Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-03-14 / 11. szám
1914. március 14. 11-ik szám ÉRMELLÉK 3-ik oldal. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 7-en rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbiró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a körorvosi lakbért megállapító törvényhatósági határozat bejelentése volt, mely annak összegét évi 800 koronában állapította meg. Előadó javasolta, hogy a határozatot vegyék tudomásul. Dobozy Kálmán biz. tag szólalt fel a határozat ellen, mert a községre nézve az nagy teherrel jár. Nézete szerint a körorvost nem illeti meg magasabb lakbér, mint egy hasonló díjazással biró állami tisztviselőt, miért is javasolta, hogy felebbezze meg a határozatot a képviselőtestület. A gyűlés előadó javaslata elutasításával teljesen magáévá tette Dobozy Kálmán indítványát és utasította az elöljáróságot a felebbezés beadására. Tudomásul vette a közgyűlés a Szekán Ferenc jutalmazására vonatkozó határozat jóváhagyását. A vakokat gyámolitó egyesület támogatására vonatkozólag Dobozy Kálmán indítványára gyűjtést indit a községben és a begyült összeget 100 koronára egészíti ki és ezzel belép az alapiló tagok sorába. Elintézel hét illetőségi ügyet és ezzel a gyűlés véget ért. Hirtelen halál. Torner Károly nagykárolyi kalapost, a vásárban sátorállitás közben hirtelen szivszélhüdés orte és pár percnyi kínlódás után a helyszínén meghalt. Dr. Atidrássy Ernő tb. vármegyei főorvos már csak a beállott halált constatálhatta, A család intézkedett, hogy a holttestet hazaszállítsák Nagykárolyba. Tisztújító gyűlés. Folyó hó 8-án vasárnap tartotta a izr. szentegylet évi rendes közgyűlését ;:z Egri Ignác tulajdonát képező Pannonia Szállodában. Megválasztottak: Elnök: Grósz Herman, gondnok: Rubinstein József, ellenőr: Rosenfeld Lajos, pénztáros: Rosenbluih Lajos. Választmány: Freund Ráfáel, Grósz La jos, Bernstein Farkas, Tremhaft Bernáth, Klein Izsák. Számoló bizottság: Glück Adolf. Benedek Zoltán, Bergei' Dávid, Deutsch József, Pol- lák Sámuel. Jegyzőkönyvileg örökítette meg az egylet a Rosenbluth Dávidné ajándékát, egy igen nagy értékű tóratekercset. Gyűlés után az Egri Ignác által készített remek vacsora és felszolgált kitűnő borok mellett, kivilágos ki- viradtig maradtak együtt az egylet tagjai. Vasúti állomás kibővítése. Az érmiháiyfalvai szűk és az igényeknek meg. nem felelő vasúti állomás kibővítése ügyében Ularik Béla üzletvezető főfelügyelő elnöklete alatt szerdán bizottság járt Ermihalyíalván, amely véglegesen megállapította azokat az építkezéseket és terveket, amelyek a kibővítéshez szükségessé váltak. Az állomáson uj vágányokat fektetnek le, vágány méghosszabitásokat eszközölnek, uj raktárokat letesitenek, azokat raktári irodákkal egészítik ki és végül az állomási épületen uj várótermeket építenek. A munkálatokat még a f. évben megfogják kezdeni. Megtámadott árverelök., Kinos botrányt rendezett az elmúlt héten Ermihályfalván Szilágyi Sándor gazdálkodó, aki tudvalevőleg — egy önfeledett állapotában — több tagú családja kitagadása mellett adósággal alaposan megterhelt vagyonát, végrendeletileg a nemzeti munkapártra hagyta. A nagylelkű adó mányozó, akinek nevét koszorúba fonták a munkapárti lapok, elfelejtette egyik-másik sürgős adósságát kifizetni és a dolog vége lefoglalt ingóinak elárverezése lett. Az árverést foganatosító végrehajtó ismerve Szilágyi nehéz természetét, gondoskodott arról, hogy csendőrség is legyen jelen az árverésnél, nehogy Szilágyi tettlegességre ragadtassa