Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1913-09-20 / 38. szám
Nagykároly, 1913. szeptember 20. 38-ik S2ám. KÖZE EMELLEK KERESKEDELEM, IPAR ES TT1 EZŐ6AZDAS A 6 ÉRDÉKÉIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróí Karolyi Gyergy-tér 36. Telefon 95. Felelős szerkesztő SSMKÓ ALADÁR. Főmunkatárs : Zs. ZSEMLEY OSZKÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor II Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— kor Egyes szám ára 20 fillér. Ez alkalommal ejtsünk nehány szót a nagykárolyi iparosok helyzetéről. A nagykárolyi iparosok jelentékeny része tehetséges, képzett ember, akik derekasan meg tudnának felelni akármilyen és akármennyi munkának. Csak éppen a piacot veszik el tőlük. Lebéklyózzák kezü- ket-lábukat, lehetetlenné teszik a rossz gazdasági viszonyok. Nagykároly közgazdasági fekvése nem olyan kedvezőtlen, amilyennek mondják. Östermék és munkaerő dolgában sok minden hever még itt kiaknázatlanul. De speciállisan a kézműipari fogyasztás szempontjából a város környéke ma még széles, nagy területen minimális jelentőségű. Jelenlegi szűkös anyagi viszonyai között az iparos majdnem kizárólag a helyi szükséglet kifi nagykárolyi iparos. Szegényes, vagy éppen zülött közállapotokon úgy letud segíteni, ha orvoslásukban közreműködő minden érdekelt fél . . . Hogyha tehát nemcsak dicsérni, hanem real'zálni is akarjuk a gyakorlatias munkaprogrammot, akkor mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogv ^ 0,1 ez nem csupán a közigazgatási hatóságra, esetleg az államra ró feladatokat, hanem az egész érdekelt közönségre is. Áll ez különösen abban az esetben, ha ipari, keieskedelmi, gazdasági téren akarunk számbavehető eredményeket elérni. elégítésére van szorítva és itt is nehéz versenyt kénytelen folytatni a kívülről behozott iparcikkekkel. Tőkéje pedig, amellyel szilárd alapot vethetne üzletének és tágíthatná piacát, egyszerűen nincsen. Senkise küzködik e tekintetben akkora szükséggel és bizalmatlansággal, mint a kézmüiparos. A nagykárolyi tőke érzéketlen az ipari vállalatok iránt. A pénzintézetek klientelájá- ban — tisztelet a kevés kivételnek ! — nagyon alárendelt szerepet visz az iparos. A személyi hitel kiszolgálására különösebben hivatott kis bankoknál köny- nyebben talál meghallgatásra kalandos ter- \ veivel és szivárványos ígérgetéseivel a szélhámos, mint szerény és megokolt igényeivel a becsületes mesterember. Ezek a bankok szi Éatszövetek bélések, selymek és díszek legújabb választéka ubletzky Kálmán divatáruházában Nagykároly, Deák-tér Í8. sz. TÁRCZA. Más város-, más leány. Marnának levele jött, vásárnál) délben Katona fiától, rózsaszín pecséttel Apró gyöngybetükkel írva a levélre Özvegy Kiss Káinénak, tulajdon kezébe . Jön az atyafiság, alvégi felvégi Egyik a levelet, másik Kissnét nézi Találgatják egyre; vájj’ mit irhát benne Hej ha köztük egy irás tudó lenne . . . Felbontják izzadtan, ki jobbra, ki balra Egy arckép kiesik belőle a porba Gyönyörű mosolygó urilány arcképe Egyenest, Nagy Maris lábai elébe . . . I Nagy Maris felveszi csak bámul csak nézi Meghasad a szive, azt érzi . . . úgy érzi . . Olvasni nem tanult, csak leborul sírva ... 0 már tudja, mi van a levélbe írva. Gél Ár. Petőfi Bem táborában. Visszaemlékezés. Irta : Farkas Ernőd. Kossuth lángszavára a főidből termettek a honvédek. Céglédi beszéde után tömegesen kelt föl a nép, s indult a táborba az eskü- szegő Jellasich ellen. Petőfi sem ülhetett otthon. Elhatározta, hogy Székelyföldre megy honvédeket toborozni. Feleségét szüleihez Erdődre vitte, s Nagybányán keresztül akart a Székelyföldre menni. Itt azonban találkozott Teleki Sándor gróffal, aki az oláhok borzalmas kegyetlenségeire hivatkozva, lebeszélte őt erdélyi útjáról. Petőfi erre visszatért Erdődre, onnan pedig Pestre. Ezalatt megvívták a sukorói győzelmes csatát, az újonc honvédsereg Bécs felé nyomult s Petőfi is a táborba sietett, mely Parn- dorfnál a határszélen állott. Kossuthnak az volt a terve, hogy a ma- gyer sereg menjen át a határon és adjon segítséget a bécsi mozgalom embereinek. így határozott az országgyűlés is, mert a honvédek nem kötelesek az ország határain túl harcolni. A költő bejárva a tábort, heves szónokIfH >t»l >•< m U A „Magyar-Francia Biztositó Társaság Nagykárolyi főügynöksége: SPITZ MÓR Elfogad a tűz, jég, élet és betö rés elleni biztosításokat a legelőnyösebb feltételek mellett vaskereskedo cég. Deák-tér. Bővebb felvilágosítást nyújt = a föügynökség.
