Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1913-07-12 / 28. szám
1913. julius 12. 28-ik szám ÉRMELLÉK 3-ik oldal Gazdák figyelmét “e«u betoncserép ” v két. Teljesen vízhatlan és idők folyamán mindig tartósabb lesz. Továbbá ajánlom beton- és hidcsövek, itatóvályuk, cement folyamhomokkal dúsan felszerelt raktáramat az építtető közönség szives figyelmébe. Pontos, olcsó és jó kiszolgálás. KATZJENŐ slz éxxrxlli. stílfává,! első loetongyár fULlaöd-orxosa,. Beocsini Czementgyári Unió részv.-társ. Selypi gyárának nagybani elárusitőja Székelyhid. Jó* no. A könnyű pénzszerzésnek és megélhetésnek egy újabb módjával foglalkozik az, aki nem szeret dolgozni. Felcsap jósnőnek, s faluról-falura járva a hiszékeny népet félrevezeti s sok minden balgaságot jósol a kiváncsiaknak 1 koronáért esetleg 40 fillérért személyenként. Csodálatos, hogy a mai felvilágosodott korszakban akadnak még olyanok, kik bíznak a jövendömondás csalóinak s még csodálatosabb, hogy a hatóság az ilyenekre megadja az engedélyt s ezáltal alkalmat ad a szegény nép megzsaiolásához. Intelligens úri osztályból kevés látogatót szerencséltethet a jósnö badarságaival, legnagyobbrészt az alsó, munkásosztály s leginkább asszonyok és leányok és elvétve csekély része a középosztálynak a jósnö kundsaftjei. Ezek a szomorú tapasztalatok után — ami keveset mond is a jósnő — belátva csalódásukat, elégedetlenül távoznak, de azért restelik a valót megmondani, hogy kár a pénzt ilyen könnyen pazarolni. így gondolkodnak: én megjártam, tenéked sem fog ártani, ha közelébe jutsz és a jósnő neked is mond olyant, amitől elmegy a jókedved. A hatóságnak kellene az ilyen humbugot megakadályoznia, mert nem csak az bűnös aki csal, lop, vagy sikkaszt, hanem az is bűnt követ el, ki azt polástolja, vagy a csaláshoz alkalmat és módot nyújt. Tisztogatni kell, nem pedig piszkitani, a népet felvilágosítani, nem pedig butítani. Unalmas sorok. Hiába keresi mostanában a nyájas olvasó a lapok hasábjain a minden évben pillanatnyi pontossággal ismétlődő aktuális témákat a pályaválasztásról, a magyar ipar pártolásáról vagy akár a tüdővész pusztításáról. Julius gabonaérlelő melege nem jön már vissza azokkal a témákkal, amik unottakká váltak az idők folyamán s amik oly kellemesek lennének most. Kedves felebarátnő, a hazai fürdők támogatásáról kevés szót hallasz az idén, hazai pocsolyafürdőink puszta sétányain legfeljebb a sakál üvölt. Üresek a szanatóriumok s a hosszusza- kálu professzorok, akik markukat dörzsölték, hogy milyen jó aratáshoz juttatja őket a gazdasági válság, kétségbeesetten jegyzik fel az utókor számára, hogy az ilyen gazdasági megrendülés csodálatosan hat az idegekre. Hol a régi téma, diákjainkhoz intézve aszót a pályaválasztásról? Ki merészel ma pályát ajánlani az ifjúságnak, amikor a sportpálya a legnépszerűbb s közéleti nagyságaink s goalokba rúgják el maguktól a bölcs belátást, a nyugalom fen- sőbbségét, a hang előkelőségét! Csak egyet lehet ajánlani: Gyerekek, ne menjetek politikusnak. Minden évben lelketekre kötötték az ipart, meg a kereskedelmet, de soha annyira nem lehetett kötni, mint most. Ha elmentek csizmadiának, kevesebb gúny ér mintha húsz évi tanulás után maradtok azok. Forró melegével mindent elöntő júniusban hova lettek a régi, szelíd témák? Egy üdvös határozat. Nemesszivü szolgabiró. Emberszeretetének és jogi tudásának fényes tanujelét adta Szunyogh Barnabás, a székelyhídi járás szolgabirája, a mely Útmutatásul szolgálhat az ország összes szolga- birájamak, a fegyverszolgálatra behívott tartalékosok illetményei kiszolgáltatásának elbírálásánál. Gróf Stubenberg József székelyhídi nagy- birtokos ugyanis az 1907. évi XIV. t.