Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-03-14 / 11. szám

1914. március 14. 11-ik szám ÉRMELLÉK 3-ik oldal. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 7-en rendkívüli közgyű­lést tartott P. Kovács Sándor főbiró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a körorvosi lakbért megállapító törvényhatósági határozat bejelen­tése volt, mely annak összegét évi 800 koro­nában állapította meg. Előadó javasolta, hogy a határozatot vegyék tudomásul. Dobozy Kálmán biz. tag szólalt fel a határozat ellen, mert a községre nézve az nagy teherrel jár. Nézete szerint a körorvost nem illeti meg magasabb lakbér, mint egy hasonló díjazással biró állami tisztviselőt, miért is javasolta, hogy felebbezze meg a határozatot a képviselőtestület. A gyű­lés előadó javaslata elutasításával teljesen magáévá tette Dobozy Kálmán indítványát és utasította az elöljáróságot a felebbezés beadá­sára. Tudomásul vette a közgyűlés a Szekán Ferenc jutalmazására vonatkozó határozat jó­váhagyását. A vakokat gyámolitó egyesület támogatására vonatkozólag Dobozy Kálmán in­dítványára gyűjtést indit a községben és a be­gyült összeget 100 koronára egészíti ki és ez­zel belép az alapiló tagok sorába. Elintézel hét illetőségi ügyet és ezzel a gyűlés véget ért. Hirtelen halál. Torner Károly nagykárolyi kalapost, a vásárban sátorállitás közben hirte­len szivszélhüdés orte és pár percnyi kínlódás után a helyszínén meghalt. Dr. Atidrássy Ernő tb. vármegyei főorvos már csak a beállott ha­lált constatálhatta, A család intézkedett, hogy a holttestet hazaszállítsák Nagykárolyba. Tisztújító gyűlés. Folyó hó 8-án vasárnap tartotta a izr. szentegylet évi rendes közgyűlé­sét ;:z Egri Ignác tulajdonát képező Pannonia Szállodában. Megválasztottak: Elnök: Grósz Herman, gondnok: Rubinstein József, ellenőr: Rosenfeld Lajos, pénztáros: Rosenbluih Lajos. Választmány: Freund Ráfáel, Grósz La jos, Bernstein Farkas, Tremhaft Bernáth, Klein Izsák. Számoló bizottság: Glück Adolf. Bene­dek Zoltán, Bergei' Dávid, Deutsch József, Pol- lák Sámuel. Jegyzőkönyvileg örökítette meg az egylet a Rosenbluth Dávidné ajándékát, egy igen nagy értékű tóratekercset. Gyűlés után az Egri Ignác által készített remek vacsora és felszolgált kitűnő borok mellett, kivilágos ki- viradtig maradtak együtt az egylet tagjai. Vasúti állomás kibővítése. Az érmiháiyfalvai szűk és az igényeknek meg. nem felelő vasúti állomás kibővítése ügyében Ularik Béla üzlet­vezető főfelügyelő elnöklete alatt szerdán bi­zottság járt Ermihalyíalván, amely véglegesen megállapította azokat az építkezéseket és ter­veket, amelyek a kibővítéshez szükségessé vál­tak. Az állomáson uj vágányokat fektetnek le, vágány méghosszabitásokat eszközölnek, uj rak­tárokat letesitenek, azokat raktári irodákkal egészítik ki és végül az állomási épületen uj várótermeket építenek. A munkálatokat még a f. évben megfogják kezdeni. Megtámadott árverelök., Kinos botrányt ren­dezett az elmúlt héten Ermihályfalván Szi­lágyi Sándor gazdálkodó, aki tudvalevőleg — egy önfeledett állapotában — több tagú csa­ládja kitagadása mellett adósággal alaposan megterhelt vagyonát, végrendeletileg a nem­zeti munkapártra hagyta. A nagylelkű adó mányozó, akinek nevét koszorúba fonták a munkapárti lapok, elfelejtette egyik-másik sürgős adósságát kifizetni és a dolog vége lefoglalt ingóinak elárverezése lett. Az árve­rést foganatosító végrehajtó ismerve Szilágyi nehéz természetét, gondoskodott arról, hogy csendőrség is legyen jelen az árverésnél, ne­hogy Szilágyi tettlegességre ragadtassa ma­gát. Az