Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1913-11-01 / 44. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK 1913 november 1. 44-ik szám I Fiatal cserhasáb tűzifát * mindenkor pontosan utánvét mel­lett száléit K 168 árban ab waggon Nagykároly. POLLÁK S. ZSIGÁK OND DEBRECZEN.' Telefon 4—41. I terhét álmokat is, melyek az élet súlyos kellene, hogy megkönnyítsék. Szomorú évforduló: minden, de min­den mintha arm esküdött volna össze, hogy e napon hozzájáruljon, hogy azt a komor hangulatot, mely bensőnket amúgy is elfogja, még inkább növelje. S mi lehajtott fővel, fedetlen homlok­kal állunk meg a temető kapuja előtt, megtisztulva bensőnkben és meghatva teljes valónkban, mintha a templomba lennénk, az emlékezet, a kegyelet, a hála gyönyörű csarnokában. S gon­dolatok kavarognak agyunkban, gon­dolatok, melyek nein lngynak nyu­godni. — Vájjon nem boldogabbak-e azok, kik ott lent pihennek megsz dm dúlva a földi hivságoktól s mindama gondoktól s bajoktól, melyekkel ez a szép, ez az örökké dicsőített, de amellett sivár élet jár! ? A városok adóssága. Amikor alig múlik el nap anélkül, hogy a városok adósságairól, kölcsönszerző törek­véseiről szó ne esnék, a szórakozás okából is érdemes abban az adathalmazban turkálni, amelyet a magyar városok eladósodásáról, hitelszükségleteiről összeállítottak. Készültek ezek az adatok a magyar városok kongresz- szusa számára, sok reménnyel, de bizonyára igen kevés kézzelfogható haszonnal. Imponáló számok vaunak ebben a sta­tisztikában. A törvényhatósági joggal felru­házott városok adóssága: 319 millió, kölcsön- szükségletének összege 298 millió. Ha tehát egy bolond szerencse révén valamennyi köl­csönt megkapnák, a szabad királyi városok adóssága 600 millió korona lenne. Miután a városok vagyona ezzel szemben 795 millió korona és miután az uj kölcsönök részben a régiek konverziójául szolgálnának, a köl­csönöknek igy is meg lenne a kétharmad fedezete. A legnagyobb kölcsönigénye van Deb­recennek : 60 millióra vár. Igaz, hogy van is mire; noha a városnak eddig is 34 millió korona adóssága van. Tiszta vagyon (a legtöbb a vidéki váro­sok között) 103 millió. Utánna következik a kölcsönigényekkel Szeged 27 millióért, Te­mesvár 25 ,millióért, Pozsony és Újvidék 25 millióért. Pozsony már kevesebb jogcím­mel rendelkezhetik: a vidéki városok között eddig neki van a legtöbb fennálló adóssága: kicsi híjával 40 millió s ezzel szemben a i tiszta vagyona pedig csak 9 millió. Lehet, hogy ami nála a fedezetben hiányzik, azt pótolja a zsiráns: a főhercegi protekció. Nagyvárad e jelentkezésben meglehetősen szerény. Mindössze 10 milliót akar 35 millió eddigi adósság mellé és a 25 millió tiszta vagyonra. Vagy talán azért kért a város ilyen keveset, mert az eredményt előre tudta és mindegynek tartotta, hogy sokat vagy keveset mond be. Nincs szüksége kölcsönre egy boldog vá­rosnak : Hódmezővásárhelynek. Eddig sincs sok adóssága: 3 millió; a cívisek, úgy lát­szik. azt tartják, hogy a jóból elég ennyi. Az is megfigyelni való, hogy mire kell a pénz a kölcsönthajszoló városoknak ? Kilenc város régebbi kölcsöneit akarja konvertálni, tiz városnak kórházra kell, ti­zenöt városnak iskolára, tizenhat városnak kaszárnyára, (ez a legnagyobb telel a kimu­tatásban, nem kevesebb, mint 44 milliót akarnak kaszárnya építésekbe belefektetni) tizenöt város összesen 35 milliót akar asz­faltra és utcaburkolatra fordítani, huszon­négy városnak vízvezetékre és csatornázásra kell. Az egyéb, kisebb összegű szükségletek közül fölemlíteni való még: négy város szín­házat akar épiteni, öt városházát, három fürdőt és uszodát, négy vásárcsarnokot, munkásházakat nyolc város és szegény­házat : egy. Ha már itt vagyunk ennél a témánál, tegyünk le a szabad királyi büszkeségről és nézzünk szét, a rendezett tanácsú városok anyagi viszonyai között Ez eléggé, szinte mulatságosan változatos. Mindenekelőtt találunk tizennégy olyan boldog szigetet, ahol nem kell pótadót fizetni. ______ r Ál lást keres nagy gyakorlattal biró gazdatiszl, Cím: Gelber Adolf, Domahida. I« POROSZ FŰTŐ-SZENET F r ö -«i U ] n o r, c /< vaskereskedésében Nagykároly, I cl II ív I JLf u /j U (Makav-ház.) a legjobb minőségijén, legjutányosabb árak mellett vásárolhat. Nagyobb mennyiségben való vételnél a szenet házhoz szállítom. Nagy raktár folyton ÓQÍ) Mßidingsr 6S Vaskályhákban. fejez. Ez a szó mi lehet más, mint a szere­tet 1 Szeresd Istenedet, szeresd felebarátodat és szeresd magasabb értelemben önmagadat. Ros-Hasonó- és