Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1913-07-12 / 28. szám
2-ik oldal. ÉRMELLEK 1918. julius 12. 28-ik szám. Főfájást, szaggaEgy eredeti doboz ára tást s mindenemü _____________________________________ii007llllQ 3 K, 1 dobozt utánvét fejbántalmat öt PQC7l\0r-fPlP MlüíSM pooZilud mellett bérmentve 3 K 65 fillérért küld a perc alatt biztoliaSZilöl lelő ——----„K IGYO“ san megszüntet a gyógyszertár Érmííiáivfalva. sikerült ugyan, mert csak 26 ruca került terítékre, de annál jobban sikerült a vadászatot követő felséges és kitűnő vacsora, amelynek csak a kora reggeli órákban volt vége. Közgyűlés. Ermihályfalva képviselőtestülete f. hó 11-én gyűlést tartott, melyre illetőségű ügyek és Csongrádi György árpádtelepi lakos villanyvilágítás bevezetése iránti kérelme volt kitűzve. Rabbiválasztás. Érmihályfalván a rabbivá- lasjüás kérdése kezd mindnagyobb hullámokat verni. Jóllehet egész bizonyos az, hogy egy éven belől az állás betöltve nem lesz, mégis a hívek egy része már is a rabbiválasztásról álmodozik. Az egyháztanács még intézkedéseket sem tett ebben a tekintetben, de azt határozóitan állíthatjuk, hogy az elnökség álláspontja az, hogy a rabbi széket oly egyénnel tölti be, aki a mai modern kor követelményeinek megfelel. Pénzügyőrség figyelmébe. Szalacsról Írják: Ehrenfeld Jakab szalacsi trafikos csak ebben a minőségben szerepel, de hogy nála trafikot, bélyeget és váltókat lehessen kapni az teljesen kizárt dolog. Ha az emberek trafik és bélyegért mennek el hozzá, mindig az a válasza, hogy most hozzák. Ha pedig van bélyeg és trafikja mindig oly állapotban adja, hogy alig hasznavehető. Ä nyugtákra szükséges bélyegeket több darabból állítja össze. Ha ritkán, szivarkát lehet nála kapni, mindig fel van bontva minden skatula. Egész ska- tula cigarettát nem lehet nála soha sem kapni. Jobb fajta dohányt nem is tart. Nagyobb összeghez szükséges váltókat mindig 2—8 sőt 4 darabban adja. Váltója legtöbbször nincs, amiért az emberek sokszor nagy anyagi károkat szenvednek és váltó óvásokat is. A panaszttevő és már eddig kárt szenvedő lakosok felhívják a pénzügyőrséget, hogy kint léttük alkalmával ne mellőzök el a trafikját, hanem nézzék meg és utasítsák a szükséges dohánynemük, okmánybélyeg és váltók tartására. Ha e tűrhetetlen állapotok nem fognak megszűnni, a lakosság a pénzügyigazgatóságnál fog panaszt tenni. Bezárták az óvodákat. A járványszerüleg fellépett kanyaró miatt az alispáni hivatal az óvódák bezárását rendelte el. Hamis váltók a selyemgubóbeváltásnál. A földmivelésügyi minisztérium selyemtenyésztési felügyelője értesítette az elöljáróságot, hogy igen gyakran előfordul az, hogy a se- lyemgubóbeváltási utalványokat meghamisítják. Felhívta az előjáróságot, hogy azok kifizetésénél rendkivüli óvatossággal járjon el és ha esetleges visszaélést tapasztalna azt haladék nélkül jelentse be a felügyelőségnek. Egy végrehajtó kálváriája. Hutiray Gyula községi végrehajtó a gör. kath. egyházi adó tartozás miatt foglalást akart eszközölni Nagy Mihály gazdálkodónál. Nagy nem volt otthon csak a felesége, aki azonban oly kedves fogadtatásban részesítette Hutirayt, hogy tanácsosabbnak tartotta menekülni. Később két rendőrrel tért vissza, akiket szintén alaposan megkeresztelt a harcias menyecske, sőt forró vízzel akarta az