Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-08-19 / 17. szám
I. évfolyam. Érmihályfalva—Székelyhid, 1911. augusztus 19. Felelős szerkesztő: SINIKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. 17. szám. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ mell klete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szán Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Ismét a piszok. (n) Jeleztük, hogy ez a théma egy olyan lapban, hol Érmihálv fal várói esik szó, méltó, hogy állandó vezető cikk legyen. Türelmet kérünk tehát, hogy itt ismét felszínre hozzuk, ami a város utcáin felszínen van anélkül is. Ezúttal positiv tervvel fogunk előállani, nehogy azzal vádoltassunk, hogy siralmaink céltalanok, mert nincs mód, hogy okát megszüntessük. Érmihályfalva város évente 1000 koronánál nagyobb összeget fizet ki elő fogatokért, jó magyai sággal forspontért. Érmihályfalva város nehéz ezreket áldoz gazdasági iskolájára. Ezen két tétel kapcsolatban rámutat a módra, miképen oldható meg a tisztaság kérdése. Szerezzen be a város l öntöző-kocsit. Egy vasból készült 10 liektós tartályu szóróval ellátott kocsi 19 méter szélességben szórja a vizet egyszerre. Égy ilyen kocsinak ára circa 1000 korona. Tartson Érmihályfalva város 2 esetleg 4 lovat, melyet a gazdasági iskola takar- mányozzon. 4 ló évi takarmány szükséglete 20 szekér mesterséges takarmány, könnyen termelhető ottan. 4 lóhoz alkalmazzon kocsist. Ezen öntöző-géppel a városnak a főszolgabírói hivataltól az állomásig, a Mátray-féle gyógytártól a községházáig terjedő része, július, augusztus', szeptember hónap esőtlen napjain megöntözhető 19 m. szélességben. Vízszükségletét mindenkor azon udvaron fedezné a kocsi, hol kifogy a viz a tartályból. Alkalmazzon a város ezen kívül a nyári hónapokra 4 utcaseprőt, kik az öntözési műveletnél is segédkeznek. Ezen esetben a tisztaság kérdése viszonyainkhoz — már a magyarországi vidéki vívmányokat értve — gyökeresen megoldatott. Nézzük azonban ezen kérdés, milyen áldozatot követel lakosságunktól. 1. 4 ló tartás, melyhez 20 szekér takarmányt a gazdasági iskola ad, tehát csak egy normális közép ár vehető számításba : 20 szekér takarmány á 20 K 400'— K 30 mm. abrak ä 12 K . . 360'—K 1 kocsis ............................... 500'—K Vasalá s, kovács, kerékgyártó 150'— K Összesen: 1410'—K le forspontokért fizetett: 1000'— K Marad: 410'— K 2 állandó utcaseprő .... 1000'— K 2 kisegítő junius, julius, augusztus, szeptember hónapokban, összesen azonban csak 60 napra . . . 240'— K Összeg: 1650'—K évente az áldozat, mit ezen kérdés teljes rendezése követel. Rendőrség újjászervezése. (S.) Ermihályfalva városának közbiztonsági állapota az utóbbi időben rendkivül sokat hanyatlott, annyira, hogy a városban napirenden vannak a lopások, betörések, a melyek tettesei ritkán, vagy egyáltalán soha sem lesznek ismeretesek. — Ma már odajutottunk, hogy éjjel a város Fő-utcáján üzletet fosztanak ki, ellophatják a lakosság lovát, szekerét, feltörhetnek pincéket, kirabolhatnak lakásokat s az éjjeli órákban valóságos istenkisértés az utcákon való járká- lás, mert nem tudhatja az illető, hogy melyik ház előtt ütik le, a kapusarkában meghúzódó haragosaik. Súlyosbitja ezeket a tarthatatlan állapotokat az is, hogy az éjjeli őrök, akik a csendőrség szigorú ellenőrzése miatt meglettek fosztva attól az élvezettől, hogy az éjszakákat ne az utcán szolgálataik teljesité- vel, de a Benedek-féle telepen jól fütött szobában, kényelmes díványon töltsék el, lemondottak állásukról s most a város éjjeli őrök nélkül ál, kiszolgáltatva a betörök és tolvajok jóindulatának. A rendőrség egy biztosból és hat legénységből áll, kik közül egyik egész nap kézbesítésekkel, a másik őrségi szolgálattal van elfoglalva, és a fen maradó négyből kettő, kevés kivétellel, nap-nap után tolonckisére- tet teljesít. Maga a rendőrbiztos is, aki a közbiztonsági, köztisztasági és közrendészeti rendeletek betartását volna hivatva ellenőrizni, egész nap el van foglalva irodai teendőkkel s igy vajmi kevés ideje jut, a tulajdonképeni hivatása teljesítésére. Maga a csendőrség is, amelyhez a városon kívül több község és tanyák tartoznak, alig pár főből áll s jóllehet elismerésre