Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-02-28 / 9. szám
1914. február 28. 9-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. VA660N SZAMRA ÉS KICSIBEN LEtíJUTÁNyOSAB- BAN KAPNATÓ :: ELSORENPU POROSZ KOSZEN REITER ÁPOLTNÁL <sróf károlyi őyöRíy-TÉR 14. után legyőzni az eléje tornyosuló akadályokat. Az egyes szereplőkről — műkedvelőkről lévén szó — nem tartanánk alkalmasnak külön-külön megemlékezni. Az egybesereg- lett közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a Katholikus Legényegylet dísztermét, méltányolta az igyekezetüket külön-külön is és lelkesen tüntetett egyeseknek és az egésznek egy-egy csattanós jelenet után. Mi megelégszünk vele, hogy a karnak és vezetőjének elismerésünket lejczzuk ki a pompásan sikerült előadásért. A Vartyogi Dalnokvei scny után a Dal- egyesület rezes luvó zenekara keltett még humoros hatást s az ének kai) Rákócy-indulója fejezte be a műkedvelők szereplését. A városi színház tagjai következtek ezután egy- egy kabarészámmal. Stdgó, Marosáy egy egy sikerült tánckettőssel, Marosy még külön is egy hézagpótló zsidóval és sok derültséget hozott. Nemkülönben Németh az első szerelme történetével es végűi Aeményiné jóizírtréfák- kal és kuplékkal. Általában itt is megfelel- tek annak a bizalomnak, amellyel a közönség tekint minden szereplésük elé. Az estély folytatása tánc cs mulatság volt, mely azután a reggeli órákban él t véget. Nein mulaszthatjuk el azonban, kogy Eécsey Ede, piarista házfőnök urnák, a Dalegyesület elnökének köszönetünket fejezzük ki . a kitünően sikerült előadásért, mert hiszen az ő fáradhatatlan buzgalmának és odaadásának köszönheti a nagykárolyi publikum az estély létesüléset. * A színházi hétnek kimagasló pontjai: A Kaméliús Hölgynek és a Tolvajnak az előadása volt. Mind a kettő francia darab. És mégis mekkora különbség a két darab szellemében ! Az egyik a szivnek, a léleknek a drámája. Rövid ennek a tartalma. A kaméliás Margit előtt megjelenik kedvesének az atyja és rábeszéli, hogy mondjon le fiáról, inert az annak életérdeke; mig a viszonyuk tart, nem kezdhet rendes, polgári életet. És Margit hajlik a szóra. Feláldozza magát, lemond az imádott férfiról. De, hogy annak még csak sejtelme se .legyen az ő önfeláldozásáról, hidegséget színlel, másnak a karjába dobja magát, akit különben gyűlöl. Ennek a játéknak végül áldozata lesz. A hősiességnek a non plus ultrája ez. Ki találkozott életében ehez foghatóval ? Hol fordul elő az élet tülekedésébert hasonló ön- feláldozás ? Bátran kimondhatjuk rá, hogy az irodalom terméke ez az eszme. S valóban nagy hatással is volt minden nemzet irodalmára, bejárta az egész világot s mindenütt akadt utánzója számtalan. Egy csakugyan légből kapott, koholt eszmének azonban lehetne-e akkora katása? Ki bizonyltja be, hogy melyik a való s melyik az álom, a tülekedés, vagy az önfeláldozás ? Emez mindenesetre megtalálja az utat az emberi lélekhez, ha máshol nem, akkor színpadon. S ha százszor is irodalmi is valami eszme, ha nemes, akkor megél, még diadalmaskodik, még melegit... Persze csak messziről, a színpadról, a könyvből, a fő csak az, hogy mégis termékeny talajra talál. Az ifjabb Dumas ezt az utat keresi s nem is téveszti el a hatását. A másik már modernebb francia. Nem keres semmi újat eszmében és tartalomban ; Újság persze nincs is a föld hátán semmi, ; hanem csak uj formák vannak. S a formák : közül se okvetlen annak van hatása, ami Klasszikus, becses, hanem ami az érdeklődést megfogja. A puszta technikával is meg lehet fogni az emberi érdeklődést és lehet feszíteni a végletekig. Ebben azután mester Bernstein Henry. A Toivaj szerdai előadásán jelenlévő publikumnak ez már nem újság ! többé. Mi, akik éreztük azt a feszültséget, |az idegeknek azt á csikorgását, melyet az ilyen technikával felépített darabnak