Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-04-26 / 17. szám
2-ik oldal. ÉRMELLEK 1913. április 26. 17-ik szám. hogy úgyis a római kalholikus templomba járnak és igy most az áttérés csak formai. Érdekes azonban, hogy a nagyváradi 'püspökség az elválasztott községek híveinek ügyeibe bele sem szól, hanem illetékesség indokából megjegyzés nélkül átteszi Papp Antal munkácsi püspökhöz. Ezzel is azt akarja valószínűleg dokumentálni, hogy régi paróchiával minden összeköttetést megszakított és igy semmi része sincs abban a szégyenletes eljárásban, amellyel a felbujtogatott nép lépten-nyomon a hajdú- dorogi vikáriust fogadta. Az ipartestületi hitelszövetkezet alakítása tárgyában népes értekezlet volt folyó hó 20-án délután az Iparos Otthon nagytermében. Az értekezletet Csiri Sándor elnök nyitotta meg- Timkó Zoltán jegyző hosszasan fejtegette a szövetkezet megalakításának a fontosságát és jótékony hatását a kis iparos társadalamra. Felolvasta az ország több ipartestületének jelentését, melyek mindegyike a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik az ipartestületi hitelszövetkezetek működéséről. Felkérte a jelen levő iparosokat működjenek közre mindnyájan a saját jól felfogott érdekükben és tegyék lehetővé a szövetkezet megalakítását azzal, hogy ki-ki tehetsége szerint jegyezzen annyi részjegyet amennyit anyagi helyzete megenged. Az érvekben gazdag beszéd elhangzása után a jelen voltak közül többen jegyeztek részjegyet, úgy, hogy a már eddig kiosztott gyüjtőiven jegyzet részjegygyei együtt 400 részjegy lett feljegyezve 20 ezer korona értékben. A szövetkezet alakítása 25 ezer korona alaptőkével lett tervezve, tehát a megalakítás már majdnem biztosítva volt az aláirt 400 részjegyei és a szövetkezet még sem alakult meg, mert úgy az értekezleten mutatkozó nemtörődömség és gáncsoskodás, de különösen egyes iparosok gyanúsító és a szervezőket rágalmazó uton-ut- í'élen elhangzó -csúnya beszédjeik a szervező férfiakat arra az elhatározásra bírták, hogy a j szövetkezet alakításától elállanak. Mert ha éppen azok az iparosok törnek a szövetkezet ellen | akikért alakítva lett volna, és azokat a férfia-. kát gyanúsítják és rágalmazók minden alkalommal, akik önzetlenül tisztán az iparos társaik javán munkálkodnak, az ilyen előlegezett biza- j lomból nem kérnek, hanem áttadják a teret azoknak, akik nem haszonlesésből csinálnak majd szövetkezetét és nem akarnak igazgatók j lenni! ? Mester utca vizlevezetóse. Igen sokszor szó esett e lap hasábjain legcsekélyebb esőzésnél a Mester utcát boritó víztömeg levezetéséről. A levezetést illetőleg különféle tervek is merültek fel, de a költséges munka, a város nehéz anyagi helyzetére voló tekintettel, megoldható nem volt. Most remény van arra nézve, hogy rövid idő alatt eltűnik a szégyenletes víztömeg és megszabadul a névtelen utca is a dögletes pocsolyától. Ugyanis a város józan gondolkodású gazdaközönsége körében mozgalom indult meg uj tagositási eljárás kérelmezése iránt. Ennek keretében megoldható lesz ez a kérdés is, anélkül, hogy a városnak költséges kisajátítási eljárást kellene folyamatba tennie a levezetésre szükséges árkokat illetőleg.! Megoldást nyerne egyidejűleg a többi vizlevezetés is, egyszóval úgy a belrészeket, mint a külré- j székét illetőleg radikálisan lehetne intézkedni. Felebbezésböl rágalmazási per. Ismeretes olvasóink előtt az a csúnya eljárás, amelyet' több félrevezetett polgár indított a csendőr- j Bégi laktanya építéséből kifolyólag Jakab Rezső főjegyző ellen, azért, mert a képviselőtestület az építkezést az államépitészeti hivatal véleménye alapján, Katona Ferenc építőmesternek adta ki a 3000 