méltó törekvést fejt ki a bűnösök üldözésénél, csekély létszáma, óriási elfoglaltatása mellett nem képes a város közbiztonsága felett állandóan őrködni. Ilyen körülmények között szükségszerüleg kötelessége az elöljáróságnak az, hogy gondoskodjék arról, hogy a megrendült személy- és vagyonbiztonség helyreállitassék s a lakosság verejtékes munkával szerzett vagyona j az elpusztítástól megmentessék. Az a kísérlet, hogy a csendőrség létszáma felemeltessék s igy az őrszolgálatot is a csendőrség teljesítse, oly óriási áldozattal járna, hogy az állami és egyéb adókkal súlyosan terhelt lakosság, ezt alig bírná ki, igy nem marad egyéb hátra, mint maga a város, mint erkölcsi testület gondoskodjon egy olyan szervezet létesítéséről, a melylyel a mostani állapotokat teljesen megszüntetve, a lakosság vagyon- és személybiztonságát, — legaláhb is — türhetővé tenné. Ezt pedig másképen elérni, mint a rendőrség teljes újjászervezésével lehetetlen. Hogy ez a kérdés aktuálissá vált, mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy az a pár főből álló legénység is, aki csak a legnagyobb erőfeszítés mellett képes úgy — ahogy, a reá háramló feladatot teljesíteni, lépten-nyomon zörget a képviselő- testületnél és kenyeret kér maga és éhező családja számára. A kérés, hogy méltányos és jogos, azt a képviselőtestület minden egyes tagja el kell ismerje s nem is zárkózhat! k el annak teljesítése elől, mert ha valakitől megköveteli azt, hogy a reá bizolt teendőket, hűen, pontosan, becsületesen teljesítse, viszont köteles gondoskodni arról is, hogy ezen munkáért biztosítsa számára a mindennapi kenyeret, mert ennélkiil kötelességtudó és lelkiismeretes szolgálatot követelni sem lehet. Értesültünk arról, hogy a ^áros érdemekben gazdag főjegyzője, egy tervezet kidolgozásán fáradozik, hogy a rendőrség létszámának felemelésével egyidejűleg megoldja a fizetésrendezés kérdését és az éjjeli őrségi szolgálat teljesítését is. É tárgyban kérdést intéztünk Jakab Rezső főjegyző úrhoz, aki a következőket volt szives felvilágosításul adni: „Érmihályfalva képviselőtestülete 1908- ban mondotta ki a rendőrség szervezését s a rendőrség létszámát egy rendőrbiztosban és 6 legényben állapította meg. Ugyanekkor azonban az erre vonatkozó szabály- rendeletben gondoskodnva lett arról, hogy a beáló szükséghez mérten, bármikor joga legyen a képviselőtestületnek, a legénység számát emelni s annak dijjazásáról saját hatáskörében intézkedni. Már 1909. évben belátta a képviselőtestület, hogy a rendőrség csekély létszáma mellett nem képes a fejlődés folytán a köz- biztonság érdekében eredményteljes működést kifejteni s akkor, amidőn több tagból állő cigány-családnak adott — ellenzésem dacára — a képviselőtestület letelepedési engedélyt, félve a következményektől, magam voltam az, aki egyik képviselőtestületi gyűlésen javaslatot adtam be a rendőrségnek 2 fővel való emelése iránt, annyival is inkább, mert a szomszédos Margittá községben, ahol nincsen oly nagy forgalom s kevés idegen fordul meg, a rendőrlegénység 15 főből áll. A képviselőtestület 1909. május 8-án tartott ülésén el is fogadta indítványomat és kimondotta, hogy a rendőrlegénység számát 2 fővel emeli s annak 1040 korona évi fizetéséről költségvetésileg gondoskodik. A járási számvevő azonban ezen tételt törölte a költségvetésből, azon indoklással, hogy a képviselőtestületnek nincsen joga a szervezési szabályrendelet megváltoztatása nélkül uj állásokkal kreálni. Megfelebbeztem az ügyet s végre is 1910-ben megérkezett a miniszter döntése, aki 10696—1910. sz. alatt kimondotta, hogy a képviselőtestületnek joga van az állások szervezésére s a rendőrlegényDebrecen látványossága jpr- az Elsötakarékpénztár palotájában „Mátyás Király“ étterme és sörcsarnoka. Y idékiek találkozóhelye. Elsőrendű konyha és italok. Minden civilizált ember vessen számot lelkiismeretével: vajjön nem szükséges ál- dozat-e ez, melyen gondolkozni sem szabad. Ezen lótartással megoldatnék a tűz esetén szükséges előfogat kérdés is. Reméljük akadni fog a képviselőtestületben szószólója az itt felvetett eszméknek és mihamar megoldva azt, egy lépéssel közeledünk ismét nyugat fele, ha már 1000 év óta a Volgától csak eddig tudtunk eljutni.
