Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

1911-10-21 / 42. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK október 21. 42 ik szám. RÓTH LIPÓT Deák-tér. vaskereskedése NAGYKÁROLY. Deák-tér. Z>C Ajánlja dúsan felszerelt raktárát öntött, Meidinger és folytonégő kályhákban jutányos árért és jó minőségben. Tanuló fizetései felvétetik. meghíztak az elért haszonból, mint a je­lenlegi drága árak mellett. És ha száz népgvülést tartanak, ha ezerszer megállapítják a drágaságot, ak­kor sem fogunk egyetlen egy olyan gya­korlatilag is kivihető indítvány hallani, amelytől a drágaság megszüntetését re­mélhetnénk. Már ez nem fog megszűnni, itt egyetlenegy dolog segíthet és ez csak az lehet, hogy a pénz értékét kell az álta­lános drágulással egyensúlyba helyezni. Mindenkinek módot kell nyújtani arra, hogy épen úgy megélhessen a mai drága viszonyok között a fizetésből, vagy jöve­delméből, mint ahogy tiz esztendővel eze­lőtt az olcsóbb élelmiszer-árak mellett meg­tudott élni, mert hangos szóval, gyüleke­zésekkel, utcán való tüntetéssel, bevert ab­lakokkal és bezúzott fejekkel csak elkese­redést okozunk és egy fillérrel sem fogjuk az élelmiserek árát leszállítani. JOST MICX a vidéken. Elgépelt férflszivek. Az ötödik. Nagy feltűnést és általános derültséget keltett lapunk egyik számában megjelent cikkünk, a melyben bizonyos rejtelmesen felvizelt feketekávé komikus históriájáról ad­tunk hirt. Mintha a humor istennője évi lakást bé­relt volna, a feketekávéjáról hires köz­ségben, mert most ismét ugyanott meg­történt — a szereplőkre nézve ugyan nem egészen nevetséges, — de az olvasóközön­ségre mulatságos esetről hozunk hirt. Ezúttal a nagy komédia rendező: szerelem inscenálta az ügyet, a melynek középpont­ján a község hites gépiró kisasszonya áll, vagy ül, esetleg más positurában szere­pel .. . Jóst Mici, a kiről szól énekünk, kedves, szép és bájos volt és ami a fő, fiatal. Amint gépecskéjén kopogtatott, minden kopogtatása megrezegtette a közelébe kerülő és falu számottevő férfiai szívbillentyűjét. De legjobban két ember esengett Micike kegyéért: a falu vegyésze és a falu egyik toliforgató embere, aki közvetlen főnöke volt a kisasszonynak. A bohémsógéről hires vegyész, a maga módja szerint adott kifejezést szerelmének. Különféle cukorkák, Egger-féle mellpasztil­lákat, bájitallal kotyvasztott szalamiák cuk- rott és az összes köhögés elleni szereket jól becukrozva küldözgette szive választottjának, akinek nem egyszer finoman csomagolt gi­liszta cukorral is kedveskedett, úgy, hogy a gyógyszertár eme specialis forgalmi szerei teljesen kifogytak, midőn szappan, par­füm és különféle arckenőcsökre került a sor. Micike azonban még a „Bob csemege“ dacára is hajthatatlan maradt. A másik imádó, — akit Szúnyog előliével ruházott fel a közvélemény, a tollforgató — ravasz ember volt, • állandóan elf&gta a cukor küldeménye­ket, amit, saját forró szerelme tanujeléül nyújtott át, aikü..,s. bálványnak, A bálvány mit sem sejtett az egész ra­vaszságból és naiv női lelkének teljes hevé­vel alfélé fordult, aki a cukrokat naponként, epedő tekintetekkel, átnyujtogatta. Hónapokig folyt az idyl, anélkül, hogy bármi is zavarta volna a közös gépelést és a vegyész sohasem tudta elképzelni, mi lehet annak oka, hogy a tollforgató állandóan le­sújtó és kaján pillantásokat lövelt feléje, ha véletlenül az utcán találkoztak. Egyszer épen abban a percben, amikor Jóst Micike tágra nyílt szemekkel nézte és tanulásra kész fülekkel halgatta imádója ér­telmes magyarázatát arról, hogy a mondat végére, hogyan kell a pontot kopogtatni, a véletlenül nyitva feledett ajtón belépett — nem a vegyész, amint ezt várni méltóz- tatnak — de tollforgató barátunk hites fele­sége, aki már régóta gyanús szemekkel nézte a szalamiák és mellpasztilla dobozo­kat, a melyeket férje házasságon kivid áldo­zott fel a gépiró kisasszony egészségének fentartására. A történet megoldása sablonos lett. — Kidobták a díványt az irodából, azaz Jóst Micinek gépecskéjével együtt felmondás nél­kül el kellett távoznia — persze, kitűnő min­ni téssel — hivatalából. Volt egy-két esattanos jelenet is, de a vége mégis csak kibékülés lett. A házastársak szivébe visszatért a béke. A