Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1913-12-20 / 51. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK 1913. deczember 20. 51-ik szám. ■ima ■ ± kilógramra szállóin, ezukorka csak: 2 korona BBBBB Karácsonyi cukorkák és díszek Kugler, Heller és Shmidt bonbonok nagy választékban Gyümölcsök: Nagybányai alma. Almeriai íizöllő. Datolya. Malaga. Füge Krünella stb. Schnell Imrecsemegeüzlete 1 m| Nagykároly, Kölcsey-utca 1. |fl| | Magyar és francia Cognak. Asztali, Tokaji, Palugyai és Jalics borok. ■ Törley pezsgőborok: Reservé, Casinó és Talisman. Kaponta friss virsli és fölvágottak- £ Tescheni Andrássy teavaj. Telefon 80. szám. BBBBB “Vid-élci rraeg-remd-eiésels: a-zoxinsű. eszTsözöltstn-eln. jüBBIÜB között mozog.' Alig-alig érintenek minket a huszadik század rohanó nagyratörö vívmányai. Csak csodálni és bámulni tudjuk, de arra se kedvünk, se akaratunk nincs, hogy részt vegyünk a nagy munkában. llt-ott egy-egy fellobbanó érdeklődés, minden többi azonban a személyes kicsinykedésekben pusztul el. Vidéki városaink nagy része tulajdonképpen egy- egy nagy falu, hol a szomszédok pletykái jobban érdeklik a közélet vezéreit is mint a korszellem vívmányai. Lassan, roppant lassan jön az az idő, mikor a magyarországi városok is rész tvesznek abban a világversenyben, ami a külföldöt már ma is nagygyá és hatalmassá teszi. Nagykároly a mi szükebb hazánk kissé kiemelkedik ugyan a vidéki városok keretéből, ámde mi is nagyon messze vagyunk még attól, hogy a városi élet — falaink között — olyan legyen, amilyennek lenni kell. Minden évben remény kedünk, hogy namost olyan számottevő alkotást hozzunk létre, mely életerős jele a haladásnak, ámde még mindig csak a reménykedésnél, az előkészületeknél tartunk. Kereskedelmünk, iparunk, gazdaság, és társadalmi életünk itt-ott hangos néhai de ennek értékes magva alig van. Osztozunk nagyrészt testvér-városaink sorsában, mely apró csete-paték, személyi kérdések s meddő jelszavak utvezetöiben fecséreli el az idejét. Azzal állítatjuk magukat, bogy majd minden másképp lesz, ha a népjogok kiterjesztésével megváltozik az ország helyzete. Nagyon kívánjuk, hogy ne csalódjék senki ebben a reménykedésben. fia szombaton este a ,Magyar Király4 kávéházban a magyar kir. 63-ik gyalogezred zenekara terített asztalok mellett hangversenyt tart. Számost látogatást kér: Kerekes Vilmos tulaj donos. Házasságtörés tévedésből. Tragédia egy nyári éjszakán. Bernstein hatásvadászó fantáziája sem alkothatta volna meg merészebben és szebben- azt a családi drámát, melynek vége most bonyolódik le a szatmári törvényszék válópereket tárgyaló termében. Kíméletből elhallgatjuk a neveket, csupán a válópör anyagát adjuk itt, amely a nyár folyamán történt meg vármegyénk egyik mezővárosnak is beillő nagyközségében. A válópört a férj indította meg alig másféléves házasság után. A válókeresetben elmondja, hogy bár a felesége önhibáján kívül, öntudatlanul, félreértés alapján csalta meg, tovább élni vele házastársi közösségben nem képes és kéri a házasság felbontását. Hogy egy házasságtörés hogyan történhetik meg félreértés alapján, azt az igazán tragikomikus történetet igy adja elő: — A lehető legboldogabb családi életünk volt. Szerettük és megértettük egymést. Sohasem tételeztem fel és most sem tételezem fel a feleségemről, hogy valaha más férfi udvarlását elfogadta volna. Minden tekintetben korekt, bü asszonynak ismerem, akit hosszas ismeretség után vettem feleségül. Házasságunk igazi szerelmi házasság volt, melyet nem zavartak meg anyagi gondok, egymásért és egymásnak éltünk csupán, mindenki által irigyelt kölcsönös szeretetben és megbecsülésben. műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. szám. Készítek a gyökér eltávolítása