Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-03-14 / 11. szám

2-ik oldal. ERMELLEK 1914. március 14. 11-ik szám. Török Irén és Társa Debrecen, Piac-utca 38. szám. Értesiti a t. közönséget, hogy Női halap-szalonját áthelyezte Arany János-utca 1. szám alól Piac-utca 38. szám alá, a (Hungáriával szemben). T a, a, s z I és nyári IsalapoHs:! alá a polgármesterrel a 12 pontot s csatla­kozzék a tanács is a néphez. Küldöttséget választottak, mely a tanácsot ennek aláírá­sára felkérje, Petőfi, Jókai, Irinyi, Vasvári és Egressy lettek a küldöttség tagjai. A tanács épen ülést tartott s a hazasze­retet sugalatának engedve Szepessy Ferencz polgármester aláírta a tanács nevében a 12 pontot s ezzel kijelentette, hogy az ifjúság mozgalmát helyesnek tartja. A polgárőrség hamar megalakult s a hely­tartótanács reszketve a következményektől, elrendelte a cenzúra eltörlését, elrendelte to­vábbá Tancsis Mihály a nép jogainak bátor szólója — kit két szabad szellemű könyve miatt elfogtak — szabadon bocsájtását s megtiltotta a katonaságnak a tüntetésbe való beavatkozását. Minő diadallal vitték azt Pestre, a bör­tönből kiszabadított irót! Lobogó lámpafény világította meg az utat, öröm diadal töltötte meg a levegőt. Pestre érve kifogták a lovakat a kocsiból s úgy húzták végig az utcákon. De ezzel még nem volt váge március 15-ének. Folytatódott a diadalmámör, a színházban. Ingyenes előadás volt. Ez a nap a népnek napja volt. A „Talpra magyart“ akarták hallani . . . Előlépett Egressy Gábor a nemzeti szín­ház nagy művésze s elszavalta szenvedéllyel, tűzzel a március 15 ével egybeforradó harci riadóját a forradalomnak. Majd „Meghalt a cselszövő“ — a Hym- nusz, a Szózatra került a sor s a nép együtt énekelte a színészekkel az imaszerü költe­ményeket. Ékkor érkezett a hír a Budán történtek­ről, Tancsis kiszabadi tásáról, a kit azonban beteg neje meglátogatása visszatartott a sze­mélyes megjelenéstől. A Rákócy és a Marseillaise éneklése mel­lett oszlott el a néptömeg s mindenki a bol­dog felvirradás reményében ment felkeresni a lakhelyét. Ezek történtek 1848. március 15-én. 66 éve már, hogy a nemzet lánglelkü költője először szavalta el a „Talpra magyart“. E nagy idő alatt már majdnem kihalt a nemzedék, mely résztvett e nagy nap dicső­ségében. Mint minden évben, úgy holnap is az egész országban hálaimák szállanak a ma­gyarok Istenéhez, hogy óvja meg, védje meg a magyar nemzetet! Vegyünk mi is részt e nemzeti örömben, ünnepeljük meg mi is. Emlékezzünk meg azokról, a kik érettük éltek, érettük haltak. Március lő-ike legnagyobb nemzeti ünnep, a melyet megünnepelni szent kötelesség, meg nem ünnepelni vétek. Sorompó vagy életjáradék. 365 korona egy emberéletért. Clitélték a Máv.-ot.i Emlékeznek olvasóink bizonyára arra a va­súti ©Igazolásra, amely 1912. év február 29-én történt, s amelynek áldozata Puskás Albert ér- semjéni lakos életével fizette meg a bihari h. é. vasutak zsugoriságát, aki dacára annak, hogy az Érmihályfalváról Debreczenbe vezető ut ke­resztesésénél már nem egyszer fordultak elő kisebb-nagyobb szerencsétlenségek, még mindig nem állíttatott sorompót a veszélyeztetett helyre. Az áldozat felesége, aki egyedüli fentartó- ját veszítette az elhunytban, dr. Kepes Armin érmihályfalvai ügyvéd utján pert indított a Máv. ellen és 20,000 korona kártérítést köve­telt elhunyt férjéért. Két év óta folyik a per, amelynek során több helyszíni kiszállás és szemlék utján vilá­gos lelt az, hogy a szerencsétlenséget és igy Puskás halálát is az okozta, hogy a vasút ezen a rendkívül forgalmas helyen nem állított fel so­rompót. Most hozta meg az elsőfokú Ítéletét a nagy­váradi kir. törvényszék mint polgári bíróság, amely, csaknem teljesen magáévá téve dr. Ke­pes Ármin felperes ügyvédjének a periratok során'kifejtett jogi érvelését, kötelezte a Máv.