Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-04-05 / 14. szám

2-ik oldal. ÉRMELLEK 1913. április 5. 14-ík szám. Az egyesült pénzintézetek. Az Egyesült Ermihályfalvai Takarékpénztár és Érmelléki Hitelbank Részvénytársaság április hó 1-én kezdette meg— mint uj cég — működését. Az intézet erősen megnagyobbodott alaptőkéje a vidék legtekintélyesebb és legvagyonosabb embereiből álló igazgatósági tagok, csak megerősitették azt a bizalmat, a melynek mindkét intézet eddig is örvendett. Az uj intézet üzleti helyisége az Érmelléki Hitel­bank épületében van. Képviseiötestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 1-én rendkívüli köz­gyűlést tartott P. Kovács Sándor elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya az elöljáróság jelentése volt arról, hogy a hivatalos helyi­ségül szolgáló épület annyira elavult és ro­zoga s azon a folyó évben ismét egy olyan repedés észleltetek, a mely a benne tartóz­kodást életveszélyessé teszi. Ilyen körülmé­nyek között lehetetlen az épületben való továbbmaradás és intézkedés teendő, hogy a hivatalos helyiség ideiglenesen bérházba költöztessék át. Az elöljáróság javaslatba hozta, hogy mindaddig, mig eldől annak kérdése, hogy az uj községháza építésével j egyidejűleg milyen építkezések válnak szük­ségessé, a hivatalos helyiségek a jegyzői lakásba helyeztessenek át, illetve ezen he­lyiség béreltessék ki irodahelyiség céljaira. A határozati javaslatot a közgyűlés egyhan­gúlag magáévá tette és az elöljáróságot a megfelelő intézkedések megtételére utasi- totta. A csendőrlaktanya építése ügyében a 3651 1913. sz. alispáni rendelet alapján új­ból be lett szerezve az államépitészeti hiva­tal véleménye, úgy a tervek mint a beadott ajánlatok tekintetében, a melyek teljesen fedik a régi álláspotot, a mely szerint csakis a Katona-féle ajánlat fogadható el kivitelre. Ennélfogva a közgyűlés egyhangúlag hozott határozatával a elöljáróság eddigi intézkedé­seit helyeslőleg tudomásul vette. Tudomásul vette közgyűlés a közigazgatási bizottság határozatát a gazdasági iskola 1911. évi számadásait illetőleg, elintézett két illető­ségi ügyet s ezzel a gyűlés véget ért.. Műkedvelői előadás Bagamérban. A baga- méri úri műkedvelők Husvét másodnapján anyagilag és erkölcsileg kitünően sikerült műkedvelői előadást rendeztek a községi ovoda tágas termeiben. Színre került két egy felvonásos u. m. „Valami hibája van* és „Ki a nyertes“ és egy pompás dialog „Az egér“. Az összes közreműködők hivatá­suk magaslatán álltak s igen sok derűs per­cet és valódi műélvezetet szereztek a szép számban megjelent intelligens közönségnek. Közreműködtek Rácz Jolán, Rácz Giziké, Ludmány Anna és Bálint Erzsiké urleányok; Molnár Béla, Biró László, Pál János, Biró Berti fiatalemberek. Az előadást hatásos élő­kép fejezte be a „Haldokló honvéd“, mely­nek rendkívüli hatása volt. Az előadást reg­gelig tartó tánc követte. A kitünőep sikerült mulatságon nemcsak Bagamér község egész intelligenciája megjelent, hanem a szomszé­dos községek úri családjai is részt vettek azon. Érsemjén, Érmihályfalva, Székelyhid, Érselénd, Hajdusámson s több más község képviselve volt a kedélyes és igazán remekül v sikerült mulatságon, amely a bagamériifjusági egyesület pénztára javára 150 koronát jöve­delmezett s igy anyagilag is bevágott. A színdarabok betanítását s a mulatság ren­dezését a bagaméri ref. tanítói kar végezte a tőle már megszokott buzgalommal és ambícióval. Nagy tűz Értarcsán. F. hó 23-án