Jóm Kipurim-ünnepén bűn­bánóan visszatérünk Istenhez, észrevesszük emberi gyarlóságainkat és fogyatékosságain­kat, látjuk önösségtinket és bűnösségünket, szemeinkbe öPenek vétkeink ember és Isten ellen, álnokságunk és hamisságunk, bűnbá­nóan bevalljuk bűneinket, bocsánatért esedez­zünk, elnézésért, kegyelemért. Fölemelkedünk Istenhez, magasabb célokat tűzünk magunk elé : tökéletesedni, nemesbülni, legyőzni nem­telen szenvedélyt és hajlamot, csak a lélek­nek, az eszmének, az igazságnak élni, meg­vetni mindazt, ami emberi méltóságunkkal össze nem fér, ami a földhöz vonz és ami eltérít bennünket magasabb emberi hivatásunktól. Szeretni akarjuk Istent és azt ami isteni bennünk, ami szárnyakat ad a léleknek, len­dületet, erőt, szeretni ami egyedül értékes és el nem múló az emberi' életben. „Löáhávo esz Hasem Elaukecho lolechesz bidrochov lismaur micvauszov vöchukauszov umispo- tov“. A cél, amelyhez bennünket e nagy na pok közelebb hoznak, szeretni Istent az által, hogy csakis az általa kijelölt virányos utain haladunk, megőrizzük parancsolatait, törvé­nyeit és rendeletéit, vagy a szent irás más szavaival élve „Vöohávtó esz Hasem Elau­kecho böchol lövovcho uvvöchol nafsöeho uvchol möaudecho“. Szeresd az örökkévalót, a te Istenedet egész sziveddel, egész lelked­del és egész vagyonoddal. II. Ajtatos Hiveim ! Aki Istent szereti igazán, az szereti azt is, akit Isten szeret, aki az apát szereti, őszintén, az gyermekeit sem veti meg, aki a mestert becsüli nagyra, az mii vét sem kicsinyelheti le. Egy a mi Istenünk „Ehod“ egyetletlen egy ! A zsidó szent hit­vallása, a megdönthetetlen igazság, melyet | létezése óta hirdet és amelyért oly végtele­nül sokat szenvedett és mely igazságnak egy egész világot hódított meg' „Hálau ov echod löchulonü hálau kél echod böronü“. „Hisz egy atyánk van mindnyájunknak, egy Isten teremtett mindnyájunkat“. Hirdeti Moleáchi próféta. — „Ki jaucér hákaul hü“. Hirdeti Jeremiás, mint a zsidóság hiteivét: „Egy Isten a mindensóg alkotója, a világ egyetem teremtője“. Egy apánk, egy terem­tőnk, egy Istenünk van, aki végtelen jósá­gával, kegyelmével és szeretetével az egész mindenséget betölti. „Tauw Hasem lakaul wöráchmow ál kol máászow". „Az Örökké­való mindenkihez jó, szeretete és könyörü- lete mindeneket átölel“. És az ember, aki Istenhez feltud emelkedni, aki a világegyetem egyetlen Alkotója előtt szeretettel leborul, annak szeretni kell azokat is, akik Isten alkotásai, gyermekei, szerettei. „Má hu rá- chum áf áto ráchum“.,, Hirdetik íalmud- bölcseink“. „Valamint O könyörületes min­denkivel szemben, úgy légy te is“.„„Má hu chá,nun áf áto chánun", „valamint Ő kegyes, úgy légy te is kegyes“. Ne ismerj a szere­tet gyakorlásában külömbséget, valamint Istened mindenkinek jóságos, könyörületes, kegyes atyja. Légy minden embernek hűsé­ges, áldozatra kész, önzetlen barátja, támo­gatója, mert minden ember külömbség nélkül testvéred Istenben és az emberben Istenedet, alkotóját szereted és becsülöd. Izrael volt az első, aki az Egyistenséget hirdette a sok Is­tenségben hivő pogányságnak, aki elő­ször vallotta, hogy az emberek mind testvé­rek Istenben és Izráel volt. aki először hirdette az általános szereteted: „Wöohávto löréecho ko- maueho“ szeresd felebarátodat, mint tenmaga- dat. (Mózesül, k., 19., 18.) Hirdette akkor, mi­kor kinevették érte, mikor megszenvedett érte, hirdette, mikor még lehetetlen ábránd­nak tartották és hirdeti, mikor meghamisít­ják, meggyalázzák, hirdette a felebaráti sze­retet, mikor tombolt körülötte a gyűlölet és hirdeti, midőn a gyűlölködő és ármánykodó is szeretetet hordoz az ajkán. “Ulkaehtem lochem bájaum horisaun“. És vegyetek magatoknak az ünnep első napján „pri éc hodor“ hádárfának a gyü­mölcsét, „kápausz tömorim“ pálmalevelet, „váanáf óc ovausz“ és ágat mirtusfáról „vöárvé nochál“ és vizi fűzfát. A fa négy alkatrészét, (gyümölcs, levél, ág és törzs) jelképiesen kezünkbe vesszük Szukosz-ünne- pén, azokat egymáshoz illesszük, egy cso­korba egyesitjük és közösen mutatjuk be, Istennek jelképezve vele, hogy Előtte embe­rek mindnyájan egyenlők vagyunk, minden fajnak és nemzetnek egy a hivatása és célja: rendeltetésének, hivatásának, amit Isten eléje tűzött megfelelni, elfoglalni kijelölt helyét a természet fenséges harmóniájában és egye­sülni ama szent törekvésben, hogy szeretet és béke honoljon minden szívben, minden lélekben. Mert az emberiség, az ő nagy ta- gozódottságában is faj, nemzetiség, vallás,

Next

/
Thumbnails
Contents