-ot, hogy özv. Puskás Albertnének elhalálozásáig, illetve ujabbi férjhez meneteléig évi 365 kor. tartásdijat fizessen és megállapította ezen jára­dékot visszamenőleg 1912. év február 29-től, vagyis az elhalálozás napjától kezdödőleg. Elmarasztalta alperest továbbá 1000 koro­nát jóval meghaladó perköltségekbe, valamint a szemlék megtartásával felmerült költségek­ben is. Érdekes az Ítélet indoklása. A törvényszék ugyan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Mav- egy ilyen forgalmas helyen, ahol a pálya­testnek nagy esése van és az ut keresztezésé­nek hajlása egyenesen lehetetlenné teszi az úttesten haladónak a vonat észrevételét — hasonló szerencsétlenségek mellőzése végett — kötelességévé teszik a vasútnak a sorompó felállítását. A bizonyító eljárás pedig teljesen megcáfolta a Máv. azon rosszhiszemű védeke­zését, amit a saját embereivel bizonyítani meg j is kísérelt, mintha Puskás Albert ittas állapota okozta volna elgázoltatását, s igy megdönthet- lenné vált a Máv. gondatlansága. Legédekesebb része az Ítéletnek a sorompó felállításának el­mulasztására vonatkozik, melyet szószerint közlünk. „Minthogy a sorompó felállításának az el­mulasztását az alperes maga is beismerte, a vonatnak teljes menetsebességgel történt járat­tatását pedig a tanuk bizonyították, a kir. tör­vényszék alperes kártérítési kötelezettségét megállapította, mert az a körülmény, hogy a kérdéses átjárónál a vasút a közigazgatási ha­tóság által sorompó alkalmazására kötelezve nincsen, a sorompó hiányából származó kár megtérítésének kötelezettsége tekintetében fi­gyelembe nem vehető, mert az ebből eredő és a vasút javára eső megtakarítás mellett ugyan­csak a vasutat terheli a sorompó hiányával járó kockázat is.“ Kíváncsian várjuk, hogy az Ítéleten okulva, a Máv. belátja-e végre-valahára, hogy a so­rompó felállítása elkerülhetlen ezen a veszélye- zett helyen és nem viszi tovább is vágóhidra azokat a szerencsétlen polgárokat, akinek éle­tükkel kell megfizetniük a Máv. smucigságát. Személyi hir. Szabó Antal a badenbachi színház igazgatója, Jakab Rezső főjegyző só­gora, pár heti üdülésre Érmihályfalvára ér­kezett. Március tizenötödike. Érmihályfalva lelkes és hazafias közönsége, mint minden évben, úgy az idén is megünnepli a március tizenötö­dikét. Az iskolák saját kebelükben rendeznek ünnepélyeket és testületileg vonulnak fel a templomokba, istentiszteletekre. — Az érmihály- falvai ipartestület is megünnepli a szabadság ünnepét. Délelőtt a testületi diszzászló alatt vonulnak fel az iparosok a ref. templomba, este pedig társasvacsorát rendeznek az Iparos Otthon helyiségeiben. Zoltán napja. Szombaton a város előkelő társadalma adott találkozót Benedek Zoltán bankigazgató lakásán, hogy kifejezést adjon jókivánatainak névnapja alkalmából, a nagy népszerűség és köztiszteletnek örvendő szives házi gazda előtt. Este a vendégek tiszteletére fényes vacsora volt, amely csak a hajnali órák­kal ért véget. Közgyűlés. Az érmihályfalvai Kaszinó Egye­sület f. hó 21-ón d. u. 