Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
1911-11-18 / 46. szám
Nagykároly, 1911. november 18. 46-ik szám. KÖZÉRD IV. évfolyam. E^MELLEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TTtEZŐG AZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Főszerkesztő : Or. BISITZ BÉLA. Előfizetési árak: Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Helyben házhoz hordva egy évre 6'— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Főmunkatárs : Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 95. Dr. MERTS LÁSZLÓ. Az érdekvilág. Nemrégiben a francia akadémián tartóit egyik gyűlésen valaki odavetette azt a megjegyzést: hogy ma nincs szerelem, ma nincs rokonszenv, ma nincs barátság, ma egyetlen dolog van, mely a világ életfőnig óját képezi, ez az : érdek. Ma, ha valaki egy más valakivel rokonszenvezik, bizonyos, hogy érdek szempontjából teszi. Az igaz barátság ma már végképpen megszűnt. Ma már nem lehetnek Széchenyiek, akik teljes megnyugvással odavethetik: ha én elvesztem vagyonomat, majd eltartanak barátaim. Ez a kor ma már teljesen lejárta magát. Az ilyen barátokat kitartó barátok már csak a mesékben léteznek. Barátok ma már csak a vidám asztal körül vannak, kik kizárólag a bohemia határáig barátok, azontúl mindenki rideg számitó ember embertársával szemben. Nos és a szerelem, az isteni szerelem ?... H, gy állunk ezzel az óriási világfelforgató hatalommal ? Éhez az érzéshez csak távolról sem ér a földi létet be- szenyező önzés és érdek? Hiszen a szerelmi érzésnek annak mentnek kell lenni minden földi salaktól, annak tiszta fehérnek kell lenni, mint az alabástromnak! Kellene lenni, de sajnos nem igy van. 71/« a szerelmet is rideg érdek szüli és szünteti meg Nézzük a szerelmes leánykát, ki szive egész melegével szereti az érte rajongó ifjút. Miért szereti?... Első sorban azért, mert ez ifjúban véli látni a később élemedett férfit, kiben jövője megalapítóját tekinti. Csak másodsorban jön az ideális szerelem. A férfi szerelmekről nem is szólunk. Hisz mindennapi eset, hogy a férfi addig ; szerelmes a leányba, inig meg nem tudja, i hogy mennyi a hozománya és ennek meny- nyiségétöl függ határpontja. Ma mindent ; a hideg önzés, az érdek formál, a régi igaz hamisítatlan világ már kihalt. Csak azt szeretnénk még tudni, hogy mire fejlődik még mindez, mert maholnap minden emberi önzés és erkölcstelenség elérte határpontját és tovább nem fejlődhetik. :► • ◄: Az üzleti zárórák. (S.) A kereskedelmi alkalmazottak köréből már régebb idő óta nyilvánul meg az az óhaj, hogy korlátlan munkaidejüknek határ szabassék. Évtizedeken át igyekeztek szervezkedéssel, társadalmi mozgalmakkal, gyülekezés és rábeszélés utján az üzleti záróra kérdését reájuk nézve kedvező módon megoldani. A kereskedők eleinte nem szívesen látták a mozgalmat, mert üzleti forgalmuk megcsappanásától tartottak és általában féltették a kereskedelem éltető elemét: a korlátlan mozgási szabadságot. Később mindinkább belátták maguk a főnökök, sőt az alkalmazottak nélkül dolgozó kis kereskedők is, hogy a korábbi üzletzárást nemcsak az alkalmazottak, hanem önmaguknak az érdeke is pa- : ranesolóan szükségessé teszi. Az üzletvitel módja a gazdasági fejlődés 1 során egyre nehezebb feladatokat és terhes fizikai s idegmunkát rótt a kereskedőkre és alkalmazottakra. A bevásárlásnak régi patriarkális módját felváltotta a telefonos megrendelés, könyvrevásárlás; az áruk Házhozszállítása megszokottá lett; az árucikkek rendkívüli módon specializálódtak, a beszerzési források megsokasodtak; a kirakatrendezés különleges mesterséggé nőtte ki magát, az árukínálat eszközei gyarapodtak; a vásárA legpontosabban szállít ^ü§ meszet, szenet, cementet tűzifát, olajokat, valamint építési célokra bodrogkereszturi termésköveket. >lu" ‘ r,rir!i"^ TELEFON SZ. 441, POLLÁK ZSIGMOND DEBRECEN, DEÁK FERENC-U. 9. TÁRCZA. Arámnak. Mosoly’g az élet, int a boldogság . . . Az ut az édenhez szivünkön vezet. Lerakva kincse, két kebelnek . . . Válni az utunk, kész halál lehet . . . Epedve várom lelkem ünnepét Neked rebegni éltem esküjét . . . Vili termeted átkarolva .majd A szived kérem, boldogságot adj! Veled haladni életédenen, Imáimat veled elzöngenem, Dicső, magasztos, felséges leend. Tasnádszántó. Vinczlér Ferenc. milyenek a nők? A vidám társaságra ráköszöntött a hajnal. A felkelő nap bambán bámult be a kerti lugasba, mintha bizony ő fogyasztotta volna el a sok italt, meyről a szerteheverő üvegek változatos csoportja tesz vallomást. Fonott, kényelmes karosszékében Kenessy Feri ül, a házigazda. Vig, bohém fiú maga is, de már menthetetlen, mint társai mondják. Hogyne . . . Két éve nős. — Hát ón csak anyit mondok, sikit egy cérnavékony hang, Benedek Józsi hangja, — hogy a nőnél nincs érdekesebb teremtés a földön. Ha még egyszer újra kezdhetném az életet, nem színész lennék, hanem természet búvár. Tudományoznám a nőket. — A tenorista berúgott — búgott rá Csáth Gyurka erélyes baritonja. — Nem természetbúvár kell ahhoz, hanem‘egy kis tehetség, meg olyan jó fizimiska, mint amilyen a mi szeretet vendéglátónké, Kenessey Ferié, ki amig be nem evezett a házasság unalmas és egyhangú öblébe, hova az élettenger habverései el nem jutnak, elsőrangú nő ismerő és lángbolonditó volt. Ezt a poharat fiuk a nyugalomba vonult Don Jüanra! A poharak összecsengtek és kiürültek egy perc alatt. A kis tenoristát nem hagyta nyugodni az a tudat, hogy egy hires nőismerő társaságába került. Ferikém, te közönséges nős vagy, ugord át a keserű prózát, szállj vissza a mámoros legénykorba. Mesélj a nőkről, vagy ha úgy tetszik a nőről, mert a legtöbb egyforma. Ugy-e? Kenessey mosolyogva dőlt hátra. — Nem bánom, mig feleségem fel nem ébred, el mondok egyet-mást a nőkről. Nem nagyon fogom magyarázni, mert sokkal jobb kedvem van. De ha kérdeztek valamit, ígérem, hogy őszintén felelek. Csáth Gyurkát bántotta a nagy bevezetés. Kitört belőle a katona. — Tölts, igyál és mesélj-vezényelte általános helyeslés között. Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlásnélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmiivésziesebb kivitelben. László Jenő fogtechnikus.
