Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1912-09-14 / 37. szám
VLn/,sffl1 Nagykároly, 1912. szept. 14. 37-ik szám. V. évfolyam. KÖZÉRDEK v / </■ v " ■*, if \ N^'C /». « E^MELLEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS1T1EZŐGAZDASAG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP ■^:T Megjelenik minden szombaton reggel. Előfizetési árak: Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Felelős'szerkesztő : SIMKÓ ALADÁR. 1 Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor. Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— kor Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Egyes szám ára 20 fillér. A közigazgatás és a s Nagykárolyi ember előtt ennek a két tényezőnek egymás mellé állítása kissé szokatlan. Városunkban vajmi kevés köze is van ezeknek egymáshoz. Pedig kár és nem a sajtó, inkább a városi politikának a kára! Egy város niveaujának zsinórmértékéül bátran alapul lehet venni; milyen a sajtója? Aki azt hiszi, hogy ez a frázis és nem mélyreható igazság, az nagyon, de nagyon téved. A közigazgatás a város politikai élet lüktető erének a sajtó organizmusba való bekapcsolása egyénértékü azzal, hogy a közigazgatást maga a polgárság csinálja. Erre pedig nagy szükség van, mert más utón közügyeket jól elintézni n^m lehet. A közönség érdeklődését, résztvételét, irányítását a sajtóba könnyen bele lehet vinni; a közigazgatásba sehogy máskép, mint a bizottsági rendszerrel, már pedig özismert tény, hogy a bizottságok a jó ügyek temetői. De a helyi sajtó szempontjából is sokkal nagyobb érdeklődésre tarthat számot, sokkal inkább talál meghallgatásra és összehasonlithatianul nagyobb szolgálatot tesz a közügyeknek, ha városi kérdéseknek megvitatásához nyitja meg I hasábjait, a közönség köréből jövő eszméket termel, hiányokra hívja fel az illetékesek figyelmét, mintha nagy fontoskodva a világpolitika súlypontját redakciójdba \ véli tartogatni. Nincsen semmi ok arra, hogy a sajtó és a közigazgatás város fejlesztési célokat ne együttesen, vállvetve szolgáljon, sőt a hivatalos tényez .uek hálásan kell fogadni minden propoziciót, kérést, figyelmeztetést ami a sajtó közvetítésével a közönség részéről jön, mert csak úgy ! lehet képzelni ideális közigazgatást, ha a ipolgárság kívánalmait ismerjük, ennek megismerésére pedig nincs jobb, közvetlenebb alkalmatosság, mint a sajtó. Némely városban szinte mosolyogni való az az ideges félelem, idegenkedés, mellyel a közigazgatás műhelyében a sajtótól fáznak. Pedig minél jobban teszik ezt, annál több okuk lesz rá. A sajtó — akármilyen — hivatását mindig érzi s ha az illetékesek rideg magatartása miatt nem kaphat „alapos anyagot“, hát fog Írni tájékozatlanul, ez pedig nem az újság bűne! Ha a közigazgatás kifele őszinte, annak a városnak sem a közönsége, sem a sajtója, sötétben nem fog tapogatózni. Egyik bizalom pedig a másikat szüli, ha mi is megismerjük a közönségünk felfogását, kívánságát jő előre minden érdemes dologban, megszűnik az ok, hogy akkor szidják a közigazgatást, mikor már az ügyön segíteni nem lehet. Mert azt egy hivatalos tényezőről sem lehet és szabad feltételezni, hogy a közvéleményt ismerve oly irányban terelje az szí ruhakelmékben a legújabb választékkal szolgál ÍVŰ divatáruháza Nagykárolyban ssBSB Deák-tér 18. szám. ..ls.-t." ► ► ► ► ► ► ► TÁRCZA. Jellem. Irta : Negyedy Béla. Kedvelte az egyszerű, angolos ruhákat. Nyílt, őszinte volt tetteiben, cselekedeteiben egyaránt. Olyan volt, mint az igazi angol nő, a vérbeli lady. Körmöczy Eliz nagyon elütött a fajtájától, a léha és lármás Körmöczy lányoktól. Kerülte a kártyát, a lovat, a cigányt. Elhe- lyett inkább a szobájába zárkozott és Byront olvasta eredetiben. Arca egészséges, rózsás volt. Szeme kék, mozdulatai bátrak és nyíltak s a divatos délfranciaországi fürdőhelyen is csak észak j felé tekingetett a messze, ködös Albion ! felé. Künn ültek a teraszon s hazai szokás szerint mindannyian egyszerre beszéltek. Buja, illatos, meleg nyári éj volt. A jázminok. rózsák, olajfák illata megrészegítette a levegőt. S folyt a beszéd az örök témáról, a szerelemről : . . Eliz a terász egyik népte- len sarkában Kormos Andorral, a népszerű divatos íróval csevegett. Lassan, halkan vitatkoztak, a lármázó asszonycsoport nem figyelte szavukat. A lány beszélt: — A házasság kölcsönös szerelmem alapszik s megdől, ha az egyik fél szerelme elpárolog, ha az már mást szeret. Most, mint leány mondom ezt, de ha majd valamikor asszony leszek, akkor is igy fogok gondolkodni. — Misem könnyebb, mint ezt mondani, — kötekedett az iró. — A házasságban nincs helye az ideális teorjának, ott a rideg, állatias önzés játsza a főszerepet. A megcsalt, elárult házastárs nem adja fel a játszmát és az asszony csak annál inkább ragaszkodik férjéhez, mennél bizonyosabban tudja, hogy ez őt nem szereti. — Ura leszek szavamnak és ép ezért csak ahhoz megyek férjhez, akiről tudom, hogy egész ember, talpig férfi. — Es ha az kiábrándulna magából, mit tenne akkor? Nem harcolna tovább a szerelméért ? 1 — Nem! Engedném, hogy az uj érzését kövesse. Átengedném őt utódomnak zajtalanul, csendben, botrány nélkül. II. Ez már Budapesten történt. Telefon 118. Telefon 118. Tisztelettel értesítem Nagykároly és vidéke ril l/TD fCI/mrCT ÚC fTM F KITTI Dl I /VT\ D7\T létesítettem, ahol elsőrendű bükk és cser- n. é. közönségét, hogy Tompa-utca 17. sz. alatt I HI\LI\LoM_l/Lo I UO \LIT|Lll I HI\U U/HISMI fát bocsájtok a közönség rendelkezésere házhoz szállítva, teljes méretben kirakva, rendkívül jutányos árak mellett. Felvágott tűzifa, pormentes faszén zsákokban, avagy kijós és félkilós papir- csomagokban állandóan raktáron van. Cementáru gyáramban kutcsöveket, átereszeket, itató- és sertésvályukat és mindenféle vasbetétes csöveket készítek. Elvállalok csatornázást és,mindenféle cement- és vasbetonozást. Nagy raktár R| II SU I 7 I 11 fi R kavics, homok s nyers cementben. A n. é. közönség pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel BLUwl I & IU U n. ■ l ■