amúgy is ritka fürtéitől meg- kopasztani Hutirayt. Végre nagy nehezen lecsillapították a menyecskét, aki azonban ezután sem engedte be a házába a végrehajtót, úgy hogy lakatossal kellett kinyittatni az ajtót. Persze, hogy a dolog nem ment simán, amit tanúsít az a két oldalas jelentés, amelyet Hutiray tett az elöljárósághoz, kérve, hogy a súlyos bántalmakért szerezzen neki elégtételt az elöljáróság. Éjjeli csendháborítók. Panaszt vettünk, hogy a Morgó-utcán éppen a rendőrbiztos ur lakása előtt, minden este 11 óra tájban dalolnak, nevetgélnek és ezáltal zavarják a békés lakók nyugalmát. Felkérjük a biztos urat, hogy az utcaháboritást beszüntetni szíveskedjék. Lépfene. Ersemjénben Fráter Lóránd országgyűlési képviselő tanyáján egy ökör lépfenébe elhulván, a szölgabirói hivatal a zárlatot elrendelte. A szalacsi toronyóra rossz járása miatt nagy hátrányára van a népnek. Az óra napokon keresztül a rendes zóna időtől */4, s/4 sőt egy teljes órát siet, máskor meg ugyan annyit késik. A torony óra úgy jár, amint a harangozó akarja, ha az dologra siet akkor az órát sietetti, ha pedig későn jön haza, akkor későn harangoz. A főtisztelendő nr sem igen szabályoztatja az óra pontos járását. Az óra rossz járása az utazó közönségre és azokra akik a hivatalokba akarnak menni hátránnyal sőt jelentékeny anyagi károkkal hat. A közönség az óra pontos járatását a róm. kath. egyház és a főtisztelendő urnák becses figyelmébe ajánlja. Lekerülnek a szegről a fegyverek. A vadász-sport kedvelői már készülődnek az uj szezonra. Julius havában vezetik be a fiatal vizslákat s fürjet, harist a hó közepe táján már lehet lőni s a vizivadászat is kezdetét veszi. A zsombékos, vizes rétekben, nádasokban a fiatal vadrucák, szárcsák, vízicsibék szárnyra kelnek s a vadásznak alkalmas célpontul szolgálnak, hogy a féléves pihenő után gyakorolják magukat a lövésbe. A voltaképpeni vadászati szezon augusztus elején kezdődik, amikor már fogolyra is szabad lőni s augusztus közepén már a fácán és nyúl is fölszabadul az általános tilalom alól. Júliusban lekerülnek a szegről a vadászfegyverek s a vizslák bevezetése alkalmával megismerkedik a vadász a vadállománnyal. Megtudja, hogy foglyok, fácánok költése érdemes volt-e s a nyulak szaporodtak-e. A burgonyabokrok közül, kukoricatáblákból egymásutáp reppennek föl a foglyok, fácánok s ugrándoznak elő a buta tapsifülesek, megriadt, süldők. Amint értesülünk, igen szép lesz az idei vadállomány s az uj szezon vadászati kilátásai kedvezők. Kúriai döntés a stornódijról. A Kúria a napokban a „stornódij“ kérdésében érdekes döntést hozott, mely hivatva lesz azon kétségeket eloszlatni, mely a Kúriának a stor- nódijra vonatkozó korábbi döntvénye maga után hagyott. A pénzintézeteket érdekli kü- , lönösen a Kúriának m. heti ítélete, melynek speciális érdekességét többek között az adja meg, hogy az Ítéletet egy nagyváradi ügyvéd, dr. Fried János provokálta. Május 19-én a Kúriának most szervezett jogegységi tanácsa tudvalevőleg oly értelmű határozatot hozott, mely szerint a stornódij még nyolc százalékon felül is követelhető, de a nagy horderejű döntvény, — melyet a pénzintézetek érthető örömmel fogadtak — nagyon hézagos és bizonytalan volt, túlságosan nagy tért engedett a bírói kogniciónak. Nem adott például feleletet arra, hogy