Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-04-05 / 14. szám
1913. április 5. 14-ik szám ERMELLEK 3-ik oldal s erről nem nekem, hanem lelkiismeretének tartozik számolni. Kifejezi azon óhajtását, hogy a hivatalnokok emlékezzenek meg a szegény gyermekekről. Nem tudja, hogy egyházunk évenkint négyszáz koronát fordít az iskolába járó szegény gyermekek s a felnőtt szegény Armos nevüek segélyezésére. Az egyháztanácshoz beadott kérvényüket azért nem tartottam szükségesnek tárgyaltatni, mert éppen ekkor jelent meg a vall. és közoktatásügyi miniszter urnák azon rendeleté, mely az ő egyházukból való kilépésüket nem tartotta törvényesnek s azt megsemmisítette. Gyermekeik jártak az iskolákba mindaddig, mig az 1912-ik évben — némelyik szülők — az egyháziskolai adófizetést meg nem tagadták. Ekkor alkalmaztatott -— az ilyenekkel szemben — az egyházta nácsnak azon régen érvényben levő határozata, hogy 20 korona iskola fentartási költséget fizessenek. Tudja az illető jól, mert számokkal igazoltam be neki, hogy egyházunknak minden ref. vallásu gyermek taníttatása — az államsegélyen kívül — épen ezen összegbe kerül. Végül lássuk, hogy bántam velük, mikor megjelentek'? Vezér elvem: „amint akarod,! hogy az emberek cselekedjenek te veled, te is úgy cselekedjél másokkalA mondott alkalommal, mikor megjelenlek, amint Írja: „voltak ott egynéhány reformátusok‘ s ezek | azért voltak ott, mert ügyük volt, amit végezni kellett. Azt mondtam tehát önöknek, hogy most nem érek rá velők foglalkozni, mert más dolgom van, jöjjenek ' máskor. Ekkor társa az iroda ajtót kinyitván, azt mondotta az illetőknek: *jöjjenek be“. Erre én erős hangon mondtam: „itt én parancsolok“ Es hogy önök nagyon jól tudják, hogy velem „sem hajba kapni, sem botra kelni nem kell“ igazolja az, hogy e jelenet után pár nappal irodámban a legszebben, a legcsendesebben tárgyaltunk tovább egy óránál. Ezzel — mindenkorra — végeztem Molnár Gyula úrral. Bagamérban ismernek jól engem, mert 35-dik éve, hogy itt szolgálok, de ismerik jól őt is. A kik szemtanúi a mi életünk cselekedeteinek, a mi tetteinknek, azok tudják, hogy kettőnk közül kinek van igazsága. Bagarnér, 1913. márc. 28. Bányai László ref. lelkész. Székelyhid. Levél a szerkesztőhöz. A madái védelemről. Most midőn a természet * kezdi kibontani zöld köntösét s ezernyi kis, csicsergő madárka vidit erdőt-mezőt, érzem a legalkalmasabb pillanatnak, hogy e becses lapjukban, — mint a vidék e célra legalkalmasabb orgánumában, — néhány szót tegyek közzé a madárvéde- j lemről, mint a mezőgazdaság eme hatalmas tényezőjéről. Sajnos, nemsokára következik ama korszak, midőn a fészek-szedőknek bő alkalma nyilik az aratásra, kik nem gondolnak arra, hogy: ezáltal mennyi keservet okoznak nemcsak a szegény madár- j családnak, hanem a gyümölcstermelő földmivesnek is és kárörvendö mosoly- lyal kiszedik azt az 5—6 tojást tartalmazó fészkaljat, mely hivatva van környezetének gyümölcstermését megvédelmezni. Mennyivel másként áll ez az éjszaki országokban. Vegyük csak a kis Dániát, hol minden kertben találunk mesterséges fészekodút s télen madáretető házikót, vagy szegényebbeknél madáretető asztalkát, hová a gyermeksereg örömmel közeledik s hozza a szegény éhezőknek a friss élelmet: kenyérmorzsa, olajpogácsa, magvak stb. alakjában. Én már több éven át fiigyeiem a madáréletet és arra a meggyőződésre jutottam, hogy: káros madár egyáltalában nincsen; közömbös pedig csak elvétve. Tudom, hogy ellenségeim szememre vetik a madarak ezen pártfogását és joggal kérdik, hogy hát a veréb hasznos madár-e ? Én csak azzel felelek, hogy: a házi veréb haszna felér azzal a kárral, a mit gabonanemüekben tesz, hogy egy- egv elhullott magocskát felszed, nem oly kár, mint a mennyi hasznot hajt a papmacska hernyó irtásával, holott e szőrös hernyókat a kakukon kívül más madár nem is eszi. Vegyük tekintetbe, hogy a veréb évente 4-szer költ s minden fészekaljára csak négy fiókát számítsunk, s minden fiókra i naponta 15 hernyót ez évi illetve nyári 7560 hernyó, fogyasztás. Képzeljük most; el, hogy ezen 7560 hernyó, fejenként és naponta csak 1 fillér árát eszik és vegyük j figyelembe a fészkelési idő 80 napját, a kár 604 korona 80 fillér. Most mérlegeljük a hasznot a kárral. Hazánkban saj nos csak nagyon gyéren j fordulnak elő madár és állatvédő egyesületek, a kultuszminisztérium ugyan elrendelte, hogy iskolákban a madarak és fák napja megtartassék, de ez csak írott malaszt maradt. Nekünk magunknak kell a gyermek lelkűidét a szépre és a jóra terelni és akkor kevesebb lesz a bűnös és több munkáskéz fog érvényesülést keresni a társadalomban. K. K. Katholikus Népszövetség Székelyhidon. Husvét