Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-03-14 / 11. szám
II. évfolyam. Melléklet a „Közérdek.,-hez II. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1914. március 14. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF, JAKAB KÁLMÁN. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhirion minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. eins 15. (—S) A 40 es évek felbuzdulása nemcsak irók müveiben, hanem a politikai életben is mutatkozott. Kiről századokon át tudomást sem vettek, közbeszéd tárgya lett a nép. A költők .szeretettel daloltak a nép embereiről, a népdalok üdesége és természetessége, a népmesék és balladák vonzó olvasmányai lettek azoknak is, kik egyébként a jobbágyok elnyomatását igen természetesnek találták. A közélet szereplői nem lelkesedhettek azért a kormányért, mely Magyarországot az Írott törvények dacára is csak olyba tekintette, mint provinciát; felelősséggel nem tartozott a magyar országgyűlésnek, védője nem volt a nemzet jogainak. Ennek a közhangulatnak mintegy állandó munkáiéi, sőt emelői a kor politikai és irodalmi vezérférdai közül kitűnt Kossuth Laios. Midőn Kossuth Lajos megindította az első politikai lapot a „Pesti Hírlapot“ s a megye és országgyűlések tárgyalásait figyelemmel kisérve páratlan bátorsággal és tűzzel, néha szenvedélyes hévvel támadta a kormányt; mióta Eötvös József, Szalay László és Ive meny Zsigmond a nép képviseletében alapuló országgyűlést, a felelősséggel tartozó független magyar minisztérium felállításának feltétlen szükségességét oljr meggyőző igazsággal hirdetik; az elégületlenség mindinkább fokozódik a közügyek iránti érdeklődés felébred, annak a régi bűnös közönyösségnek, mely évtizedeken át reá nehezedett ólom- sullyal a nemzet agyára és szivére, engednie kellett. Ámde a szabad eszmékért férfias bátorsággal küzdő ellenzék minden buzgósága megtört a kormány szívós makacs ellentál- sára. Metternich az absolut hatalom gyeplőjét gőgösen szorongatta kezében, volt gondja reá, hogy azokat, akik veszedelmes, uj gondolatokat hirdetnek, még a kellő időben ártalmatlanokká tehesse. A szigorú cenzúra megnyirbálta a magasan, néha talán veszedelmes magasságba röpködő gondolatokat; voltak már a szabad szónak áldozatjai, mártírjai is. Bármily gonddal támogatták is az abso- lutizmus rozoga épületét; a falak ingadoztak, recsegteg-ropogtak s csak egy lökés kellett hogy össze ömöljék. Ezt a váratlan földrengést a párizsi februári forradalom okozta. Az 1789-iki vértenger nem folyt ugyan Párizs utcáin, de torlaszok emelüedtek, trón omlott össze s a romokon felépült a köztársaság, melyet a nagyralátó Napoleon buktatott meg első Ízben. 1848. február 22-én tört ki. Egy bét sem telt el s a francia forradalom hire eljutott hazánkba. Nem gátolhatta meg sem Metternich herceg, sem a hatalma alatt lévő szolgák serege. A párizsi forradalom hire uj erőt és kitartást öntött a pozsonyi országgyűlés ellenzékébe. Az ifjú Magyarország legkitűnőbb szónoka az országszerte bálványozott Kossuth Lajos az ellenzék által szerkesztett felirati javaslat érdekében egy beszédet tartott, mely belemarkolt minden magyar szivébe, velőkig iható volt, mert az igazság és tiszta lelkesedés sugalta. A bécsi kormány tarthatatlanságát, a haladó idő kívánsága szerint újjá teremtett alkotmány megadását sürgette ez a felirat. Az országgyűlés az úgynevezett „alkotmányos nemzet“ csupa kiváltságos, nemes emberekből állott s ezek egy szívvel egy lélekkel elhatározták; hogy nemes egyenlő jogú a törvény előtt, mert a haza erejét a polgárok szabadsága és egyenlősége teszi: kérik a királytól, hogy legyen felelős kormány ; a nemzet kebeléből választott férfiak kezébe tegye le a hatalmat, mellyel vissza nem élhetnek, mert az országgyűlés, mint a nép képviselőtestülete bármikor felelősségre vonhatja ; kérik, hogy legyen magyar hadsereg, mely a haza védelmére van hivatva. Hadd legyen Magyarország valósággal az, a minek százados törvényei, a királyok által szentesitett törvények hirdetik: szabad és független. A lelkesedés visszhangzott az országban, de nyomban az elcsüggedés, a bosszúság méreg csepje hulott a szivekbe, a mikor megtudták, hogy a felső ház egy része nem járult hozzá a felirathoz, dacára, hogy azt Bathyányi Lajos gróf támogatta, a többség győzött. Elhatározták meg kell várni, miként fogadják azt Béesben. Óriási tiltakozás támadt erre az országban. A Pesten tartózkodó irók lelkes gárdája Petőfi, Arany, Tompa, Eötvös tömörült a közös jelszóval „Magyarország nem volt, hanem lesz", a közös zászló körül, indulatos