Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-04-26 / 17. szám
VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 17. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913 április 26. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Tűzoltóság érdekében. Kétségbevonhatatlan tény az, hogy Érmi- hályialva lakossága az összes közhasznú intézmények közül a tűzoltói intézmény iránt tanúsítja a legnagyobb közönyt és nemtörődömséget. Sajnos, hogy igy van, pedig ha valamely intézmény megérdemelné a pártolást és jóindulatot, úgy a tíizoltótesttilet az, mely a város összes lakosságának élet és vagyonbiztonságát van hivatva megmenteni. Bátran állíthatjuk, hogy utóbbi időben a tüzoltótestület sok tekintetben fejlődött és hivatását önfeláldozással teljesiti, de azt is látjuk, hogy ebbeni működésében nagyon hátráltatja sok oly dolog és hiány, melyet az intéző körök rovására kell betudni. A tűzoltóság ügyét tehát a nagyközönség elé kell vinnünk és kérni az illetékes egyéneket arra, hogy fordítsák jóakaró figyelmüket a testület felé és felemelt szavukkal hassanak oda, hogy a hiányok mielőbb pótoltassanak annál is inkább, mert hisz az összes törekvés az élet és vagyon megmentésére irányul polgártársaik javára. Érmihályfalva városa a lefolyt 8—10 év alatt kétszer akkora területen fekszik, mint azelőtt s a téríoglalás más-más irányban történik, szóval elszórtan, úgy, hogy kétszer akkora területet kell a tűzoltóságnak kezelni, mint pár év előtt. Bár sok szó férne még a felszerelésekhez, különösen a modern létrákat illetőleg, füst álarcok, mentőtömlő stb., a tűzoltóság mégis abban a helyzetben van, hogy fegyelmezett, bátor csapatukkal megfelelhetnének a tüzveszedelemnek, ha előfogattal rendelkeznének, ennek hiányában azonban törekvésünk meddő marad, sokszor gúnynak, gorombaságnak kitéve. Tessék elképzelni vész esetén a kürt hivó hangjára az őrtanyán terem a tűzoltóság és pillanat alatt kifutnak a szerek a szertárból és percek, negyed és félórák teliének bele, mire fogatot kapnak, sőt megtörtént nem egyszer, hogy egyáltalában fogatot nem is kaptak. Mily helyzetbe jut ezután a tűzoltó ? Későn ér a vészhelyére s ott kivan téve a nép gorombaságának s az inasok hahótájának, dacára annak, hogy a hiba a fogat hiányában van. Az uj szerkocsi mindent magában foglal, amire mint első szernél szükség van, tehát ezen szernek vész esetén feltétlen azonnal indulni kell, ehhez lovak kellenek, még pedig azonnali rendlkezésre, a mig ez nincs, addig Érmihályfalván egy ember sem hajthatja fejét nyugodtan pihenőre. Ezen kívánságokat már gyakran szorgalmazták a képviselőtestület előtt, van is valami rendelkezés, hogy fogatnak kell I lenni, de hát ez bizony soha sincs s akárhogy riasztanak,' a város kocsisai haza sem sietnek. Akkor, amikor 8 ezer lelket számláló város élete és vagyonának megvédéséről van szó, talán joggal követelhetünk egy pár lovat legalább nyárra, mely a városé és a tűzoltóság rendelkezésére áll. , Valósággal elenyésző csekélység amibe Ermihályfalván a tüzoltótestület, mint városi teher kerül, legfeljebb 500—900 korona, egy pár lónak a beállítása évi 2000 korona, eszerint az évi kiadás maximuma 3000 korona. Érmihályfalva város polgárainak követelni kell saját érdekükben, hogy ezen kívánságuk azonnal teljesítessék, mert a baj. után már késő, tudjuk, hogy a biztosítótársaságok mily arányban fizetik a károkat, de sok ház még biztosítva sincs. Addig mig Érmihályfalva városának 70 tagból álló, lelkes szakképzett kötelező tűzoltója van, ne zárkózzon el jogos kívánságuk elől, mert ha a tűzoltóság folytonos mellőzésüket látja, csügged, esetleg teljesen feloszlik a testület, mivelhogy kocsit huzni maga nem hajlandó és bele fog kerülni a városnak a fizetéses tűzoltóság 8—10 ezer koronájába évente. ■ I Azóta bejárta Biharmegye és Szabolcs" . megye egy részét. Éjjelre szalrnakazlakban húzódott meg, nappal libapásztoroktól és kon- I dásoktól szerezte be az életfentartáshoz szükséges élelmiszereket. Kóborlása közben Debrecenbe jutott, ahol fia, aki vasúti fütő, azt a tanácsot adta neki, hogy jelentkezzen a bíróságnál. Ebből a célból kereste fel Konrád László ügyvédet, a