elővigyázat nem is volt felesleges, mert alig kezdődött meg az árverés, Szilágyi éktelen káromkodások között tettleg insul- tálta a jelenvolt ügyvédjelöltet, sőt az árve- relők egyike is hatalmas nyaklevessel adta meg az árát annak, hogy segíteni akart a több tagú családapán. Csendőrszuronyok közé vették az izgatott embert s igy tartot­ták meg az árverést és csak a csendőrök önmérsékletén múlott, hogy nem használták fegyverüket Szilágyival szemben. Értesülé­sünk szerint a tettleg insultált ügyvédjelölt megtette a feljelentést Szilágyi ellen a bíró­ságnál. Elfogott dohánytolvajok. Csütörtökön ejjel jó fogást csinált az érmiháiyfalvai csendőrség. Az éjjeli szolgálatot teljesítő járőr, portyázás tálból három ember gyanús csomagot cipel. Igazolásra szólították fel őket, amikor is kide­rült, hogy a gyanús csomag 56 kiló lopott do­hányt tartalmaz, amelyet a hivatalból csentek el Gerö János, Páll Mihály és Marosán József napszámosok. A csempészeket lefülelték és most azon fáradozik a csendőrsóg, hogy az előbbi lopásokat is reájuk bizonyítsa, természe­tesen az orgazda is — mert ilyen is van — lepre kerüljön. Járvány. Erselénden a vörheny járványsze- rüleg fellépvén, a hatóság az iskolákat bezá­ratta. az eszes Dániel Arnold olyan könyvet produkált, mely alaposságável, objaktiví- tásával (már amennyire a kereszténység gyűlölője objektiv lehet) óriási feltűnést keltett ; csak figyelem, hogy mióta meg­jelent, a legkülönbözőbb irányú tudomá­nyos és tudománytalan szemlék folyton foglalkoznak vele, ismertetik, cáfolgatják, propagálják. Azóta Budapesten megalakult egy „Többtermelő Társaság“, legutóbb pedig a „Nemzeti Népszövetség.“ Ezek a jelenségek a legnagyobb fi­gyelmet érdemlik. Különösen a „Nemzeti Népszövetség“, melynek programmja tel­jesen a Katholikus Népszövetség máso­lata s ugylátszik, sok protestáns ur áll az élén. Ha ugyanazt a. munkát akarja végezni az alföldi protestáns nép közt, azt a védekező, gyarapító, alkotó munkát, mint a Katholikus Népszövetség a katho­likus nép közt, akkor örömmel kell üd­vözölnünk. Az csak természetes, hogy a protestáns népet nem lehet a Katholikus Népszövetségben szervezni : jó, ha arra egy másik ilyen szövetkezés jött létre. Az lesz a nagyszerű verseny, hogy me­lyik tudja jobban a maga népét boldo­gítani, melyik tudja előbb talpraállítani. A mai rémuralomtól,, úgy látszik, úgy sem várhatunk semmit. —n. Kinevezés. A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter Kriszte Tibor nagybecskereki városi állatorvost, székelyhídi járási állatorvossá nevezte ki. Március 15. A sajtószabadság hajnalhasa­dását, hagyományos kegyelettel üli meg az idén is Székelyhid hazafias ‘ lakossága. A kora reggeli órákban elhangzó mozsár lövésre zászlóerdőbe borul a város. Délután 3 órakor a ref. templomban Szabó Zoltán lelkész imát mond, majd a Zolyomi-téren hazafias szavalat lesz. Innen a közönség az Arpád- tére vonul, ahol Dibaczy József tanár emlék­beszédet tart. Este a Központi Szállodában 1 kor. 20 fill, díjjal társasvacsora lesz, mely alatt a Kossuth serleggel Farmossy Antal tanár mond pohárköszöntőt, ügy az ünne­pély alatt mint az ezt követő estélyen köz­reműködik a Székelyhídi Dalárda és tűzoltó zenekar is. Kaszinói estély. Rendkívül sikerült estélyt rendezett szombaton a székelyhídi Kaszinó egyesület elnöksége. Abból az örvendetes je­lenségtől kiindulva, hogy az egyesület 9 uj taggal gyarapodott, az ősi szokáshoz híven, társasvacsorát rendeztek az uj tagok tisztele­tére. A vacsorán 38-an vettek részt, amely alatt, dr. Váradi Miklós elnök, rendkívül