Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1912-10-05 / 40. szám
Nagykároly, 1912. október 5. 40-ik szám. V. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉF^MELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS THEZŐG AZDA5 A G ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETILAP .Megjelenik minden szombaton reggel. / f . 'V' ' 1 . l Nyijtt^ sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési es hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Grót Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor. Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— kor Egyes szám ára 20 fillér. Üzleti rabszolgák. A munkásemberek sok tekintetben jobb helyzetben vannak, mint a sok kikent-kifent bajuszu, kifogástalan elegan- ciáju urak, kik a pult mögött állva, vagy az üzletben lótva-futva naphosszat kiszolgálják a szeszélyes vevőközönséget. Jobb a dolguk, mert a háborítatlanul végezhetik dolgukat és rendesen csak egy ur parancsol nekik, mig a kereskedösegédnek napközben alig van egy percig nyugta és száz, sőt ezer előtte nagyrészt ismeretlen ember kívánságai szerint kell igazodni. De jobb a helyzete a munkásnak azért is, mert a munkások mai szervezettsége mellett könnyebben léphet fel követeléseivel s így könnyebben javíthat sorsán is. Egészen más a kereskedő segéd helyzete. A kereskedelem organizmusából a tőke uralma kiváltotta azokat, akik az üzleti élet sivárságában, a jövő reménye nélkül tengődnek, egyuj szervezet alkototott, mely a szervezkedésben keresi erejét és erköl- ; esi tartalmát, A szervező zseni valami összefoglaló egyúttal különválasztó és az osztály tömeget kifejező, reprezentáló elnevezést keresett: igy született a kereskedelmi alkalmazott. Ez ma egy külön tábor : a kereskedelem proletáriusa. Még forrong, még most tanul, nem nőtt meg ereje, nem tűntek el félszegségei, de jövőjét biztosítják azok a jogok, amelyeket a megélhetés és a művelődés igényei, a szervezkedés céljául előírták. De ma igazi proletárok ők. Jelenők nincs, mert felemészti őket a napi 12—14 órás munka. Jövőjük sincs, mert ha kifáradtak, elöregedtek: kidobják őket az üzletből, melynek testüket, telküket odaadták. A felébredt kereskedelmi alkalmazottak követelései között van az esti záróra rendezése, a mit már félig-meddig nyélbe is ütöttek, a munkaidő csökkentése, a felmondási idő rendezése, mert a kereskedelmi törvény mai intézkedése mellett akkor dobja ki a főnök alkalmazottját, a mikor akarja. A vasárnapi munkaszünetet évekig tartó küzdelem után már elérték, küzdenek azonban a jövőért is : a kereskedelmi alkalmazottak nyugdij biztosításáért, aggkQr, illetve rokkantság esetére s ez a legfontosabb, de legnehezebben megoldható követelésük, mert az állam intézkedésén ki- vül hatalmas alapot kell hozzá teremteni. De majd jobban összefogőznak s kitódulnak a boltok homályos zugából a napfényre a szürke, eddig csak ügyes, fürge udvariassággal hajlongó alakok és követelni fogják minden emberi jogukat. S ha majd egyszer megakadt az üzlet szövevényes gépe,'etc, ho, a busás napi haszon elmaradásán megütődve visszahőkölnek az üzletek rabszolgatartói, akkor kezdődik majd csak az ő igazi ébredésök. TÁRCZA. Falusi történet. Irta: Nagy Béla. Ősz van. Dolgozunk itt a pusztaszélen. Ássuk nagy buzgón az árkokat, amelyek földje eddig elrejtett, nem tudott világ maradványait takarta. A munkások csaknem mind öreg emberek, akik itt születtek ezen a lapos tájon és itt is fognak meghalni. Szó- talan öregek, csak olykor beszélnek valamit. Kedvtelve forgatják ásóikat a puha talajban, mert nem kell sietniük. Nem olyan mesterség ez, amelyben a sietség érne valamit. Aki szólni akar, az olyankor megáll az ásással, a többi meg dolgozva hallgatja. Ha másik akar szólni, szintén megáll, az ásással, a többi meg dolgozva hallgatja. így azután legfeljebb csak egy van, aki beszél. Ennélfogva nem sok értelme van annak, néha olyan későn felel egyik ember a másik beszédére, hogy már azt sem lehet tudni, miről is van szó tulajdonképen. Hanem feltámad a pusztán a szél s hoz egy kis havas íelleget. Nem baj, enyhe az idő, ettől még maradhatunk. Aztán egy kis jegecske jön, az sem háborgat, de hirtelen zuhogó esővé válik, az elől már csakugyan el kell bújni, mert az árkok fenekén megáll a viz, abban meg azután csak ugyan nem lehet ásni. Áll nem messzi egy árva tanya, bizonyos Ábrahám Ferencé, oda óvakodtunk. Be a ■szobába. Az ember ép az apró jószágot kergeti az eső elől fedél alá, bent a szobában a a szokásos őszi délelőttös kép, fojtó levegőjével. Ám a padkán a mezitlábos apróságokon ez nem is látszik meg. Vidámak és pirosak s ámuló szemmel viszik anyjukhoz a fényes uj pénzt, amit a bácsi hozott. Hát elhelyezkedtünk, ki itt, ki ott s Tari Mihály öreg munkásom, végig nézve az aprókon, ezt mondja: — Haj, amikor én még akkorka voltam, de más világ járt itt. Nem volt itt, ezen a vidéken, ameddig a szem ellát, egyetlen egy tanya sem. — Hanem, szólt Vecsernyés János, — járta a határt a betyár. Haj, de micsoda futtatások voltak. S János öreges hangon kezd a nótába; Előttem a határ Utánam a zsandár Haj veszkődik a német Hngy utói nem érhet . . . Lelkesülve folytatja azután : — Hejh, mikor még itt járt az ezernyi gulya, legelészve a tájon, arra lejebb a sem•••• RÚTH ADOLF bel- és külföldi gyapjúszövetek gyári raktára Nagykároly, Cservenyák-ház. Egy tanuló felvétetik. • ••• Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására adni, hogy Nagykárolyban, a Cservenyák-házban (Varga Imre ur szomszédságában) posztó- és gyapjuszövet- ◄ üzletet nyitottam. ► Raktáron tartok a mai kor igényeinek megfelelően a legújabb divatu angol és hazai gyártmányú szöveteket és az összes hozzátartozó kellékeket. = Nagy választék Kosztüm-kelmékben. = • ••• üj! üj! üj! • ••• • •ti ••••