férj meglepte feleségét egy pár szép fülbe­valóval és egy kalappal. Ónagysága viszo­nozni akarván férje gyöngédségét, meglepte egy ötödik leány gyermekkel. A vegyész urat pedig tudósítónk leide meg feketekávézás közben Jóst Micikével a székvárosban. A képviselőtestület pedig határozatilag kimondotta azt, hogy a községi irodában az írógép mellé kezelőül csakis férfit szabad alkal mazni. Kiadó üzlethelyiségek. Nagykárolyban, Gróf Károlyi lstván-u. 26 szám alatt két bolthelyiség — az egyik borbélyüzletnek rendkívül alkalmas — azonnal kiadó. — Értekezhetni: Blatt Sándor tulajdonossal. két és estére ott termett a fényes fogat és Anicát elröpitette a főúri bálra, — A lépcsőházban ott várta már Anicát Lucifer, a társalgó fiiatal mágnások között. — (Az ördögok mindenhova bejáratosak.) — Mikor megérkezett Aniea fogata, Lucifer ott hagyta a társalgó mágnások csoportját és lesietett a fényes lépesőház süppedő szőnye­gein az előcsarnokba. Anica ahogy belépett a pompás előcsar­nokba, szinte elkábult a vakító fényeségtől, de Lucifer odasietett és gyöngéd hangon megszólította: — Anica ! Anica fölnézett, megismert# a hangot s önkénytelen mozdulattal az ördög karjába fűzte hófehér karját s felsietett a tündöklő táncterembe. Ugyanaz a vakító fényesség, pompa, csakhogy itt táncoló fiatalság nyüzsgőit s a féktelen ragyogást a szép ékszerek ragyo­gása okozta. És Anica, — csodálatos — egyszerre visszanyerte nyugalmát, természetes báját s talán fel se tűnik a megjelenése, ha Anica nem oly szép, mint a hajnal s pici lába nyomán nem kél észbóditó, édes virágillat. Anicát nézte és csodálta mindenki. A társalgás megakadt, csak a zene halk üte­mei hullámzottak s terembe s Anica úgy állt ott, mint egy emberek közé cseppent tündér leányka. — De inig körültekintett, már táncra kérte egy ragyogó ruhája főur s e perctől fogva nem tudott lepihenni, csak táncolt, az egyik urfi a másik kezébe adta, Anicát és a tündöklő teremben minden szem csak őt nézte és csodálta. Egyszerre csak elnémult a zene és Anica a tánctól felhevülve, égő, piros arccal végre lepihenhet. Lucifer, mint a gondolat ott terem és mulattatni kezdi, de Anica csak nem figyel oda. Almatag igéző tekintettel a terem másik végén egy délceg, sugár ifjúra szegezte sze­mét ; aztán csak odasugta Lucifernek, pi- hegve, szépenkérő szemekkel: — Mindenre kérlek téged, ami szent ne­ked a világon, bárki legyen is az az ifjú, mutasd be nekem ő vele akarok táncolni csak vele. Abban a pillanatban felhangzott a zene, Lucifer karonfogva jön az ifjúval és bemu­tatja Anieának. A mámoros arc, égő szemek, rengő ajk, megértették az ifjúval, hogy Anica kis szi- vecskéje megmozdult és hogy Anica máris rab,, szépséges szép kis rab. És Anica táncolt. Még tüzesebben, még hevesebben, mint azelőtt, ragyogó szép sze­meit ráfüggesztette szép táncosára és csak nézte, nézte és már nem is törődött azzal, hogy őket mások is nézik, nem látott már semmit, csak az ifjú két fekete szemét és gesztenye szin leomló hajfürtjeit. Hajnalodni kezdett és Anica még mindig táncolt. A mámor, a jókedv tetőpontra há­gott, a szomszéd termekben durrogott a pezsgős üveg s a gyönyörű, délceg szép ifjú gyöngéden magához szorítva Anicát, elkez­dett édes szavakat suttogni a fülébe. Anica le nem vette róla szép szemeit és édes gyö- nyörüséghálójában vergődve halgatta a be­szédet. Már azt se tudta, hogy hol jár s a délceg ifjú kitáncolt vele a nagy teremből egy másik terembe. Anica pici karját a férfi vállára téve követte táncosát s ott a kicsi pompázó teremben az illattól, a mámortól megittasodva odahajtotta szép fejét táncosa vállára, Es az ifjú ? Mit is tett volna mást a gyönyörű, a délceg szép ifjú? Egy hosszú édes, szénvedélyes csókot nyomott ajkára. Lucifer az ördög messziről figyelte őket s látta, amint megcsókolta Anicát az ifjú és kajánul mozolygott. — A kohold pedig kö­zelebb húzódva az álmodó füléhez, csak to­vább fűzte az álmot. — S a szép álmodó tovább álmodta. A bál után volt, dél volt már, a gyönge sugáru nap belopódzott Anica Ruhái fest és vegyileg tisztit = Nagykároly, Kölcsei-ut i. = a római kath. templom mellett. Aiapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59.

Next

/
Thumbnails
Contents