Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1912-07-06 / 27. szám
2. oldal. KÖZÉRDEK julius 6. 27-ik szám. SELYEM ES CÉRNA hosszuszbru keZTYUK AJOUP (ÁTTÖRT) HARISNYÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN IGEN OLCSÓN BESZEREZHETŐK BLAU KAROLY URI ES NŐI DIVATÁRU ÜZLETÉBEN (KERESKEDELMI BANK PALOTA). NAGYKÁROLY. lagában, szóval éppen a kölcsön szokásos fedezetét mosta el. A kegyelme:, miniszter tehát hajlandó lenne heugratni a panyoliakat, hogy azok ak.k nem károsodtak az árvíz által, akiknek még van betevő falatjuk, adják oda ezt a betevő falatot a többieknek: vegyenek fel kölcsönt a saját vagyonukra és fizessék a sajátjukból, hogy ők is bent legyenek a miniszter kegyelméből a vizben, amely egyébként megkímélte őket. Az állam nem hitelez az árvíz károsultaknak,mert nembirja a kasszája. Hitelezzen nekik maga a község. Panyola bizonyára jobban elbírja, mint Magyar- ország. És mi panaszkodunk a lelketlen uzso-! rások ellen ! Gyakornok kezdő fizetéssel felvétetik a ■ ■ Hagykárolyi Önsegélyző Népbank áruosztályánál. Az uj vasúti tarifa. Mennyivel drágább az utazás? Julius 1-én beborult Baross Gábor korszakos lángelmével megalkotott zónarendszerének, amelyet Beöthy László kontár tájékozatlansággal tönkre akar tenni. A legnagyobb dolog, amit a magyar állam közgazdasági téren alkotott, a zónatarifa volt. Ez tanította meg a magyar embert utazni, ez csinált világvárost Budapestből, ez teremtett egész csomó olyan virágzó vidéki empo- riumot, amelyeknek üzleti forgalma vetekszik sok ausztriai tartományi főváros gazdasági életével. Baross Gábor nagy reformja egy érdekes gazdasági politikai elméleten alapult: azon a gondolaton, hogy a vasúti személyforgalmat lehetőleg olyan szabaddá kell tenni, mint amilyen szabad az országút. Valamikor az országúton is fizetni kellett minden száz lépésre, megsarcolta az utast mindanki, aki útjába tévedt: város, község, megye, föl-. desur. A vasúti személyforgalmat teljesen ingyenessé tenni természetesen nem lehet, mert az államnak nincs annyi pénze, hogy a saját zsebéből tartsa fenn a százszorosán meghatványozódott forgalmat. Baross Gábor azonban minél közelebb akarta hozni az utazást ehhez az állapothoz. Hogy Baross rendszere nemcsak közgazda- sági, de kulturális és nemzeti szempontból is sokat jelentett, annak elképzelésére csak a primitiv emberek ama tömegeire kell gondolnunk, akik mindegyre megjelennek a főváros és a vidéki városok utcáin, ott ámulva látják a magyar kultúrát, amelyről fatornyos hazájukban fogalmuk sem lehet. Beöthy László azonban elhatározta, hogy hatályon kívül helyezi Baross Gábort intézkedéseivel együtt és rideg fiskálitással julius hó 1-én életbe léptette az uj tarifarendszert. Julius hó 1-től kezdve Nagykárolyt ér- deklőleg a menetjegyek árai igy alakultak: Hová ? 1. oszt. II. oszt. III. oszt. szv. flyvszv. gyvszv. Szaniszló 90 3.60 60 2.40 36 Reszege 1.20 3.60 80 2.40 50 Érkörtvélyes 1.70 3.60 1.10 2.40 70 Érmihályfalva 3.10 4.40 2.10 2.90 1.30 Debrecen 5.80 8.20 3.80 5.30 2.40 Domahida 60 — 40 — 24 Kismajtény 90 — 60 — 36 Gilvács 1.20 3.60 80 2.40 50 Szatmárzsadány 1.70 3.60 1.10 2.40 70 Szatmár 3.10 4.40 2.10 2.90 1.30 M.