-c. 49. §-a alapján Morde József cselédjének megtagadta február—május hónapokról illetményeinek kiadását, azon a címen, hogy az illető kivételes szolgálatra be lett rendelve a katonasághoz és igy a szolgálati szerző dése megszűnt. A cseléd panasza folytán Szunyogh szolgabiró gróf Stubenberget kötelezte az illetmények kiadására, azzal indokolva a határozatot, hogy a gróf által hivatkozott §. csak az esetben mondja ki a szolgálati szerződés megszűnését, ha a cseléd tényleges szolgálatra bevonul, vagy pedig általános mozgósítás folytán lesz behiva hadtestéhez. A jelen esetben nem tényleges, hanem csak kivételes szolgálatról van szó, melyet nem lehet minősíteni sem tényleges szolgálatnak, sem pedig mozgósításnak, hanem joghasonlatosság utján csak a fegyvergyakorlat állapítható meg, a mikor is a távoliét idejére a cseléd bérét levonni, vagy helyettes költségével megterhelni nem szabad. A szolgabiró a határozatot az 1901. XX. t.-c. 8. §-ának b. pontja alapján jogerőre emelkedés előtt azonnal végrehajthatónak mondta ki. Kézfogó Kiskágyán. Elpáholt hcizigazda. Fuccs a szerelem és a nász . . . Vasárnap este akarta tartani kézfogóját Hegedűs László kiskágyai legény, Tóth Mihály gazdálkodó nevelt leánya, Magyari Ágnes, a falu legszebb hajadonával. A kézfogót azonban megzavarta egy kínos incidens, amely valószínűvé teszi azt, hogy a szép Agues, aligha kerül össze szive választottjával. ügy történt a dolog, hogy a falu deres- fürtü notórius násznagyja annak rendje és módja szerint megkérte a viruló hajadout a Hegedűs számára, akinek nevelő apja nem is vonakodott feleségül adni szeme fényét, a deli legényhez. Vasárnap volt a kézfogó napja, amelyre már napok óta készültek a Tóth portán. Igen sok vendéget hívtak össze, s hogy emlékezetessé tegyék a napot, gondoskodtak zenéről is. Vidám poharazás között múltak az órák és már az eljegyzés következett volna, amikor az elfogyasztott italok hatása alatt nézeteltérés támadt a cigány miatt, a násznagy és a házigazda között. Tóth szomorú nótát parancsolt, mig Vá- rady vígat akart és szó-szót követett egyik sem akarta hagyni a maga jussát. Várady vendégjogával érvelt, Tóth házigazdái jussát emlegette és a vita oly erőssé vált, hogy a poharak is röpködni kezdtek a levegőben. A vitába beleszólt a vőlegény is, amelyből szörnyű kavarodás támadt és a dolog vége az lett, hogy a vőlegény a vendégekkel együtt, nekiesett a házigazdának és alaposan helybehagyták, ősi kiskágyai virtus szerint a fejét ütve, nehogy valahogy megsántuljon. Persze hamarosan vége szakadt a mulatságnak és most a szép Ágnes ápolgatja a súlyosan sérült nevelőapját és siratja elvesztett vőlegényét, a deli, de garázda Hegedűs Lászlót. Szabadságon. Szunyogh Barnabás szolgabiró f. hó 10 én kezdte meg négy hétre terjedő szabadságidejét, melyet Berettyóújfaluban fog eltölteni. Érköbölkuti jegyzőválasztás. Az érköbölkuti üresedésee jött jegyzői állásra négy páh, ázat érkezett be. Tóth Emil h. jegyző, Jeney Tivadar szabadhelyi, Hegyessy Ferenc vámos- gyürki és Papp Elemér igazfalvai okleveles jegyzők részéről. A választást a jövő hét folyamán ejti meg Kovásznay Marcel főszolgabíró. Képviselőtestületi közgyűlés. Székelyhid község képviselőtestülete f. hó 5-én rendkívüli közgyűlést tartott Doby József főbíró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya az elöljáróság jelentése volt arról, hogy a földadóban beállott csökkenés folytán a község megszaporodott terhei fedezésére szükségessé vált, a községi pótadó felemelése. A közgyűlés a bejentóst tudomásul vette és a kivetési munkálatok elkészítésével Fándly József főjegyzőt bizta meg. Bejelentetett a közigazgatási bizottság azon határozata, a melylyel a közmunkaváltságra vonatkozó képviselő- testületi határozat megváltoztatásával, az igás napszám diját 6 koronáról 8-ra, a kézi napszámét 2 K 40 fillérről 3 koronára emelte. A közgyűlés tekintettel arra, hogy a képviselőtestület által megállapított egységár a helyi viszonyoknak megfelel, az elöljáróságot a sérelmesnek vélt határozat meg- felebbezésére utasította. Tunyogi Lajosnak Gazdák ügyeimébe? Gazdák figyelmébe! A VILÁGHÍRŰ JOHNSTON KÉVEKÖTŐ ARATÓdÉPEK AUTO/^OBIL-RUDNORDÓ TALIGÁVAL KIZÁRÓLAG CSAK DEBRECENBEN RÁHMER SÁNDORNÁL PIAC-U. 43. SZÁM (A DRENER SÖRCSARNOK MELLETT) KAPNÁTOKBacher-Melichár gépgyárak fióktelepén. — Aratógép és zsineg, tovb sábzáerelő minden pillanatban kapható-