meleg szavakban kérte az egyesület tagjait, a pangás­nak indult kaszinói élet felevenitósére és az egyesület támogatására. Vacsora közben dr. Babos János indítványára gyűjtő ivet köröztek az egyesület könyvtára alapja javára, amely 48 koronát eredményezett. A kedélyes össze­jövetel, — melynek mielőbbi megujjitásán kü­lönösen a szalmaözvegy tagok fáradoznak — csak a hajnali órákban ért véget. Biharmegyei utak. Brezoczki Lajos szent- jobbi lakos, malomtulajdonos, a Székelyhid— Szentjobbi utón egy gőzgépet szállított. Szállí­tás közben a gép tengelye eltört, a gép az utón maradt és már két hét óta akadályozza a közlekedést. Valóságos Isten kisértés az utón éjjel járni, mert a községi közlekedési és köz­utakat érdeklőleg alkotott vármegyei szabály- rendelet értelmében a géptulajdonos nem kö­teles az ut akadályát éjjel világítani. Rück Ádám utbiztos radikálisan segít a dolgon. Minthogy nincs kilátás arra, hogy rövid idő alatt a gépet elvitetni lehessen, egyszerűen be- borittatja az árokba a gépet és felszabadítja az utat az akadálytól. Hogy a gép mikor ke­rül rendeltetési helyére, azt csak a biharme­gyei vicinális utak Isteni gondviselője lenna képes megmondani. Népszövetségek. Amikor a Katholikus Népszövetség zsendülő vetését szemlélem, előttem ; magyar történelemnek mindig az a meg h itó mozzanatja jelenik meg, mikor ; keresztény hit apostolai, a papok, a szer zetesek megjelentek itt a pogány magya rok közt, kiknek eddig a harc volt a ke nyerük. Ezek a jámbor hithirdetők nem elégedtek meg azzal, hogy a vad harc fiaikat megkeresztelték és az Isten igéjéi hirdették nekik, ezek a szerzetesek frá- teraikkal odaadtak az ekeszarva mellé is, szántottak, vetettek, erdőt irtottak. Ma úgy monhatnáuk, hogy mintagazdaságokal alakítottak. Ok nemcsak a keresztvetésre, hanem a buzavetésre is megtanítottál! őseinket, nemcsak a magyar szivekbe hin­tettek magvakat, hanem a magyar földbe is. Azt hiszem ez a működésük nagyban elősegítette, hogy aránylag oly gyorsan sikerült az egész magyarságot megtérí­teniük. Mi volt a szerzetesek ez akciója: Alapjában nem volt más, mint az első többtermelési mozgalalom; szaporítani akarták a magyar föld termését, a békés megélhetés eszközeit akarták megteremteni. Sajátságos játéka az idők járásának, hogy éppen akkor szántja föl a lelkek és szivek talaját újra egy nagy békés katho­likus népmozgalom, mikor az országban mindazok, akik a magyar bajok meglá­tásának a gyökeréig hatoltak, rájöttek arra, hogy a legsürgősebb, legfontosabb teendő itten a földművelés talpraállítása, a termelés fokozása. Kimondhatatlan megnyugvás számunk­ra, hogy ez a Katholikus Népszövetségnek egyik legsarkalatosabb programmpontja. Ha be akarja tölteni célját, ha meg akarja menteni a népet, csakugyan arra kell adnia a fejét, hogy ebben a nagy föl­adatban magához ragadja a vezetőszere­pet, mint Szent István szerzetesei. Ame­lyik társadalmi, vagy politikai csoporto­sulás ezt Magyarországon végrehajtsa, azé a jövő. Isten őrizzen, hogy a radi­kálisok hajtsák ezt végre : erre legalkal­masabb a Katholikus Népszövetség óriási hálózatával, eleven, céltudatos központi vezetőségével. Büszkék lehetünk rá, hogy a Katho­likus Népszövetség értette meg először itt az idők szellemét, érezte meg először a nemzet igazi szükségletét. Mit látunk ? Utánunk gondolkodtak a radikálisok a huszadik Század hasábjain a többtermelés eszközeiről. Meg vagyok róla győződve, ami akciónk ejtette őket gondolkodóba. S az aztán becsületükre válik, hogy kebelbeli nemzetgaszdászuk,

Next

/
Thumbnails
Contents