-Sziget 18.20 18.70 8.00 12.10 5.50 Budapest 24.00 34.00 16.00 22.00 10.00 A vicinális vasutak tarifája nem változott. aztán a zenészeknek is jel volt. Valami örökszép, méla altatóba kezdtek. A hold szelíden, szinte szerényen fénylett, az utcai villanylámpák pedig bágyadtan szórták halvány sugaraikat. A hegedűből pedig csak úgy ömlöttek a mélabus akkordok. Mintha szive lett volna a hegedűnek, mintha érezte volna, amit játszott. A altató után egyszerre halkan, bánatosan fölcsendült az a régi jó magyar nóta, hogy: Rácsos kapu, rácsos ablak . . . Mándoki a nóta alatt lehajtotta fejét s sirva nézett a tele pohárba, melyet pár óra múlva örökre itt kellett hagynia, a szép asszonyokkal egyetemben. Mikor pedig vége lett a nótának sziláján fölugrott s poharát magasra tartva elkiálltotta magát: — A művésznő egészségére fiuk! A poharak összecsengtek s fenékig kiürültek. A zenészek ezalatt uj nótába kezdtek. Maros vize folyik csöndesen . . . Mándokit kimondhatatlan bu kerítette hatalmába. Üvegesedett szemekkel bámult az ablakra, melyben csak nem akart megjelenni az a gyartyaláng. Az a szoba, melybe annyira vágyott, oly kihalt volt. Pedig meg akarta látni mielőtt örökre elköltözött erről a nyomorult világról ... A banda ezalatt a művésznő egy kedvenc dalára zenditett: Messze a nagy erdő . . . Ekkor Mándoki már a pokolban érezte magát. Valóban úgy érezte magát, mintha mi sem lenne messzebb, mint az élet tőle. A hegedűből pedig zokogva tört elő a hang az egekig, aztán végig az egész utcán. Az álmukból felriasztott békés lakók aztán szidták ahol egy zeneszerző, primadonna, cigány és huszártiszt van a világon, hogy minden éjjel fölkeltik őket azzal az átkozott zenével. S Mándokinak ezalatt minden mélyebb rezgés a szivébe nyilallott. Fájt neki, hogy itt kell hagyni az életet, melyben bizony mégis van egy kis csáb. De még mielőtt mélyebb ábrándozásokba merült volna, megnyílt az ablak s kihajolt rajta az isteni Böske. Szőke haja csinos fürtökbe omlott vállaira, pongyolája pedig előnyösen tüntette ki isteni szépségű idomait. Tüzes fekete szeme, mint karbunkulus ragyogott a titkos esthomályban. Mándokinak e percben nagyszerű ötlete ! támadt. Nem fog meghalni, mint ahogy tervezte, hanem megkéri a művésznő kezét. Akkor nem kell lemondani róla sem s meg I van mentve ! Ezért rögtön megszólalt: Böske dobja le a kulcsot, mert fölakarunk menni. Ugyan . . . Hogy gondol ilyet ? — De ha mondom ! ? A kulcs csörömpölve esett a kövezetre. Mindnyájan fölállottak s bementek a müvész- 1 nőhöz. Benn ezalatt lámpákat gyújtottak, hogy mire beértek, már nappali világosság fogadta őket. Mándoki pedig rendeletet adott a pincérnek, hogy pezsgőről gondoskodjék. Aztán ő maga is bement. Ott már húzták a cigányok, nem vígan zengőn ugyan, mert a sok pezsgő a _ cigánynak is megárt, de azért húzták. Éppen a legszebb nótát produkálták: A pécskai cigánysoron ... S a hegedüszó mellett a művésznő énekelt. Az elejét még általános csöndben, de a végét már vele énekelte a cigány, pincér, meg a tisztek. Sőt még a művésznő szobalánya is, ki szintén fölkelt, hogy az úrnője s az urak szolgálatára legyen, ha egyébben nem is, a pezsgőfogyasztásban. S igy tartott RÓTN LIPÓT vaskereskc«lé$e Nagykároly Deák-tér. Ajánlom a közelgő uraláshoz szükséges vízmentes PONYVÁKAT, ZSÁKOKAT ÉS KÉVEKÖTŐ ZSINEGEKET. Épület- és bulorvasalások, fornér és gör- léceket nagy választékban raktáron tartok. MINDENFÉLE HÁZTARTÁSI CIKKEK ÉS LŐSZEREK jutányosán kaphatók. ¥000