magát. Az elővigyázat nem is volt felesleges, mert alig kezdődött meg az árverés, Szilágyi éktelen káromkodások között tettleg insul- tálta a jelenvolt ügyvédjelöltet, sőt az árve- relők egyike is hatalmas nyaklevessel adta meg az árát annak, hogy segíteni akart a több tagú családapán. Csendőrszuronyok közé vették az izgatott embert s igy tartották meg az árverést és csak a csendőrök önmérsékletén múlott, hogy nem használták fegyverüket Szilágyival szemben. Értesülésünk szerint a tettleg insultált ügyvédjelölt megtette a feljelentést Szilágyi ellen a bíróságnál. Elfogott dohánytolvajok. Csütörtökön ejjel jó fogást csinált az érmiháiyfalvai csendőrség. Az éjjeli szolgálatot teljesítő járőr, portyázás tálból három ember gyanús csomagot cipel. Igazolásra szólították fel őket, amikor is kiderült, hogy a gyanús csomag 56 kiló lopott dohányt tartalmaz, amelyet a hivatalból csentek el Gerö János, Páll Mihály és Marosán József napszámosok. A csempészeket lefülelték és most azon fáradozik a csendőrsóg, hogy az előbbi lopásokat is reájuk bizonyítsa, természetesen az orgazda is — mert ilyen is van — lepre kerüljön. Járvány. Erselénden a vörheny járványsze- rüleg fellépvén, a hatóság az iskolákat bezáratta. az eszes Dániel Arnold olyan könyvet produkált, mely alaposságável, objaktiví- tásával (már amennyire a kereszténység gyűlölője objektiv lehet) óriási feltűnést keltett ; csak figyelem, hogy mióta megjelent, a legkülönbözőbb irányú tudományos és tudománytalan szemlék folyton foglalkoznak vele, ismertetik, cáfolgatják, propagálják. Azóta Budapesten megalakult egy „Többtermelő Társaság“, legutóbb pedig a „Nemzeti Népszövetség.“ Ezek a jelenségek a legnagyobb figyelmet érdemlik. Különösen a „Nemzeti Népszövetség“, melynek programmja teljesen a Katholikus Népszövetség másolata s ugylátszik, sok protestáns ur áll az élén. Ha ugyanazt a. munkát akarja végezni az alföldi protestáns nép közt, azt a védekező, gyarapító, alkotó munkát, mint a Katholikus Népszövetség a katholikus nép közt, akkor örömmel kell üdvözölnünk. Az csak természetes, hogy a protestáns népet nem lehet a Katholikus Népszövetségben szervezni : jó, ha arra egy másik ilyen szövetkezés jött létre. Az lesz a nagyszerű verseny, hogy melyik tudja jobban a maga népét boldogítani, melyik tudja előbb talpraállítani. A mai rémuralomtól,, úgy látszik, úgy sem várhatunk semmit. —n. Kinevezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Kriszte Tibor nagybecskereki városi állatorvost, székelyhídi járási állatorvossá nevezte ki. Március 15. A sajtószabadság hajnalhasadását, hagyományos kegyelettel üli meg az idén is Székelyhid hazafias ‘ lakossága. A kora reggeli órákban elhangzó mozsár lövésre zászlóerdőbe borul a város. Délután 3 órakor a ref. templomban Szabó Zoltán lelkész imát mond, majd a Zolyomi-téren hazafias szavalat lesz. Innen a közönség az Arpád- tére vonul, ahol Dibaczy József tanár emlékbeszédet tart. Este a Központi Szállodában 1 kor. 20 fill, díjjal társasvacsora lesz, mely alatt a Kossuth serleggel Farmossy Antal tanár mond pohárköszöntőt, ügy az ünnepély alatt mint az ezt követő estélyen közreműködik a Székelyhídi Dalárda és tűzoltó zenekar is. Kaszinói estély. Rendkívül sikerült estélyt rendezett szombaton a székelyhídi Kaszinó egyesület elnöksége. Abból az örvendetes jelenségtől kiindulva, hogy az egyesület 9 uj taggal gyarapodott, az ősi szokáshoz híven, társasvacsorát rendeztek az uj tagok tiszteletére. A vacsorán 38-an vettek részt, amely alatt, dr. Váradi