Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

1911-08-19 / 33. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK augusztus 19. 38. szára. hogy a betörők a Hétsastoll-utca felé nyiló bolt ajtó feletti vasrácsot leszedték, előbb a raktárban a raktár-vasrolóját kifeszitve a boltba jutottak s hozzá foglak merész muukájökhoz. Az ott levő Wertheim szekrényen három, körülbelül egyenkint mintegy 12 négyszög centi­méternyi lyukat vágtak, üzen a lyukon aztán kiszedték a zárakat s igy jutottak hozzá az elvitt pénzösszeghez. Hogy a hétfői bevétel teljes összegéhez nem jutottak az abban leli magyarázatát, hogy Weisz Lajos délután 5000 koronát adott fel a postára. Érdekes a dologban az is, hogy a betörök egy cigaretta dobozban levő becsomagolt arany­pénzt filléreknek vélvén érintetlenül hagylak, ugyancsak ott hagytak 300 korona crtekii bé­lyegeket és ezrekre menő betéti könyveket és értékpapírokat. A körülmények azt igazolják, hogy a be­törést csak a 'helyiviszonyokkal i.- nős egyé­nek követhették el s ez vezette a rendőrséget arra, hogy Weisz Lajos régi hetesét letartóz­tatta, aki azonban konokul tagadja a lett el­követését. A rendőrség nagy erélylyel folytatja a nyo­mozást, de eddig minden eredmény nélkül. 1 kell keresnünk elmaradottságunk okait. ' Minálunk azonban az ünnepi isten­tiszteleteken kivid és a Budapesten tar­tott körmenet kivételével misem mutatja, hogy egy ezeréves nemzet ünnepeli megala­pításának évfordulóját, még az ifjúság sem rendez semmiféle ünnepélyt, minek íegelső oka az. hogy ilyenkor nyár lévén, az iskolai előadások szünetelnek. Pedig a tapasztalás bizonyítja, hogy az iskolai ifjúságnál lelke- 1 sebb és fogékonyabb ünneplő nincs a világon. ! Gondoskodjunk tehát akárhogyan is arról, hogy maga az ifjúság országszerte és testü­letileg rendezzen ünnepélyeket ezen a napon. Az, hogy szünidő van, nem lehet komoly akadály sőt úgy véljük, hogy a fiatalság örömmel fogja venni a szakadatlan pihenés­nek egy napi megszakítását. Ezeket véltük megemlitendőknek István király ünnepén és reméljük, hogy szavunknak lesz, ha csak némi foganatja is és szavunk nem pusztában 1 elhintett mag marad. Kévelem'. Felkérjük igen- tiszteit előfizetőinket, előfizetési (l ij a ik bek illáé sere. HÍREK. István király. A magyarságnak egyetlen igaz ünnepét üljük. Ez az az ünnep, amely­ben nemzet és király egyesül, ez az a nap, amikor nincs külömbség hivatalos és nem hivatalos Magyarország között, hanem az egész ország egyöntetűen, egységesen hódol a legelső királya emlékének. Nem akarjuk a hivatalos és megszokott ünnepi sablont al­kalmazni, és nem fogunk azzal foglalkozni hogy István király érdemeit méltat mk. Igaz, hogy nagyjaink emlékének soha sem áldoz­hatunk eleget, de azt hisszük, hogy minden dicséretnél és ünnepi frázisnál fenköltebben fejezhetjük ki hálánkat tettekkel. És ha min­den cselekedetünkkel, nemzeti életünk min­den jelenségében és megnyilvánulásában azt az irányt követjük, melyet nagyjaink szá­munkra kijelöltek, akkor nyugodtan állíthat­juk magunkról, hogy nem vagyunk méltat­lan utódai nagyjainknak. Vésünk tehát pil­lantást arra, a mesgyére amelyen haladunk és nézzük meg, egybevág — e ez azzal az úttal, melyet Szent István követendőnek vélt? Két irányban igyekezett István király nem­zeti életünket megszilárdítani, befelé a keresz­ténység eszméjével egységessé, kifelé pedig, a királyi korona fényének emelésével hatal­massá vélte tehetni a nemzetet Mind a két, eszköz melyet ajánlatosnak vélt, üdvösnek bizonyult, úgy a kereszténység, mint a király­ság eszmélye,ma is összeforott a magyarság történetével. Es ki tudja hol lennénk, hová söpört volna már el bennünket az a rettene­tes sok és pusztító förgeteg, ha nem lett volna István és ha nem követtük volna ta­nácsait. És mégis, sajnálattal kell látnunk, hogy nem sikerült a velünk egykorú nem­zeteket megelőznünk, sőt nálunk sok évszá­zaddal fiatalabb nemzetek rohanvást és fel- tartozhatatlanul megelőztek bennünket A tör­ténelem tanítása szerint ezen körülmény okát a szerencsétlen politikai viszonyokban kell keresnünk. Mi azonban nem vagyunk haj­landók a kismet tanában hinni és nem fogad­hatjuk el azt, hogy a véletlen jó vagy bal- szerencse intézhesse egyes nemzetek sorsát. Hamár közmondással kell igazolni állításun­kat akkor a török vallás alapdogmájánál sok­kal megfelelőbb az a szállóige, hogy ki—ki, amint veti ágyát, úgy alussza álmát. Magunk­ban egyedül és kizárólag csak magunkban Személyi hírek. Csaba Adorján vármegyénk főispánja kedden Szatmárra utazott, elnökölt a közigazgatási a városi közgyűlésen és este visszatért székhelyére. — Madarassy István, j a nagykárolyi járás főszolgabirája szabadsá- ! gáról visszatért és átvette hivatala vezetését. j Özv. hetei Bakó Józsefné. | Egy szomorú életű, sokat szenvedett úri asszony halt meg Szatmáron. Hosszú életet élt, de mintha csak azért élte volna, hogy ideje legyen a sok súlyos csapást, egyiket a másik után elvi­selni. Meghatóan, . megdöbbentően szomorú volt az ő hosszú élete, regényíró nem irt meginditóbbat, festő nem festett feketébbet, csak az élet kegyetlensége tud ilyet és eh­hez foghatót produkálni, Özv. hetei Bakó Jó zsefné szül. buji és nyirbátory Zsófia, Bakó Lajos ügyvéd édes anyja halt meg hosz- szas szenvedés után Bt i éves korában. Bá- mulatraméltó és megható múlt áll a mat­róna háta mögött, akinek élete egész soro­zata volt a súlyos megpróbáltatásoknak, amelyeket mindenkor szelíd megadással, keresztényi türelemmel viselt el és önfájdal­mát úgy igyekezett enyhíteni, hogy a leg­nagyobb erényt: a jótékonyságot gyakorolta. Mig az ő jószive számos sebtől sajgót, ő a más szivének bajait gyógyitgatta. Az el­hunyt Tukodon született 1831. március 28-án. Tizenöt éves volt mindössze, mikor elvesz­tette édes anyját és a szülői ház vezetésé-I nek minden gondja, kilenc fiatalabb kis test­vére nevelésének minden baja reá hárult. Fiatalon ment férjhez. Három évi boldog há­zasság után férjét szélhüdés érte. Hét évig kellett ápolnia beteg férjét a fiatal asszony­nak. Öszszesen tiz évi házasság után férjej is elhalt. Hat gyermek maradt az özvegy édes anya gondjaira. Mikor gyermekeit fel­nevelte, ezek egymásután kezdtek elhalni. Négy felnőtt gyermekét temetteel s élet­ben csak kettő maradt: Bakó Lajos ügyvéd i és Bakó József kir. Ítélőtáblái bíró. A csapá- í soknak azonban még mindig nem volt vége. A súlyos megpróbáltatásokat átélt uriasszonyt 31 évvel ezzeiőtt szélhüdés érte. Ebből nem is épült fel. Baja egyre sulyosbbodott s az j utóbbi időben már minden végtagja teljesen megbénult. A mig élt nemcsak hozzátarto­zóit vette körül a legrajongóbb szeretettel, de valóságos anyja, istápolója volt a sze- I i gényeknek is. Harminchárom év óta Lajos fia házánál lakott, ott ápolták gondos, oda­adó ápolással s ott is halt meg szerdán reg­gel 5 órakor. Temetése csütörtökön délután 4 órakor, folyt le óriási részvét mellett. Járásbíróságunk köréből. Csics Lajos, Dániel Sándor és Füzessery György járásbirák szabadság idejük leteltével megkezdették hiva­talos működésűket, Dr. Serly Jenő járásbiró ellenben szabadságidejét megkezdette. Eljegyzés. Mándy Elemér helybeli in, kir., pénzügyi fogalmazó-gyakornok