koronával olcsóbb ajánlattevő Balogh Ferenc építészével szemben, akinek ajánlatát az államépitéseti hivatal ireálisnak tartotta. A képviselőtestület egyhangúlag hozott határozatát megfelebbezték a vármegye törvényhatóságához, amely elrendelte az ügy Újabb tárgyalását és egyben az államépitészeti J kivatal véleményének ujabbi kikérését. Az államépitészeti hivatal fentartotta régi véleményét, a melyhez képest a képviselőtestület is fentartotta régi határozatát és az időközben befejezett építkezés átvételére utasította az elöljáróságot. A felebbezésben azonban a feleb- bezők gyanúsítással illették Jakab Rezső főjegyzőt, amiért is kénytelen volt a felebbezök ellen rágalmazás miatt feljelentést tenni a bírósághoz. A ügyészség elvállalta a vád képviseletét és elrendelte a vizsgálatot s annak megejtésével a szolgabirói hivatalt bízta meg. Tüzrendészeti felügyelők. Biharvármegye nagyjelentőségű lépésre határozta el magát, ami a vármegye tűzrendészetét hatalmas lendülettel fogja előbbre vinni/ A vármegye ugyanis elhatározta, hogy minden közigazgatás járásban egy tüzrendészeti felügyelői állást szervez s az alispán mellé főfelügyelői címmel és fizetéssel tüzrendészeti szakelőadót oszt be. A vármegyét az indította erre a nagyjelentőségű elhatározásra, hogy a vármegye tűzoltósága élén nem szakképzett vezetők áltak. A vármegyei tűzoltó-szövetség junius 6-án tartandó naggyülésen fogja kijelölni a tüzrendészeti felügyelőket. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter a Szilágysági h. é. vasút r. t. -nak az érmihályfalvai vasút állomástól kiá- gozólag Gálospetri, Szalacs, Peer stb. községek érintésével létesítendő helyiérdekű vasútra az előmunkálati engedélyt megadta. Letartóztatott gépügynök. Székán Ferenc rendőrbiztos letartóztatta Fazekas Béla gépügynököt, akit a gyulafehérvári kir. ügyészség többrendbeli csalás és sikkasztás miatt körözött, kit a csendőrök beszállítottak az ottani ügyüészség fogházába. Fazekas egyike volt azoknak, a kik Ruszkai és Hintalan bukott néptribunokkal szövetkezve, felakarták forgatni Érmihályfalván a társadalmi rendet és valósággal hajszát indítottak a törekvéseik útjába álló Jakab Rezső főjegyző ellen. Hinta- j lant és Ruszkait a debreceni esküdtbirőság bélyegezte meg, most Fazekas is lépre került, | és ezzel a hármas szövotség csődbe jutott és végleg feloszlott. Vasúti elgázolás. Adorján Zsigmond 64 éves napszámos a gróf Stubenberg-féle szőlőben volt szőlőt metszeni. A munkáról a késő j esti órákban tért haza. A Dénes tanyai átjárónál, a mely kivilágítva nem volt és azon sorompó sincsen, nem vette észre a Várad felől közeledő vonatot, amely elütötte és halálra j zúzta. A szerencsétlenség hírére dr. Andrássy Ernő főorvos a helyszínre sietett, de csak a beállott halált konstatálhatta. A hullát beszállították a hullaházba és a csendörség a sze- ; rencsétlensóg ügyében szigorú vizsgálatot indito tt.Házi tanfolyam záróvizsgálata. Érmihályfalván 8 hét óta mindenki által oly szívesen látogatott, érdekes háztartási tanfolyam a legnagyobb sajnálatunkra már f. évi május hó 4-én, vasárnap d. e. 11 órától délután 4 óráig tartó záróvizsgálattal befejezi itteni si-1 keres működését. E záró vizsga a gazdasági népiskola tantermében, — jó idő esetén a szabadban — lesz megtartva, ekkor mutatják be a tanfolyam buzgó hallgatói, résztvevői 8 heti elméleti és gyakorlati munkálkodásukat, j tanulmányaikat. Fölkérjük érdeklődő hölgyközönségünket, tanügy iránt érdeklődő férfiakat, szülőket szóval mindenkit, hozzák el ismételten meleg érdeklődésüket az érmihályfalvai első háztartási tanfolyam záró vizsgájára is,! hogy bemutathassuk a mit e tanfolyamról már is tartanak, hogy az ország egyik legláto- J gatottabb, legsikerültebb háztartási tanfolyama ez volt. Választás. A nagyváradi munkásbiztositó pénztári kiküldöttek választása f. hó 27-én d.