a hallgatása előidéz, amelyik ragadja magával az ember lényét, mint valami rozoga alkotmányt, nekünk még élénk emlékezetünkben van az j a hányódás-vetés s tanúskodhatunk róla, I hogy nem maradt utána semmi, lepergett rólunk az egész darab technikástól és érdek- feszitésestől együtt. Emberi gyengeségünknek a kihasználása, szemfényvesztés volt az egész. De hát ez kell a magyarnak. Mindkét darabnak az előadása megfelelt várakozásunknak. Se többet, se kevesebbet nem kaptunk, mint amihez már az előző előadásokból hozzászoktunk. Ez az elfogadható, jó vidéki nivó. Vécsey Ilona, kinek a publikum jutalomjátéka alkalmából csokrokkal, és süni tapsokkal kedveskedett, Salgó, Marosy, Horváth, Gáspár, Szigeti, Tóth voltak a főszereplők, akiket már többször ismertettünk, e héten is tőlük telhetőleg megfeleltek a beléjük vetett bizalomnak s tudatában voltak annak a kulíurmissziónak, amelyet városunkban kétségtelenül betöltenek. A i jutalomjátékok során Németh Nándor vasái - I nap, a Cigánybáró címszerepében és Váradi ■ Izsó kedden a Nemtudomkával van soron. Mindkettő jó ismerőse a nagykárolyi közön- I ségnek, ismertetnünk fölösleges őket. Kérik I a közönségnek jutalomjátékukban való rész- i vételét. Kor. Kőbányai Polgári Serfdzö Részvénytársaság világhírű Szent István dupla maláta hordós söre amely felülmúlja a külföldi Salvator sört kapható február 15-töl május hő végéig. Palackokban pedig egész éven át kapható minden vidéki nagyobb városban s úgyszintén Nagykárolyban elsőrangú csemege-üzletekben. Tisztelettel Patz Aulai. i Emelj ük meg n kulnpot . . . a nemzetiségi pénzintézetek igazgatósága előtt. Nem a múlt évi kitűnő üzleti eredmény. feletti elismerés adja toliunkra ezeket a magyar pénzintézetek feletti súlyos bírálatot képező sorokat., de az a tiszteletet érdemlő ragaszkodás, amelylyel a nemzetiségi pénzintézetek igazgatói, nyelvük és kultúrájukkal szemben viselteinek. Előttünk fekszik több román pénzintézet 1913. évi mérlege és igazgatósági jelentése. Mindenikben az igazgatóság javaslatot tesz a közgyűlésnek arra, hogy a nyereség egy bizonyos százalékát adja jótékony célra . Meg is nevezi a jótékony célt: egy-egy ösztöndíj az, a jó előmeneteli! román tanulók tovább képzése céljaira. Hogy mit jelent a magyarságra nézve, azt felesleges fejtegetnünk. Ezeken a pénzeken tanul száz és száz román diák európai műveltséget, nemcsak hazai, egyetemeken, hanem a leghíresebb külföldi iskolákon, hogy azután kimüve- lödve, annál erősebb harcosokként álljanak szembe a magyarsággal.. Ezek azután csinálják a propagandákat, mely minket magyarokat a külföld előtt megaláz, meggyanúsít és valósággal barbár népeknek tüntet fel. Városunkban a nagy tökével dolgozó 8 pénzintézetnek soha nem jutott eszébe, hogy azokból a százezrekre rngó üzleti nyereségekből valamit is áldozzanak magyar kultúra oltárára. Nem jutott eszükbe, hogy létesítsenek évenkint ösztöndijat, amelyből magyar ifjak, a hazában és külföldön magasabb ismereteket elsajátítva, hasznos polgárai legyenek a városnak és a társadalomnak. Nagykárolyban meghaladja 900,000 koronát a pénzintézetek 1913. évi nyeresége, amelyből nem jutott egyetlen egy fillér sem a szegény magyarság nyelvére, kultúrájára. Nem jutott: mert a nagykárolyi pénzintézetek igazgatósága előtt csak az a cél lebeg, hogy minél nagyobb osztalékot fizessen ki részvényeseiknek, mert a pénzintézetek egymást marják közösen, válvetve, semhogy a magyar nyelv, a magyar kultúra segítségére siessenek. Mert az csak frázis, hogy a részvényesek érdekeit sértenék meg azáltal ha üzleti m .........—------ i i.... .—-1"1 ......................... m -------- i Xf A T7 Blúzok, Pongyolák, Cosztümek, TaKATZ «livatterme Nagykároly. 1 JVA 1 £j rfivatlernie Nagy karoly. vaszi kabátok, Selyem- és Gumiköpenyegek legnagyobb választékban m