szavakkal, elkeseredéssel fogadták a magyar főrendek habozását. Vádolták szolga alázattal, szemökre lobbantották, hogy jobban szeretik a császári kegyet, mint a magyar hazát. Égett talpuk alatt a föld. Petőfi magyar- ország legnépszerűbb költője, Jókai, Irinyi, Vasvári, Irányi, Degre, Vajda, Vidacs és Bulyovszky az ifjú Magyarország vezérei telve voltak a szabadságszeretet eszmeitől. Elhatározták népgyülést bivnak össze ezer és ezer ember gyűljön össze, fejezze ki óhajtását s a n<p kívánságát foglalják össze, hadd tudják meg azok, kik az egész nemzet sorsát vannak hivatva intézni, hogy mihez tartsák magukat. Megszerkesztették a 12 pontot, melyet a népgyülés elfogadott s átadták Batbyányinak előterjesztés végett. Ilyenek voltak a hangulatok március 15-ike előtt. Borús napra virradt fel a főváros március 15-én reggel. Havas, ólmos eső esett, alig volt egy-két járókelő látható az utcán. De a bécsi forradalom kitöréséről elterjedt hirek folytán Petőfi indítványára már kimondta az ifjúság hogy a tettek mezejére lép s az elfogadott 12 pontot közhírré teszi s életbe lépteti a nép lelkesedésének hatalmas fegyverével. A Pilvaksz-kávéházban gyűltek össze az ifjak, nem sokan, nem is tömegesen, de jöttek egymás után. A szépen lemásolt 12 pontot kiragasztották a kávéház falára. Bent a kávéházban járnak-kelnek az ifjak, az utcáról is sokan bemennek, általánossá válik a sejtelem, hogy tüntetés készül. Jókai Mór feláll az asztalra s érces hangon, szabatos tűzzel elolvassa a polgárokhoz intézett proclamátiót, benne van a hires 12 pontot is. Utána feláll Petőfi Sándor s elolvassa azt a gyújtó hatalmas kőkeményt, mely nehány nap múlva országszerte ismertté lesz a „Nemzeti dalt.“ A költő sápadt arca kigyul, belső melegség önti el, hangjában erő és szív eszméiben meggyőző hév, a forradalom lángolása. Ez a költemény a kihúzott lángpallos, mely a nép jogainak kivívására a költő agyából és szivéből szökkent ki; lobogó fáklya, mely világit, gyújt s a bátortalanokat is vakmerőkké teszi. Minden versszak belomarkol a hallgatók szivébe, az esküszavai megilletik . . . Most már mehetnek. Megindul a kisded csoport, az utcán járó-kelők csudálkozva nézik a kokárdás ifjakat. Az ott Petőfi! Vasvári elől! Nini Jókai! Vajon hová sietnek? Menjünk mi is! A városban villámgyorsan elterjed a tüntetés hire, a nép nő, nem fogy, de szaporodik száma. Az orvosi egyetemen Jókai a proclamatiót olvassa. Éljen riadalom a visszhangja. Hát még akkor, a mikor Petőfi a „Talpra magyart“ szavalja el, az egész tömeg esküszik a magyarok Istenére, hogy ők is velük tartanak örökre. Ezer és ezer ember lepte el az utcákat. A helytartó tanácshoz sürgősen ment a hir, Pesten kitört a forradalom. A helytartótanács elnöke reszketni kezdett. Az utcákon összesereglett néptömeg lassanként hatalommá vált. Elég erőssé arra, hogy a kívánságként kifejezett sajtószabadságot azon nyomban a maga felelősségére életbe léptesse. Nem akart a nép ismerni cenzort! A jelszó ki lett adva, a tömeg Länderer és Heckenast nyomdája elé vonult, Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi és Degre a nép nevében lefoglalt egy gépet s alig ütött fél tizenkettőt az óra a 12 pont első példányával Irinyi .megjelent az erkélyen. „Éljen a sajtószabadság“ harsogta a tömeg. De a valódi lelkesedés akkor tört ki igazán, mikor Petőfi is is megjelent az erkélyen és felmutatta a népnek a „Nemzeti dal“ első példányát. Petőfi ott állott, a nép hallani akarta még egyszer a nemzeti dalt, azt a költeményt, mely azóta fél századon át a szabadság hajnalhasadásának ébresztője, hiradója. A költő a pillanat megbüvölő hatása alatt kezdett szavalni. Nem az ajka, szive beszélt, az a tüzes, szilaj lélek, mely mindig korlátlan volt, az a szeretetben, az a gyűlöletben, a szabadság fanatizmusával, a fajszeretet bálványával! Hogy sirtak, hogy ujjongtak, a kik hal- gatták, hogy emelték fel jobbjukat esküre s a költővel az Isten szabad ege alatt együtt esküvék, hogy „Rabok tovább nem leszünk.“ A mozgalom vezetői ezalatt Bajza Józsefnél kieszközölték, hogy este a színházban Bánk-Bánk adják elő, beléptidij nélkül. A szabad sajtó két első termékét elhelyezték a nemzeti múzeumba s ezek után ki lett adva a jelszó a városházához 1 írassuk A legjobb Külsőleg és Belsőleg Egyaránt $9 PALMA“ a legbiztosabb hatású háziszer. Prőbaiiveg 40 fillér. Kapható minden gyógyszer- tárban, drogériában, úgyszintén a készitőnél : Dr. Szelényi Árpád gyógyszerésznél ^Debrecen, ZPiac-uitca. 30. §1 II?ostai§szállita,sols: naponta "bár ment-ve 3s-Cilc3.etn.els:.