másodnapján tartotta a székelyhídi Katholikus népszövetségi szervezet alakuló gyűlését. A délutáni isteni tisztelet után az érdeklődők nagy száma lepte el az ; iskola udvarát, ahol a gyűlés meg lett tartva. Három órakor Háger. Ferenc plébános az emelvényre lépett és miután üdvözölte a jelenlevőket és bemutatta az alkalmi szónokokat a gyűlést megnyitotta. Az első szónok Szalancy Andor az országos kath. népszövetség titkára ismertette a kath. Nép- szövetség célját, hasznát és nagy szüksé gességét a mai korban. Szellemes ötleteivel, humoros hasonlataival nagy derültséget idézett elő; a kiváló népszónokot mindvégig nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatták, j Utána Fetzer József debreceni káplán arról beszélt, hogy a kereszténység ellenségei azzal akarják lehetetlenné tenni, hogy úgy tüntetik fel, mintha azt a papok maguk! érdekében találták volna ki; ezek állításával szemben kifejti, hogy a keresztény ellenes tábor vakmerő támadásai érlelték meg buzgó katholikus férfiakban azt a gondolatot, hogy egy latalmas katholikus egyesületet létesítsenek a „Népszövetséget1', amely- , Tanitógyülés. Az Érmelléki ref. Tanitó-Egyesület máre. 29-én tartotta meg tavaszi közgyűlését Szé- kelyhidon. A gyűlésen nagyszámban jelent meg az egyházmegye tanitói kara, ami nem is csoda, mert hiszen a ref. tanítók fontos, életbevágó ügyeiről volt szó. A gyűlést Molnár Antal elnök nyitotta meg, magvas beszéddel, melyben a lefolyt nagy tanitói küzdelem fázisait ismertette s az elért eredményt közölte kartársaival, s lelkes .szavakban szólitván fel a tanitói gárdát, hogy a flzetésrendezés nagy kérdéseit továbbra is felszínen tartva s a küzdelmet ezután is kitartással folytatva; e mellett végezze híven és kitartással a népnevelés nagy és nehéz munkáját, mert csak igy remélheti a magyar tanitói kar azt, hogy egy méltányosabban gondolkodó parlament végre megadja a rég várt és kiérdemelt tisztességes javadalmazást. Az elnöki megnyitót az egybesereglett tanítóság harsány éljenzéssel honorálta s azután áttért a gyűlés a napirendre kitűzött ügyek letárgyalására, melyek közül fontosságánál fogva különösen 2 tárgy vette igénybe a tanítók érdeklődését, u. m.: 1-ször az egyházi törvények módosítására kiküldött bizottság javaslatainak megvitatása, melynek célja az, hogy a ref. tanitói karnak az egyház kormányzásban leendő nagyobb fokú részeltetése törvényileg bizto- sittassék, s a tanitói karnak az egyházban elfoglalt fontos pozíciója határozottan kör- vonaloztassék. A bizottság munkája alaposan megvittatván, elfogadtatott s annak^ az egyházmegye utján az egyházkerületre fel- terjesztése az elnökségre bízatott. A 2-ik fontos tárgy volt a személyi pótlékok ügye. Köztudomású, hogy a tiszántúli ref. egyházkerületnek a múlt év november havában tartott közgyűlése egyhangúlag, határozatiig kimondotta, hogy az egy és ugyanazon helyen legalább 15 évet töltött tanítónak, az iskola fentartó egyházak évi 200 korona személyi pótlékot adjanak. MEGNYLT Debreczen Piac-utca 52. sz. (a Megyeház mellett) Női és leány felöltök, costümök, blouzok, pongyolák remek választékban. Angol oostiim selyem béléssel K 40-—, selyem- blouz minden színben K 10-—, lüsterköpeny kék, fekete, szürke, drapp színben K 15-=. Divatlapot ingyen, bérmentve küldök. nek célja a nép szellemi és anyagi javának előmozdítása és a keresztény szellem megerősödése. Fetzer József után a debreceni Népszövetség lelkes igazgatója Kresznerics György üzletvezetőségi tisztviselő beszélt a szabadkőművesekről és szociáldemokratákról, mint minden pozitív hitnek ellenségeiről, akik fel akarják forgatni a mai társadalmi és erkölcsi rendet, hogy azok romjain felépítsék a maguk zsarnoki hatalmát. Kifejti, hogy ellenségei minden vallásnak, de elsősorban a katholikus vallás megdöntésére törekszenek, mert ez a mai társadalmi rendnek és békének leghatalmasabb őre. Azt tartják, ha ezt sikerülne megdönteni, a többi felekezetid gyerek dolog lenne elbánni. Az utolsó szónok Domanek Pál egy ügyesen alkalmazott elbeszéléssel illusztrálta, hogy a rossz sajtótermékek a posnografia, mily kiszámíthatatlan romlást visznek véghez évszázadokon át az emberek lelkében. Majd Hágen Ferenc plébános, mint a helybeli népszövetségi szervezet igazgatója kath. Népszövetséget megalakultnak mondotta ki és indítványozta, hogy az alakuló gyűlés sürgönyi- leg fejezze ki törhetetlen ragaszkodását és hódoló tiszteletét az egyházmegye fópászto- rának és a központnak, az indítványt nagy lelkesedéssel fogadták. A helybeli igazgató miután hálás köszönetét mondott a szónokoknak és a jelenlévőket a Népszövetségbe való belépésre buzdította a gyűlést bezárta.