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését, amelyen az 1913. évi szá­madásokról szóló jelentés és az 1914. évi költ­ségvetés lesz tárgyalva. Nöegyleti gyűlés. Az Érmihályfalvai Általá­nos Nőegylet választmánya szerdán este ülést tartott Benedek Zoitánne elnöklete alatt. A választmány kimondotta, hogy folyó évi junius hó 1-én, az egyesület javára egy nagyobb sza­bású népünnepélyt rendez, melynek előkészí­tésére Dobozy Kálmán, Makutz Gyula, Mesko György, dr. Andrassy Ernő, Benedek Zoltán, Grósz Béla és dr. Kepes Árminból álló bizott­ságot kér fel. Nagy Kálmánná részére a vá­lasztmány havi 5 korona segélyt szavazott meg es ezzel a tárgysorozat ki is lett merítve. Leíkészbeiktatás. Virágvasárnapján,. április 5-én, iktatjuk be Érmihaiyfafva ref. vallásu polgárai, lelkészi hivatalába, Végh József es­perest. Az a napot a város polgársága — fe- lekezetre való tekintet nélkül, — nagyobb sza­bású ünnepélyességek keretében óhajtja meg­tartani. A beiktatáson az eddigi megállapodások szerint reszt vesznek dr. Balthazar Dezső püs­pök és gróf Dégenfeld József világi elnök is. Az illusztris vendegek fogadtatása, valamint az ünnepségek előkészítése tárgyában csütörtökön délután Dobozy Kálmán főszolgabíró lakásán értekezlet volt. Mi lesz a szervezési szabályrendelettel ? Évek hosszú tapasztalatai, de a mindjobban növekedő, drágaság hatása alatt, 1913. év ta­vaszán Érmihályfalva képviselőtestülete uj szervezési szabályrendeletet alkotott, amely­nek keretében rendezte a tisztviselők fizeté­sét is. A szabályrendelet kétszer is vissza lett adva átdolgozás miatt s legutóbb 1913. év szeptember havában be lett terjesztve törvényhatósági jóváhagyás végett. A községi tisztviselők türelemmel várták az elintézést, de az késett, mig végre nyomasztó anyagi helyzetük hatása alatt, kérelemmel fordultak az alispáni hivatalhoz a szabályrendelet jóvá­hagyása végett. A válasz még mindig kés­vén, megsürgették a kérelem elintézését, de arra még a mai napig sem kaptak határo­zatot. a község jól felfogott érdeke, de a tisztviselők nehéz anyagi helyzetére való te­kintetből is arra kérjük vármegyénk szeretett alispánját, hogy a szabályrendelet mielőbbi tárgyalását elrendelni és igy a tisztviselők részéről tapasztalható jogos elégedetlenség­nek véget vetni szíveskedjék. Március 15. Az óradonyi újonnan alakult önkéntes tüzoltóegyesület 1914. március 15-én a ref. iskola termében, pénztár javára, már­cius 15-iki emlékünnepélylyel egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez. Személyjegy 1 K, családjegy 3 K. Az ünnepély kezdete délután 3 órakor, a táncvigalom kezdete este 6 órakor. — Műsor: Hymnusz. Énekli a kö­zönség. Emlékbeszéd. Tartja Laczák Dezső tb. parancsnok. Kuruc dalok. Énekli a „Tűz­oltó Dalkör“. Vezetik Bartha Ferenc és Ruszt Ferenc tűzoltó tisztek. „Nemzeti dal“. Irta Petőfi Sándor. Szavalja Szebeni József parancsnok. Hazafias dalok. Előadja a „Tűz­oltó Dalkör“. Vezetik Bartha Ferenc és Ruszt Ferenc tüzoltótisztek. Szózat. Énekli a kö­zönség. Választmányi ülés. Az Érmihályfalvai Ka­szinó Egyesület választmánya kedden, a múlt héten délután ülést tartott Makucz Gyula elnöklete alatt. A választmány elfo­gadta az 1913. évi zárszámadást és elfoga­dásra ajánlja azt a közgyűlésnek is. Meg­állapította az 1914. évi költségvetést és elha­tározta a villanyvilágításnak az egyesület he­lyiségébe való bevezetését, melynek eszköz­lésére elnök, Grosz Béla és Glük Benőből, álló bizottságot küldött ki. Tudomásul vette Draveczky László és Molnár Albert ta­goknak az egyesület kebeléből való kilépé­sét, végül az egybehívandó közgyűlés napját március 21-óre tűzte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents