Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

1911-11-18 / 46. szám

Nagykároly, 1911. november 18. 46-ik szám. KÖZÉRD IV. évfolyam. E^MELLEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TTtEZŐG AZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Főszerkesztő : Or. BISITZ BÉLA. Előfizetési árak: Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Helyben házhoz hordva egy évre 6'— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Főmunkatárs : Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 95. Dr. MERTS LÁSZLÓ. Az érdekvilág. Nemrégiben a francia akadémián tar­tóit egyik gyűlésen valaki odavetette azt a megjegyzést: hogy ma nincs szerelem, ma nincs rokonszenv, ma nincs barátság, ma egyetlen dolog van, mely a világ élet­főnig óját képezi, ez az : érdek. Ma, ha valaki egy más valakivel ro­konszenvezik, bizonyos, hogy érdek szem­pontjából teszi. Az igaz barátság ma már végképpen megszűnt. Ma már nem lehetnek Széchenyiek, akik teljes megnyugvással odavethetik: ha én elvesztem vagyonomat, majd eltar­tanak barátaim. Ez a kor ma már telje­sen lejárta magát. Az ilyen barátokat ki­tartó barátok már csak a mesékben lé­teznek. Barátok ma már csak a vidám asztal körül vannak, kik kizárólag a bo­hemia határáig barátok, azontúl mindenki rideg számitó ember embertársával szem­ben. Nos és a szerelem, az isteni szere­lem ?... H, gy állunk ezzel az óriási világfel­forgató hatalommal ? Éhez az érzéshez csak távolról sem ér a földi létet be- szenyező önzés és érdek? Hiszen a sze­relmi érzésnek annak mentnek kell lenni minden földi salaktól, annak tiszta fehér­nek kell lenni, mint az alabástromnak! Kellene lenni, de sajnos nem igy van. 71/« a szerelmet is rideg érdek szüli és szünteti meg Nézzük a szerelmes leány­kát, ki szive egész melegével szereti az érte rajongó ifjút. Miért szereti?... Első sorban azért, mert ez ifjúban véli látni a később élemedett férfit, kiben jövője megalapítóját tekinti. Csak másodsorban jön az ideális szerelem. A férfi szerelmekről nem is szólunk. Hisz mindennapi eset, hogy a férfi addig ; szerelmes a leányba, inig meg nem tudja, i hogy mennyi a hozománya és ennek meny- nyiségétöl függ határpontja. Ma mindent ; a hideg önzés, az érdek formál, a régi igaz hamisítatlan világ már kihalt. Csak azt szeretnénk még tudni, hogy mire fej­lődik még mindez, mert maholnap min­den emberi önzés és erkölcstelenség el­érte határpontját és tovább nem fejlőd­hetik. :► • ◄: Az üzleti zárórák. (S.) A kereskedelmi alkalmazottak köréből már régebb idő óta nyilvánul meg az az óhaj, hogy korlátlan munkaidejüknek határ szabassék. Évtizedeken át igyekeztek szer­vezkedéssel, társadalmi mozgalmakkal, gyü­lekezés és rábeszélés utján az üzleti záróra kérdését reájuk nézve kedvező módon meg­oldani. A kereskedők eleinte nem szívesen látták a mozgalmat, mert üzleti forgalmuk meg­csappanásától tartottak és általában féltették a kereskedelem éltető elemét: a korlátlan mozgási szabadságot. Később mindinkább belátták maguk a főnökök, sőt az alkalma­zottak nélkül dolgozó kis kereskedők is, hogy a korábbi üzletzárást nemcsak az alkalma­zottak, hanem önmaguknak az érdeke is pa- : ranesolóan szükségessé teszi. Az üzletvitel módja a gazdasági fejlődés 1 során egyre nehezebb feladatokat és terhes fizikai s idegmunkát rótt a kereskedőkre és alkalmazottakra. A bevásárlásnak régi patri­arkális módját felváltotta a telefonos meg­rendelés, könyvrevásárlás; az áruk Házhoz­szállítása megszokottá lett; az árucikkek rendkívüli módon specializálódtak, a beszer­zési források megsokasodtak; a kirakatren­dezés különleges mesterséggé nőtte ki magát, az árukínálat eszközei gyarapodtak; a vásár­A legpontosabban szállít ^ü§ meszet, szenet, cementet tűzifát, olajokat, valamint építési célokra bodrogkereszturi termésköveket. >lu" ‘ r,rir!i"^ TELEFON SZ. 441, POLLÁK ZSIGMOND DEBRECEN, DEÁK FERENC-U. 9. TÁRCZA. Arámnak. Mosoly’g az élet, int a boldogság . . . Az ut az édenhez szivünkön vezet. Lerakva kincse, két kebelnek . . . Válni az utunk, kész halál lehet . . . Epedve várom lelkem ünnepét Neked rebegni éltem esküjét . . . Vili termeted átkarolva .majd A szived kérem, boldogságot adj! Veled haladni életédenen, Imáimat veled elzöngenem, Dicső, magasztos, felséges leend. Tasnádszántó. Vinczlér Ferenc. milyenek a nők? A vidám társaságra ráköszöntött a haj­nal. A felkelő nap bambán bámult be a kerti lugasba, mintha bizony ő fogyasztotta volna el a sok italt, meyről a szerteheverő üvegek változatos csoportja tesz vallomást. Fonott, kényelmes karosszékében Kenessy Feri ül, a házigazda. Vig, bohém fiú maga is, de már menthetetlen, mint társai mond­ják. Hogyne . . . Két éve nős. — Hát ón csak anyit mondok, sikit egy cérnavékony hang, Benedek Józsi hangja, — hogy a nőnél nincs érdekesebb teremtés a földön. Ha még egyszer újra kezdhetném az életet, nem színész lennék, hanem természet búvár. Tudományoznám a nőket. — A tenorista berúgott — búgott rá Csáth Gyurka erélyes baritonja. — Nem ter­mészetbúvár kell ahhoz, hanem‘egy kis te­hetség, meg olyan jó fizimiska, mint ami­lyen a mi szeretet vendéglátónké, Kenessey Ferié, ki amig be nem evezett a házasság unalmas és egyhangú öblébe, hova az élet­tenger habverései el nem jutnak, elsőrangú nő ismerő és lángbolonditó volt. Ezt a po­harat fiuk a nyugalomba vonult Don Jüanra! A poharak összecsengtek és kiürültek egy perc alatt. A kis tenoristát nem hagyta nyugodni az a tudat, hogy egy hires nőismerő társa­ságába került. Ferikém, te közönséges nős vagy, ugord át a keserű prózát, szállj vissza a mámoros legénykorba. Mesélj a nőkről, vagy ha úgy tetszik a nőről, mert a legtöbb egyforma. Ugy-e? Kenessey mosolyogva dőlt hátra. — Nem bánom, mig feleségem fel nem ébred, el mondok egyet-mást a nőkről. Nem nagyon fogom magyarázni, mert sokkal jobb kedvem van. De ha kérdeztek valamit, ígérem, hogy őszintén felelek. Csáth Gyurkát bántotta a nagy beveze­tés. Kitört belőle a katona. — Tölts, igyál és mesélj-vezényelte általános helyeslés kö­zött. Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlásnélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmiivésziesebb kivitelben. László Jenő fogtechnikus.

Next

/
Thumbnails
Contents