Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-04-05 / 14. szám
VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 14. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913 április 5. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Függő kérdések. Irta: Lykurgos. Még élénken emlékszünk arra az erős harcra, amely Érmihályfalva egyik kerületében lezajlott, midőn legutóbb a városi képviselőtestület néhány tagját választották. A legélénkebb érdeklődéssel ügyeltük meg ezt a — hogy közönséges kifejezéssel éljünk, — tülekedést. Szinte érthetetlen volt előttünk az a versengés, mely ezen mandátumok elnyeréséért tapasztalható volt; hiszen az érmihályfal- vai képviselőtestület a legszerényebb, a legnyugodtahb, a legönzetlenebb — és a; legmaradibb az ország összes képviselőtestületei között. Nem zavartatja meg a nyugalmát; sem a haladás legelemibb törekvésével, j sem az ujitás legkezdetlegesebb kísérletezésével. Itt minden a régiben marad. A villanyvilágítás kérdése a tanulmányozás boldog álmodozásának honában szendereg ; a polgári iskola létesítése nem nyugtalanít senkit, csak a nagy tandijat fizető szülőket, akik pénzökért gyermekeiknek nem magániskolái oktatást szeretnének juttatni; a Mester-utca csatornázása sem busitja azokat a hivatalos képviselőtestületi tagokat, akiknek a mandátum érett gyümölcsként hullott az ölükbe. Vájjon látták-e ezek az urak még csak tegnap vagy tegnap előtt a város! főutcáját, hol minden talpalatnyi tér jól áldozó alany, hogy a legrosszabb országút is különb állapotban van, mint ezen erős forgalmú terület és vájjon látják-e ma, midőn ökölnyi nagyságú sárdombok hizlalják a kocsiutat, melyek 1—2 hét múlva emésztő porként fogják a kereskedők áruit, a lakók bútorait és az emberek tüdejét tönkre tenni ? Dehogy látták! mi közzük volna hozzá! Hát nem ismerik a hazai jelentékenyebb és fejlődő városaink elénk tevékenységét, meg szüntelen törekvését, hogy lépést tudjanak tartani a haladó korral? Az ember fájdalmas érzéssel telik el, midőn a közelebb vagy távolabb fekvő városok egészséges fejlődésének szemlélése után visszatér Érmihályfalvára és itt azt a patriarchális maradiságot kénytelen tapasztalni minden téren. Arzénmérgezés az érkenézi kastélyban. Kedden este, mikor már bezárultak az érkenézi Szlávy-kastély kapui, a poros utón egy zülött kinézésű fiatalember vánszorgott a kastély felé. A kutyák mind kifutottak s nagy csaholással jelezték a szokatlan vendéget. A cselédek is kiment a kutyák lármájára. A fiatalember bebocsátást kért, amit azonban cselédek nem teljesítettek. Erre a látogató beüzente, hogy ő Fráter Ferenc. Szlávy Ferenc maga elé vezettette a fiatalembert és megdorgálta. Fráter Ferenc ugyanis a Fráter-családnak sarja, Valamikor igen jó módban éltek szülei, kiknek Nagyváradon is több házuk volt. A jó módban Fráter Ferenc egyáltalán nem gondolt a jövőjével. Könnyelmű életet élt már gyermekkorában és később csak ezt folytatta. Rendes foglalkozása sohasem volt. Ha egy kevés pénzre tett szert valamelyik gazdag rokonánál, azonnal gavallér lett belőle és egy stiklijét a másik után követte el. Megtörtént Nagyváradon, hogy huszárhadnagyi ruhában jelent- meg és mikor elpazarolta pénzét, a rokonokat akarta megpumpolni. Akkor a rendőrséggel is meggyűlt a I baja, azonban a család kimentette. Fráter Ferenc nem javult meg. Végre egyik rokona Debrecenben eszközölt ki a részére valámi kis hivatalt. Ez a nap nap utáni kör- mölés nem nagyon ízlett a könnyelmű élet- I hez szokott fiatalembernek és ott hagvta a hivatalt. Azóta nem lehetett hallani felőle ! semmit. Hol járt ás mit csinált, senki sem I tudta. Kedden este annál nagyobb meglepetést okozott az érkenézi kastély lakóinak a fiatalember