d. u. 2 óra tájban a harangok vészjelzése zavarta meg a békés község ünnepi nyugalmát. A tűz a gör. kath. lelkészet beltelkén az Er- zsébet-tér felőli részén keletkezett, valószí­nűleg egy gondatlanul eldobott cigarettából, vagy gyufából. Bőséges víz mellett az oltás teljesen lehetetlen volt, csakis á tűz lokali­zálására lehetett gondolni. Egy nagy kazal szalma, egy nagy csomó takarmány csutka sertésól és 40 mt. léckerítés pár óra alatt teljesen megsemmisült s csak a nép önfel­áldozó munkájának köszönhető, hogy az egész parochia a szomszédokkal együtt le nem égett. Derekasan viselkedtek a gálos- petri és helybeli tűzoltók. Az elégett dolgok különben biztosítva voltak. Nagy tűzvész Bagamérban. A keddre virradó hajnalon vészharangok kongása verte fel a | bagaméri utcák csendjét s a békésen alvó lakókat. A Haas és Brüll urak közös tulaj­donát képező gőzmalom, melyet az illetők 3 hónappal ezelőtt vásároltak meg, éjjel 1 órakor kigyuladt s reggelre a szó szoros értelmében földig leégett. A kár óriási, mit még inkább nevel az, hogy a malomban hétfőn vámőrlés lévén, minthogy az uradalmi cselédek nagy tömege vitt oda —' elseje lévén — őrölni valót, úgy ezek egy részé­nek, mint a községek igen sok lakosának őrölni vitt gabonája, avgy már megőrölt lisztje is oda égett. Igen sokan kenyér nél­kül maradtak a vész miatt községünkben. A tulajdonosoknak is tetemes mennyiségű vám gabonája, lisztje, korpája semmibe ment, melyből azonban biztosítás révén egy rész meg fog térülni. Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy szélcsendes idő volt, külön­ben a község nagy része lángok martaléka lett volna a borzasztó malomtüztől. A tűz okát nem tudják. Ismét tűz. Szerdán este újból tüzet jelzet­tek a harangok. Szilágyi Sándornak a tóth- falusi-utcában levő telkén gyuladt ki 20 sze­kér szalma. A gyorsan megjelent tűzoltóság lokolizálta ugyan a tüzet, de az egész szalma tönkre ment. A tűz oka gondatlanság. ‘Csü­törtökön délután órakor ismét rémes ha- rangkongás jelezte, hogy tűz ütött ki. A Bihari József takarmánya lett a lángok mar­taléka. A gyakori tüzesetek alkalmából, fel­vetjük azt a kérdést, hogy az elöljáróság elsősorban is minden erélylyel a gyújtogatást nyomoztassa ki, de kötelessége bizottságilag konstatálni azt, hogy a városban felhalma- zott takarmánykészleteknél be lettek e tartva a tűzbiztonsági intézkedések mert kiszámit- hatlan károsodásnak nézhet elébe a városi egy szélviharban kiüthető legcsekélyebb tűz esetére is. Rémes gyilkosság az utcán. Megölte a férjét. Üldözik a gyilkost. Csütörtökön íeggel rémes gyilkosság tör­tént Érmihályfalván. Cservid Józsefné nyílt utcán egy késsel szivén szúrta férjét, aki pár percnyi kínlódás után a helyszínen meghalt, s a gyilkos megszökött. A rémes esemény előzményei a következők: Évek óta boldog­talan családi életet éltek Cservid és a fele­sége. Cservid, aki eddig két feleséget szol­gált ki, dologtalan, munkakerülő ember volt, aki egész keresményét elitta és azonkívül is durván bánt a feleségével. Emiatt napiren­den voltak közöttük a civakodások és vere­kedések, a melyben a rövidet Cservid húzta, amennyiben felesége nem egyszer alaposan helybenhagyta a kirugós férjet. Kedden éjjel is volt közöttük a férj ki­maradása miatt csetepaté, úgy hogy az asz- szony a férjét egy karóval alaposan helyben­hagyta és kidobta a házból. Szerdán a férj szokás szerint többet ön­tött fel a kelletnél a garatra s valószínű, hogy ekkor érlelődött meg az elhatározás a------— -----------Y—r-T Ny ilt-íér.