nélkül- is: természetim fogpótlásokat aranyban és vulkánit kautsehukban; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranvbiűas. koronák, csapfogak a iegmüvészi- esebb kivitelben. Foghúzás. Fogtömés. László Jenó vizsgázott fogtechnikus. beszélt. A juhász juhokat adott el a gazdáknak s ő fizette az áldomást. Az üzleti ügyekről való beszélgetést kimerítvén, kutyákról kezdtek társalogni; mondja a juhász: — Hel! tuggyák, van nekem három oly pumi kutyám, hogy még maguk olyat nem láttak. — Arra mán csakugyan kiváncsiak vagyunk, — mondta az egyik öreg gazda. — Az egyik kutyámnak fogdmeg, a másiknak csibdmeg, a harmadiknak tópdmeg a neve. Ha azt mondom a három kutyámnak, vizen át! mind átussza a Sajót; ha azt mondom nekik, feküggyetek le, hát megteszik ; ha azt mondom: ugassatok, hát halljik emberek 1 akkor szörnyen ugatnak. Szóval akkurátus, fájin kutyáim vannak. A három gazda névetett. A káplán odalépett a juhászhoz és mondá: ■— Atyámfia, adja el nékem az egyik kutyáját. — Van is néked pénzed, te zsidó 1 — Nem zsidó vagyok ón hó, de azoknak az embereknek a papjok vagyok! — s a káplán a három kacagó részeg parasztra mutatott; arca pulykavörös volt, szeme vérbe borult a dühtől. — De biz zsidó vagy te, lácik a pofádról, most pedig kotróggy ki innét, még szépen vagy 1 —- ordította a részeg juhász, öklével az asztalt döngetve. — Mit! — pattant fel a kis káplán. — Te menj ki innen, te huncut paraszt! Erre a juhász felugrott, a csizmaszárából előrántott egy csillagos bicskát, melyet a levegőbe rázva, ordította: — Utójára mondom, menny ki innét, mer’ a szivedbe forgatom meg ezt a bicskát I — Jól van no, most kimegyek, de megszenvedsz még ezért! A káplán kiment. A parasztok röhögtek, Gelb lármázott: — Micsoda svajneráj, ilyesmit csinálni az én az én üzletemben. Hallatlan 1 Skandál 1 Hallgass te Jaj telesz ! mer’ megiszom a véred 1 — ordított a juhász és bicskáját az asztalba vagdosta. Gelb elhallgatott s a részegek elkezdtek dalolni borízű, érdes hangon: „Ha bemenyeka korcsmába borinnya . .“ * Az Isten szent szolgája amidőn kiért a korcsmából, a szomszéd ház falához támaszkodott s lázas agyával felhevülve gondolkozott : Ez a részeg paraszt engem nagyon megsértett, megbosszulom. Fölbiztatom a falu legerősebb legényeit: Szitás Pétert, Darvai Jóskát és Kis Lacit, hogy verjék meg a juhászt, hálás leszek, megyek értük. Megindult, de csak egy zöldre festett kapuig ment, ott megállott, töprengett, majd visszafordult és haza ballagott. Lakásában tintát, tollat, papirt vett elő s [ a korcsmái jelenetet papírra vetette azzal a szándékkal, hogy másnap reggel a jelentést be fogja küldeni a járásbíróságnak. Aztán lefeküdt, de egész éjjel nem tudott aludni, oly izgatott és ideges volt. Reggel ismét elolvasta a jelentést, de aztán széttépte. — Ejh! nem érdemes beküldeni, hisz csak magamat kompromittálnám. Érje utol Isten büntetése azt a betyár juhászt,—mondá halk hangon. Nyillott az ajtó, a cseléd hozta be a reggelijét. Leült, evett. * Egy hónap múlva a juhász ismét bejött a faluba a szomszéd tanyáról, ahol lakott. A csárdában hangos nótázás mellett mulattak. A juhász bement, rendelt két liter bort, meg- I kínálta jóembereit s iszogattak, nótáztak. i Két óra múlva a juhász mámoros lett a sok bortól, gorombáskodni kezdett; már , csak két jó embere volt véle. A szomszéd asztalnál három legény ült, pálinkát ittak. Ha a juhász nótába kezdett, ők közbe mást daloltak. Ez nagyon felingerelte a részeg juhászt s a pálinkás üveget leütötte botjával a legények elől. A legények nagyot káromkodtak és elmentek. Néhány perc múlva haton jöttek vissza; az egyik legény öles termetű, nagyér éj ü. A juhász az asztal tetején ugrált, fütykösével a mestergerendát verte.