| u. lesz az ipartestületi irodában megtartva. Választási elnök Csiri Sándor, szavazatszedö, bizottsági tagok Csókási Ferenc és Horváth Lajos, póttag Szilágyi István munkaadók. Szabó Károly, Gára József, póttag Speth György az alkalmazottak részéről. Ezúttal is felhivatnak a munkaadók, hogy a választáson mentül többen jelenjenek meg és olyan férfiakat válaszának, akik majd annak idején a gyűléseken ott is legyenek. Az iparosság jelöltje Katona Ferenc és Kovács Imre. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya crémet„ használják. Székelyhid. Jelszó helyett tettet kérünk. Sokat szapulták már és még egyre vá- ! dolják az agráristákat azzal, hogy ők a merkantilizmus esküdt ellenségei, holott, — ha van is ebben tán egy kis szemérnyi igazság, — alapjában véve téves nézet — lehet mondani rosszakarat — ennek hangoztatása. Az igazi agrárista a tisztességes ipart, a tisztességes kereskedelmet soha sem tekintette ellenségeinek s soha se is magát a merkantilizmust, hanem csupán annak a túlkapásait ostorozta. Mert a tiszta öntudatu és világosan látó agrárista jól tudja azt, hogy Magyarország naggyá és gazdaggá csak akkor lehet, ha azok a nyers anyagok melyeket termel, idebent nyernek feldolgozást és elfogyasztást s megszűnik az az anomália, hogy nyersterményeinket olcsón elviszik a külföldre s feldolgozott állapotban sokszor tízszeres áron hozzák vissza. Abból a közel 1000 milliónyi behozatalból 50—75°/0 tisztán munkabérekre esik, elképzelhető tehát, ha e rettenetesen nagy ösz- szegnek csak fale is magyar honos, magyar munkásoknak birtokába jutna, mennyivel több liszt, hús, zöldség fogyna el az ország határain belül. Elérkezne mindjárt az az idő, mikor nyersterményeinkkel nem volnánk ráutalva a külföldre, mert idebent nyernének azok piacot s elfogyasztást, elérkezne a külön vámterület ideje is, amikor nyugodtan mehetnénk abba bele, mert kiviteli feleslegünk nem nagy, csak jelentéktelen lenne. Valóban megfoghatatlan az, hogy nekünk agrikultur államnak nemcsak a szorosabb értelemben vett gyáripari behozatalunk mily óriási, de nyersterményekben is milyen jelentékeny. Alig hihető, — pedig úgy van, * — hogy gyümölcsből és gyümöleskonzervek- ből 3—4 millió korona értékűt hozunk be, pedig kitűnő gyümölcsöket termelünk s Kecskeméten, Rimaszombaton kitűnő gyümölcs konzerváló gyáraink is vannak. Hántoló malmaink borsó szükségletüknek. QS.ö'Vo-át külföldről szerzik be, a kölesnek 83'lu/0-a külföldről kerül hozzánk, borból 15 millió mé- termázsát, sertésárut 2.8 millió korona értéket hozunk be, sőt csupán karácsony hetében legalább 25000 szárazon koppasztott stájer kappan került magyar emberek asztalára. Arról meg jobb nem is beszélnünk, hogy gépekért, vászonnemükért, ruhaneműkért, különösen női pipere cikkekért mily óriási összegek mennek külföldre, holott ha léteznek is ilyen anyagokat készítő gyárak az országban, azok terményeiket nem képesek itt értékesíteni, hanem előbb kénytelenek azt elvinni külföldre, hogy aztán az ottani gyáros nagy haszonnal hozza azokat vissza. Egy magyarországi kefegyáros kitűnő minőségű keféket készít, anyagát Londonba viszi ki s egy ottani gjTár cége alatt hozza vissza és adja el, természetesen kétszeres áron. S miért van ez igy. Mert mi magyarok Főfájást, szaggatást s mindenemü fejbántalmat öt perc alatt biztosan megszüntet a Egy eredeti doboz ára 1 K. 3 dobozt utánvét mellett bementve 3 K 65 fillérért küld: a „KÍGYÓ" gyógyszertár Érmibáhrfaln.
