyezte a tükör elé. Haját megigazítva, fölpróbálta kis kopot kalapját, amit nemrégen vásárolt, nem is valami elsőrendű üzletben. Féloldalra igazított hajóke finom árnyat vont most nemes, halványsárga arcára, amely telt és egészséges fényű volt mégis. — Szép vagyok ? — tűnődött elmerengve. A fövegét visszahelyezte gondosan az ágyra és a földre kuporodva, mint a kis gyermek, átengedte magát a céltalan és üres álmodozásainak. Néhány szallag került a kezébe : elmosódott arauyfelirással, régebbi diadalok emlékei. Két szál elhervadt virág, — maga sem tudta minek tette félre; igen anyja vette, az anyja, vagy az unokahuga. Már nem emlékezett. Elmosolyodott. Egészen friss virágcsokorra bukkant. Csak tegnap kapta. Első fellépése tiszteletére. Kókszallaggal átfont violák. Illatosak. A gyógyszerész küldte, vagy a járásbiró ? Nem tudta még. írás nem volt mellékelve. Júliát játszotta, — igen, — nagyon szép lehetett, — az árvaszéki ülnök felállott a páholyban és úgy tapsolt és egy barátságos arcú fiatal tigyvédné a kripta jelenetnél hangosan sirva fakadt. — Milyen szép voltam, — ismételgette a szinészleány ábrándozással. Mosolygott. Mert nagy sikere volt. Mikor előadás után megjelent, a vendéglőben, a fehér teremben borozgató urak felállottak a tiszteletére. Az egyik ur, igen komoly férfiú, városi tanácsos Modern és tartós Plisérozás, gouvrizozás Uúftújer Púi ruliafestő, vegytisztító és gőzmoső-gyárában Felvételi üzlet: Nagykároly, Széchenyi-utca 43. szám.