váratlan megjelenése. Szlávy ismét a lelkére beszélt a fiatalembernek, aki meg is fogadta, hogy most már meg 1 fog javulni. A kastélyban megvacsoráztatták, külön szobát jelöltek ki részére. Már mindenki pihenni tért, mikor Fráter Ferenc szobájából gyanús hörgés zaja hallattszott ki. A cselédek felnyitották a szobát. A fiatalember ott feküdt eltorzult arcai, borzalmas kínok között az ágyban Fogai között alig hallhatóan sziszegte, hogy arzént vett be. Azonnal orvost hívtak, aki megállapította a mérgezést. Segíteni már nem lehetett. Hosszu szenvedés után a fiatalember meghalt. Az esetről értesítették az ügyészséget is, ahol elrendelték a vizsgálatot annak megállapítása végett is, hogy honnan szerezte a mérget. Esperes látogatás. E hó elején tartotta meg szemléjét főtiszt. Szabó Ignác nagylétai gkath. esperes Értarcsán, Gálospetriben és Fradonyban. Mindhárom helyen a tapasztalt rend és kezelés felett teljes megelégedését nyilvánította. Különösen megdicsérte az ér- tarcsai gör. kath. egyház elöljáróságát, nem különbén jóleső megelégedéssel győződött meg az iskolai oktatás kitűnő eredményéről, a miért meleg dicsérettel halmozta el a vezetőséget Kiss Valér lelkészt és Dómján Sándor tanítót. Az esperesi látogatásnál a kegyuraságokat Berényi Sándor kápt, urad. intéző képviselte, aki a tapasztaltak felett szintén a legnagyobb elismerését fejezte ki. Eljegyzés. Tóth István értarcsai földbirtokos husvét másodnapján tartotta eljegyzését Spilauer Frigyes állatorvos leányával Bettikével. Sok boldogságot kívánunk a szívből kötendő frigyhez. Közgyűlés. Az érmihályfalvai Kaszinó egyesület vasárnap délután 5 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Grosz Béla alelnök elnöklete alatt. A gyűlés tudomásul vette a választmány jelentését, a számadásokat elfogadták és felmentvényt számadóknak megadta. Elrendelte a közgyűlés a kaszinó helyiségbe telefon felállítását és a billiárd asztalok ujabbi behuzatását. Ezután megejtették a választásokat. Elnökké Makutz Gyulát, alelnökkó Grosz Bélát, pénztárnokká Gaszner Bélát, ügyészjegyzővé dr. Kepes Ármint, gazdává Berényi Sándort, kugligazdává Dravecky Lászlót, könyvtárossá Farkas Sándor és Blum Sámuelt választották meg. Választmány tagjai lettek: Benedek Zoltán, Fráter Gáspár, Glück Adolf, dr. Klein Jenő, Lovass István, Lovass Endre, Szatmári Sándor és Szőke János. Ti m\ li'üjj üti ' áppq uni an wn i ■ Iliin Debrecen, Arany János-u. I.sz. 11 11 Ilii Hull bü Lalád, 11111 U dp uudll J11J11 1. emelet, Csanak-ház, [Hungária mellett) Hölgyek íigyelmébe ajánljuk kalap-újdonságainkat. Nyáron a bűz és a por, télen az életveszélyes gyaloglás, szomjúságunkban a viz ihatatlan volta, táplálkozásunknál a kereskedők önkénye, egyes mészárosok határt nem ismerő áremelése I szorítja kezünket ökölre. Világításunk elégtelen, az élet- és vagyonbiztonság a város egyes részeiben állandóan kifogás alá esik és a nagy jelentőségű és fokozottabb áldozatokat igénylő ügyek, mint az iskolák rekon- ' struálása és mindenekfölött egy állami iskola létesítése a beláthatatlan jövő feladataiként tűnnek föl. A serdülő nemzedéket gyakorlati pályákra célirányosan nem nevelhetjük, hát e szerint mit teszünk egy szebb jövő biztató bekövetkezése érdekében. Sajnos! semmit. Egyelőre „marad minden a régiben.“ Mi ennek az oka ? A mandátumokért tülekednek az önjelöltek és akikben megvolna a korszerű követelmények iránt az érzék és megkívánt tapasztalat, meg a tudás, nem juthatnak szóhoz. Avagy talán attól borsódzik úgy a hátunk, hogy néhány százalékkal emelkednék a pót- adó ? Nos igen, de ez a befektetés az egészségnek és egy jobb jövőnek megalapozását biztosítaná és ez okból kívánatos, erősen az, hogy ne maradjon örökre annyi függő kérdés.