*) Végső válasz TTlolnár Gyula építőmes­ter urnák. E lap 12. számában megjelent soraira végső válaszomat — rövidesen — a követ- ; kezőkben adom meg. Azt mondja, hogy én az ő református fiára 20 koronáért ráfogom, hogy az babtista, holott ő mondja, talán a 20 korona miatt baptista fiát reformátusnak. Az 1868. évi ! 58. t.-e. 14. §-a bizonyítja az én igazságo­mat^ az ő tévedését. Azt Írja, hogy én a 32 baptista gyer- j meket — kiknek'számára állami iskolát kér — , s azok szüleit nem is merem, mert azok I idegen beköltözőitek. Feljajjdul, hogy az XX-ik század szégyenére vagy 25 gyermeknek, isko- 1 lázatlanul kell felnőni, akik részben baptisták, részben izraeliták, részben róm. lcath. vallásnak. Ezek a számok szintén igazolják, hogy állí­tása téves, mert ime az izraeliták és róm. i kath. vallásuak segítségül vevése mellett is vagy „25-öt“ tesz ki. Hogyan ismerhetnék hát én 32-őt ? Nem én állítom, hogy ő „régi vallását és hitét elhagyta“, hanem maga a tény igazolja * Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal felelős­séget a szerkesztőség. Főfájást, szagga­_|"l| Eg y eredeti doboz ára tást s mindenemü —...... »n* nno"ltlllO 1 K. 3 dobozt utánvét fejbántalmat öt Pa^npr-tPt! NliQfäß pitaZiillü mellett bérmentve 3 K 65 fillérért küld: a perc alatt bizto­UdoLtlui IGiO ««»»a1 --------— „K IGYO“ san megszüntet a------------------------------------- “ gy ógyszertár Érminíivíalva. szerencsétlen asszony lelkében, hogy bosszút áll férjén. Csütörtökön együtt indultak el hazulról, Elindulás előtt, a jelekből ítélve, minden valószínűség szerint verekedés volt közöttük. Az utcán alig tettek pár lépést, Cservidné kést rántott elő s azzal férjét mellbe döfte és azzal elfutott. A szúrás erős volt s a kés mélyen hatolt Cservid mellébe, átvágva a szivburkolatot, halálossá vált és Cservid, akit a zajra összegyűlt szomszédok laká­sába vittek, gyilkossául feleségét nevezve meg, pár percnyi kinlódás után meghalt. Időközben a csendőrség is értesült a vé­res eseményről és a gyilkost üldözőbe vette, azonban az öntudatát teljesen elvesztett sze­rencsétlen nő a temetőn keresztül Körtvélyes felé menekült. Azonnal őrjáratokat küldtek ki üldözé­sére és mire e sorok napvilágot látnak, ismerve az érmihályfalvai csendőrség buzgal­mát és erélyességét, a gyilkos minden való­színűség szerint, a fogházban várja büntetését. Gyújtogatások. Kedden délután 2 órakor kgiyuladt Méray János Kopasz-utcai lakos szénakazla, a mely porrá égett. A tűz átcsa­pott a Dobos Imre szénájára is. a melyet azonban sikerült félig megmenteni. Este 7 órakor Nagy Imre és Dobos Imrénél újból felgyújtották a szalmakazlakat, a melyek dacára, hogy a tűzoltóság gyorsan megje­lent a helyszínen, leégtek. A gyakori tüze­setek bizonyosra teszik azt, hogy rendszeres gyújtogatásról van szó, melynek tettesét a csendőrség, válvetve a rendőrséggel, nagy eréllyel nyomozza. Hitelszövetkezet alakítás. Az érmihályfalvai ipartestület vezetőtagjai egy „Érmihályfalvai és járási iparosok hitelszövetkezete“ mint az országos központi hitelszövetkezet tagja ala­kítása tárgyában mozgalmat indítottak. A terv az iparosság körében olyan kedvező pár­tolásra talált, hogy annak megvalósulása biztosra vehető. A hitelszövetkezeti részjegyek jegyzése már megkezdődött és a szövetkezet rövid idő múlva megfogja kezdeni műkö­dését. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya créiuet„ használják. f

Next

/
Thumbnails
Contents