Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-03-21 / 12. szám
Nagykároly, 1914. március 21. 12-ik szám. VII. évfolyam KÖZÉRDEK ÉF^MELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ES TTIEZŐG AZDAS A G ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza Élőfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jog Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. 1 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos He BSUlt SiMKÓ ALADÁR. Vic Előfizetési árak: yben házhoz hordva egy évre 7’— kor. félévre 3’50 kor lékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— ko Egyes szám ára 20 fillér. KILINCSELÉS. 1 Feketekabáíos, simára bereívált urak 1 adják egymásnak a kilincset a képviselő- testületi tagok lakásán. Benn a szobában azután mélyen; meghajtják magukat és kérik a bizottsági!1 tag urat, venné őket szives pártfogásába. Ezek a feketekabátos, frissen borotvált urak, pályázók, akik a nyugdíjazás ^ folytán üresedésbe jött városi főjegyzői 1 állást óhajtják elnyerni. j Van ebben a képben, ebben a kilin- ( cselésben, bajlongásban valami szivet szorító szomorúság. Tanult ember 16 évi iskolázás után : — jogi tudással — aki már évek óta ott f görnyed az Íróasztal mellett és ir betűt 1 betűre, araikor alkalom nyílik reá, hogy idegölő, agyatrontó terhes munkájának valami eredményét lássa, kénytelen végig i házalni a városatyákat és megalázkodva mélyen hajlongva könyörögni össze azo cat a voksokat, melyek révén könnyit- íetne sorsán, megállapíthatja sóvár jövő j é t. Ki itt a hibás? Ki a felelős azért, hogy úri emberek saját énjüket megtagadva, gázolnak egy náson keresztül — egy daran kenyérért — ? Hiszen alig van két évtizede annak, amicor még kötéllel kellett fogni a városi hivatal- Tokokat, amikor csak az élet hajótöröttéi kerültek a poros, dohos városi can- jeliária tentafoltos íróasztalai mellé. Elsősorban a társadalom a hibás. Az a társadalom, ameh^ai^g ma sem szakított azzal a íölfögássalj nogy az úri iinber az Íróasztalnál kezdődik, még ak- cor is, hogyha éhezik, nyomorog, hogyha ulladásig vergődik az adósságokban. A másik nagyhiba, ami azután közvetlen rugója a kilincselésnek, ami spécidlis, ősrégi magyar bajunk — cl pro- tektió. Nem qualifikalió, nem a munka után ítélik meg nálunk az embert, hanem az összeköttetései révén. Lehet az a pályázó, bármilyen szorgalmas, tehetséges, becsületes ember, bizony elkilincselgethet holta napjáig, még sem kap jobb állást, ha csak nincs egy kis protektiója. Pedig ezen a járványos erkölcsi nya- vaján igen könnyen lehetne segíteni. Határozzák el a városatyák — de kivétel nélkül — hogy a kilincselőket nem fogadják, hogy arra adják szavazatukat, aki az állásra képzettsége és tehetsége folytán valóban érdemes. Ez nemcsak igazságos, de emberi is lenne. Itt az alkalom, tessék megpróbálni. RUBLETZKY KÁLMÁN női- és iBi Í4livat-án li.i#a 1AOYKAHOLY, lleák-lér 18. Ajánlja legdusabban felhalmozott áruraktárát mindenféle vászon, kész fellőnie- 'miiekben, úgyszintén színes és fehér damast asztalteritékekben. TÁRCZA. j a k Agatha testvér. « w 0 Irta: Murányi Miklós. n Nem is tudom, hogy történt. Olyan ma v már előttem az esemény, mint valami rövid, nyáréji álom, mely megmarad ugyan az em- n lékezetben, de elhalványul, s az első hajnali 1 napsugár elmossa kontúrjait. n Otthon volt, szünidőn. Sáppadt, vézna k leányka, de szemeiben valami rejtélyes“, mis- e tikus fény lobogott. Az a bizonyos zöld n láng, melyet soha el nem felejtünk. A szün- k idő úgy mult el, mint valami gyors álom. t Igaz, Hermin nem beszélgetett sokat, de tu- n dott hallgatni, mint talán senki más kívüle, s Mozdulatlan, feszült érdeklődéssel figyelt min- en szavamra és én nem győztem mesélni neki rról a nagyvilági életről, melyről még olyan eveset hallott. Mohón leste ajkaimon a szót, zinte láttam az aggódást tekintetében, hogy gyszeriben csaknem itt lesz megint az óra, aely vissza hívja őt oda, ahol eddig is ne- elkedett: a zárdába. Szinte irtózattal beszélt arról a helyről, aely pedig már szinte hazai hajlékává lett, iszen csippetnyi gyermekkora óta nerh is- aert más világot, a zárdái életnél. Csak ak- or derült fel arca, ha Agatha testvérről sett szó, akkora egyszeriben eltűnt arcáról ainden keserűség és rendesen hallgatag aj- ai hirtelen beszédesekké váltak. Agatha estvér volt az ő szemében minden szépnek, ainden jónak és tökéletesnek a megteste- ülése. — Agatha testvér mondta ! Ez volt gyakran döntő érve, legerősebb bizonyítéka valamely vitában és e három szót oly mély áhítattal ejtette ki, mintha valami isteni kinyilatkoztatást ismételne. Agatha testvér volt az a napsugár, mely elviselhetővé tette neki a zárda fojtó, sötét levegőjét. Elmúlott a nyár. Engem kötelességem visszaszólitott a városba. Hermin újra zárdába került. De elválva tőle, éreztem, hogy jelenlétét nélkülözöm. Mindig reá kellett gondolnom és bár eleinte félve kerültem annak beösmerését, hogy több puszta részvétnél és rokonszenvnél, amit iránta érzek, ez önámitást sokáig nem űzhettem. Gyors elhatározásnak vagyok embere és igy, mihelyt tisztába jöttem érzelmeimmel, szóltam anyámnak. Természetesen voltak kifogásai, de csakhamar eloszlattam aggodatHomokinjboi literenként 72 fillérért kapható Kisded. Sándor fűszer kereskedésében Nagykároly. |pjgp»- A borvásárló közönség; saját érdekében is győződjék meg jóságáról és olcsóságáról. ^