eljegyezte Nábróczkv Mariskát, néhai Nábróezky János m. kir. honvédszásados és neje szül. Nagy Anna leányát Érkörösön. Kinevezés. Csaba Adorján vármegyénk főispánja Papp Jenő vármegyei Írnokot árva­széki irattárnokká nevezte ki. Balthazár püspök beiktatása. Kedden redkivül nagy érdeklődés mellett iktatták be Debrecenben egyházi méltóságába a tiszántúli református egyházkerület uj tudós püspökét dr. Balthazár Dezsőt, ki remek székfoglaló be­szédeben kijelentette, hogy barátja az iskolák államosításának és abbeli meggyőződésének adott kifejezést, hogy a tudomány szabad vizs­gálódásának nem lehet tiltó gátja a hit, annál kevésbbé annak embercsinálta szabályai. A beszéd mély hatást tett és a főpásztor ékes­szólása mindenkit megragadott. Délután 2 óra­kor diszebéd volt a „Royal“-szálló nagytermé­ben, melyen számos felköszöntőben ünnepelték a népszerű püspököt, kinek beiktatási ünnepén 400 lelkész vett reszt. Képviselve volt az egy­házi kerület területén levő valamennyi világi hatóság kiküldöttekkel, valamint részt vettek az egyházkerület összes lelkészi és világi té­nyezői. A város lebogódiszt öltött és százakra ment a vidékről a beiktatási ünnepségre ki­rándultak száma. Bucsuzás. Papp Emil m. kir. adóhivatali főtiszt, aki a bártfai m. kir. adóhivatalhoz lett ellenőrré kinevezve, e helyen mond „Isten hozzád“-at jóbarátainak és ismerőseinek. Szent István napján a helybeli dalegye­sület a Lövölde-kertben nagy. mulattató nép­ünnepélyt rendez. Kedvezőtlen jdö esetén a népünnepély í. hó 27-én tartatik meg. Kedvezményes utazás a fővárosba. Mint minden évben úgy ez idén is f. hó 18-tól kezdve 5 napi érvénnyel bíró 30 százalékkal mérsékelt vasúti jegyek adatnak ki Budapestre rándulók részére. A visszautazás ezen jegyek­kel legkorábban f. hó 20-án, legkésőbb f. hó 23-án a délutáni órákban történhetik. Gyászeset. Illés József helybeli városi mérnököt súlyos csapás érte. Ugyanis édes anyja f. hó 14-én hajnalban hosszas betegség után 70 éves korában elhunyt. Az elhunytat folyó hó 15-én nagy részvét mellett tették örök nyugalomra. Házasság. Gál Samu helybeli könyvkeres­kedő f. hó 20-án délután 3 órakor esküszik örök hűséget özv. Blum Májerné helybeli lakos leányának Szerénnek. Adomány. Gróf Károlyi József a nagy­károlyi kath. legényegyesület múlt hó 23-án tartott mulatságára 50 koronát küldött az egyesületi házépítés javára. Gyászeset. Cservenyák Antal helybeli la­kos, néhai dr. Cservenyák Károly testvórbátyja f. hó 14-én reggeli 2 órakor élete 66-ik évé­ben rövid szenvedés után elhunyt és f. hó 15-én nagy részvét mellett tétetett örök nyu­galomra. Bucsuestély. A nagykárolyi m. kir. pénz­ügyigazgatóság tisztikara é hó 14-én búcsúzott el Nagy Gergely pénzügyi tanácsos, brassói rn. kir. pénzűgyigazgató-helyettestől. A kelle­mes bucsuestély a Kispipa vendéglőben lett megtartva, amelyen szebbnél-szebb felköszön Többszörösen kitüntetve! RÓSENBERG SÁMUEL cipöraktára az „Arany csizmá“-)raz NAGYKÁROLYBAN, Van szerencsém a t. közönség b. tudomására hozni, hogy raktáramat férfi-, női- és gyermekcipővel dúsan felszereltem, melynek nagyrésze saját műhelyemben készült. — Különösen felhívom az úri férfi- és női közönség figyelmét a legjobbnak elismert ,,KOBRAK“-féle cipőkre, melyből Nagykárolyban kizárólagos raktárral bírok. Angol- és amerikai cipő-különlegességek bármikor kaphatók. — Mérték utáni megren­delések 24 óra alatt készíttetnek el. — Vidéki rendeléseket pontosan eszközlők. — Szives pártfogást kérve, vagyok kiváló tisztelettel Jutányos árak! Gyors- és pontos kiszolgálás! Rosenberg Sámuel.

Next

/
Thumbnails
Contents