Miklós elnök, rendkívül meleg szavakban kérte az egyesület tagjait, a pangásnak indult kaszinói élet felevenitósére és az egyesület támogatására. Vacsora közben dr. Babos János indítványára gyűjtő ivet köröztek az egyesület könyvtára alapja javára, amely 48 koronát eredményezett. A kedélyes összejövetel, — melynek mielőbbi megujjitásán különösen a szalmaözvegy tagok fáradoznak — csak a hajnali órákban ért véget. Biharmegyei utak. Brezoczki Lajos szent- jobbi lakos, malomtulajdonos, a Székelyhid— Szentjobbi utón egy gőzgépet szállított. Szállítás közben a gép tengelye eltört, a gép az utón maradt és már két hét óta akadályozza a közlekedést. Valóságos Isten kisértés az utón éjjel járni, mert a községi közlekedési és közutakat érdeklőleg alkotott vármegyei szabály- rendelet értelmében a géptulajdonos nem köteles az ut akadályát éjjel világítani. Rück Ádám utbiztos radikálisan segít a dolgon. Minthogy nincs kilátás arra, hogy rövid idő alatt a gépet elvitetni lehessen, egyszerűen be- borittatja az árokba a gépet és felszabadítja az utat az akadálytól. Hogy a gép mikor kerül rendeltetési helyére, azt csak a biharmegyei vicinális utak Isteni gondviselője lenna képes megmondani. Népszövetségek. Amikor a Katholikus Népszövetség zsendülő vetését szemlélem, előttem ; magyar történelemnek mindig az a meg h itó mozzanatja jelenik meg, mikor ; keresztény hit apostolai, a papok, a szer zetesek megjelentek itt a pogány magya rok közt, kiknek eddig a harc volt a ke nyerük. Ezek a jámbor hithirdetők nem elégedtek meg azzal, hogy a vad harc fiaikat megkeresztelték és az Isten igéjéi hirdették nekik, ezek a szerzetesek frá- teraikkal odaadtak az ekeszarva mellé is, szántottak, vetettek, erdőt irtottak. Ma úgy monhatnáuk, hogy mintagazdaságokal alakítottak. Ok nemcsak a keresztvetésre, hanem a buzavetésre is megtanítottál! őseinket, nemcsak a magyar szivekbe hintettek magvakat, hanem a magyar földbe is. Azt hiszem ez a működésük nagyban elősegítette, hogy aránylag oly gyorsan sikerült az egész magyarságot megtéríteniük. Mi volt a szerzetesek ez akciója: Alapjában nem volt más, mint az első többtermelési mozgalalom; szaporítani akarták a magyar föld termését, a békés megélhetés eszközeit akarták megteremteni. Sajátságos játéka az idők járásának, hogy éppen akkor szántja föl a lelkek és szivek talaját újra egy nagy békés katholikus népmozgalom, mikor az országban mindazok, akik a magyar bajok meglátásának a gyökeréig hatoltak, rájöttek arra, hogy a legsürgősebb, legfontosabb teendő itten a földművelés talpraállítása, a termelés fokozása. Kimondhatatlan megnyugvás számunkra, hogy ez a Katholikus Népszövetségnek egyik legsarkalatosabb programmpontja. Ha be akarja tölteni célját, ha meg akarja menteni a népet, csakugyan arra kell adnia a fejét, hogy ebben a nagy föladatban magához ragadja a vezetőszerepet, mint Szent István szerzetesei. Amelyik társadalmi, vagy politikai csoportosulás ezt Magyarországon végrehajtsa, azé a jövő. Isten őrizzen, hogy a radikálisok hajtsák ezt végre : erre legalkalmasabb a Katholikus Népszövetség óriási hálózatával, eleven, céltudatos központi vezetőségével. Büszkék lehetünk rá, hogy a Katholikus Népszövetség értette meg először itt az idők szellemét, érezte meg először a nemzet igazi szükségletét. Mit látunk ? Utánunk gondolkodtak a radikálisok a huszadik Század hasábjain a többtermelés eszközeiről. Meg vagyok róla győződve, ami akciónk ejtette őket gondolkodóba. S az aztán becsületükre válik, hogy kebelbeli nemzetgaszdászuk,