kit védelmére kért fel s ezután í jelentkezni akart a bíróságnál, de időközben a csendőrök elfogták. Megírtuk annak idején, hogy a gyilkosság elkövetésénél használt kés eltűnt. A kést ugyanis Cservidné fia, nem sejtve, hogy az bűnjel, elajándékozta egy cigányasszonynak. A mikor a csendőrök a kést keresték, a cí- gányasszony rendkívül megijedt és bedobta az emésztőbe. Most, hogy elfogták Cservidnét, az asszony jelentkezett a csendőrségnél, a melynek sikerült a kést beszerezni és azt mint bünjelvényt beszolgáltatták a bíróságnak. Névnapok. Béla névestélyen, Grosz Béla bankigazgató vendégszerető házánál fényes vacsora volt a melyre a fusionált pénzintézetek tisztviselői voltak hivatalosak. A rendkívül kedélyes vacsora csak a kora reggeli órákban ért véget. Béla napján az ismerősök jóbarátok közül igen sokan keresték fel Gaszner Béla gyógyszerészt, jókivánatuk tolmácsolása végett, aki vendégei tiszteletére villás reggelit ! adott. — György napján Meskó György, a dohánybeváltó hivatal közbecsülésben álló főnökét i halmozta el jókivánatokkal a város intelligenciája, ahol a késő délutáni órákig maradt ! együtt a társaság. Virághullás. Súlyos csapás érte a köztiszteletben áló Berényi családot. Hosszú szenvedés után elhunyt a család egy bájos és kedves tagja: Berényi Rózsika. Huszadik évében aratta le a halál a kedves halottat, akit a község lakosainak őszinte és meleg részvéte kisért utolsó útjára. Gyermeknapok. Az országos gyermekvédő liga a gyermeknapok megtartására Érmi- hályfalván május 1. és 2-ikát tűzte ki. Halálozás. Súlyos csapás érte Glück Adolf földbirtokost. Édes anyja szombaton, 84 éves korában hosszas szenvedés után elhunytpijA közbecsülésben áló matróna temetése vasárnap folyt le nagy részvét mellett. Látogatók a háztartási tanfolyamon. Ajtó dasági iskolában levő háztartási tanfolyaítflöf újabban Borsovay Klotild, Ferenczt Islvárrríá, Jakab Rezsőné, Kalmár Istvánná, LajoeMargrti, Mátray Ákosné, Vágó Andrásné úrnők!,!'továbbá, Dobozy Kálmán, Draveczky Pál, .fösssftteiÁüpád, Kalmár István, Vágó András ésJiBlunajfiSánmlel látogatták meg, akik a tapasztaétakoíelelttl tflljős elismerésüknek adtak kifejezéqb »yntadfolygaa bájos tanítónői előtt. m t nulla ösvpejül Bagamérik a magyar püspökség «Uenji.^tigar mérből Írják. Az uj püspötaé$ keretjébe tí^tiOaó bagamériek különös módooaiontngiöÖfkirinaáigjalW; a behódolástól. Bagaméi&ökjöhfci&ér'íténifgéfka- zett már Radu Demet0Eöfc$snagfwáradiS»&©sSQg kath. püspökhöz, hog.yiJááícstora^kltéínhad3étöt kath. egyház kebelcbalsAhiali t^ndokojjáki oßzJt , ^J-forrna VAíloiA ^.MoflrrrfAir ii Un síéi Hölgyek figyelmébe ajánljuk kalap-ujdonságaj Elfogták a gyilkos asszonyt. Jelentkezni akart a bíróságnál. Hová lett a kés? Cservid Józsefnét, a férjgyilkos asszonyt végre is utolérte végzete. Három heti bujdo- sás után a csendőrség szerdán reggel az ér- semjéni vasúti állomáson letartóztatta és csütörtökön reggel bekísérte a nagyváradi kir. törvényszék fogházába. A letartóztatás részleteiről az alábbiakban számolunk be : Kedden reggel bizalmas utón értesítették a csendőrséget, hogy a férjgyilkos asszony hazaérkezett és Konrád László ügyvédnél időzik. A csendőrség azonnal megtette az intézkedéseket el- fogatása iránt, de mire megél kezett, Konrád Lászlótól arról értesült, hogy a szerencsétlen asszony — aki jogi tanácsért ment hozzája — tőle azzal távozott, hogy Székelyhidra utazik és jelentkezni fog az ottani bíróságnál. A csendőrség részéről lovas járőrök indultak el-! fogatására különféle irányban és az Andruska j János vezetése alatti járőrnek sikerült Cservidnét az érsemjóni állomáson — a honnan Székelyhidra akart utazni — letartóztatni, a kit bekísértek az érmihályfalvai csendőrségi 1 laktanyára. A szerencsétlen asszony, akit a három heti bujdoklás erősen megviselt, szökését és átélt szenvedéseit elbeszélte a csendőröknek, a kiket rendkívül meghatott a szegény asszony tragédiája. Amikor férjét megszurta, egy szomszédos boltba szaladt és nehány percnyi ott időzés után értesült férje haláláról. Rendkívül megijedt éfc tette következményeitől félve, egy kendőt és pár koronát vett magához és minden irány nélkül elszaladt.