mit tekintsen a bíróság hosszabb lejáratú kölcsönnek, vagy milyen feltételek mellett érvényesíthető peres utón , is nyolc százalékon felül a kártalanítási összeg, úgy, hogy a jogászokat egyáltalán nem elégítette ki a Kúria döntvénye. Most azután egy polgári perrel kapcsolatban a Kúria nyilvánította véleményét és indokolásának precíz magyarázatát. A pert egy nagyváradi pénzintézet indította egyik adósa ellen, aki megtagadta a stornó fizetését. A bank ugyanis egy nagyváradi ingatlanra évekkel ezelőtt nagyobb összegű kölcsönt folyósított öt évi lejárattal. A kölcsönokiratban nyolc százalék kamat és időelőtti felmondás esetére három százalék kártalanítási dij volt kikötve, ezenfelül az adós megforgatható és lejáratokkal ellátott biankó váltókat adott. A bank a kölcsön rendezésénél a váltók lejáratait vette figyelembe és ehez képest a részletek esedékességének napján a váltókat érvényesítette. 1911. októberében az ingatlanban tulajdonosváltozás állott be és éppen ebben a hónapban járt le az egyik törlesztési váltó. A lejárat előtt azonban megjelent a bankban az uj tulajdonos és kijelentette, hogy átvállalja a kölcsönt. A bank ezért át- vállalási jutalékot kért, erre az adós kijelentette, hogy ő inkább a lejáratkor kifizeti a teljes kölcsönösszeget, a bank azonban erre az esetre követelte a kikötött stornódijat. Az adós a stornódij fizetését a priori megtagadta és igy perre került a dolog. A járásbíróság és a törvényszék tényleg megítélte a bank javára a stornódijakat. A törvényszék Ítélete ellen az alperes felülvizsgálattal élt a Kúriához, mely a napokban került tárgyalás alá. A Kúria tanácskozását nagy érdeklődés kisérte, előkelő jogász és finánckapacitások foglaltak helyet a hallgatóságban, mert a Kúria határozatán dőlt el, hogy hogyan kell értelmezni a stornódijról szóló hézagos döntvényt. A felperes pénzintézetet dr. Fried János, az alperest pedig dr. Stokker József nagyváradi ügyvédek képviselték a Kúria előtt, akik személyesen utaztak fel Budapestre a nagyérdekességii tárgyalásra. A Kúria oly nagy fontosságúnak tartotta a kérdést, hogy a legelőkelőbb hiteljogásznak, Avedik Simonnak osztotta ki az ügyet, aki a tanácsban az előadó volt. Közel négy óráig tartó tárgyalás és tanácskozás után a Kúria kimondotta, hogy a stornódij még abban az esetben is jár, ha a hitelező ténye következtében történt a visszafizetés és ez áll arra az esetre is, ha a kölcsön rendezésére váltók szolgálnak. A stornódij összegének megállapításánál a bírónak az általános gazdasági viszonyokat kell figyelembe venni és ehez képest a jelen esetben leszállította a 3 százalékot két és fél százalékra. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya crémet„ használják. Legszebb ékszerek, órák, ezüst- és arany- nemüek LÖFKOVITS ARTHUR és TÁRSA cégnél kaphatók Debrecen, Piac-utca. I Szíves tudomásul! Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hog3r cégünk ér- mihályfalvai képviseletét és gyüjtődéjét GOLDSTEIN IZIDOR férfi-szabó urnák Érmihályfalván a Főtéren adtuk át, ki a legnagyobb pontossággal fogja a nagyérdemű közönséget kiszolgálni. — Tisztelettel Jfj] Q7011jfóc ■Éihiil^n ■lóntAlxn.i tossaggat togja a nagyerüemu közönségét kiszolgálni. — Tisztelettel ÖZdlNiaS IlllHUtU peuicueu KOVALD PETER és FIA vegyészeti gyára BUDAPESTEN.
