Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

1911-10-21 / 42. szám

-ppy- ... Na gykároly, 1911. október 21. __ 42-ik szám. IV { \yv\y IV. évfolyam KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TTTEZŐGAZDA5ÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Főszerkesztő : dp. bisitz Béla. Felelős szerkesztő : SIMKÓ ALí DAR. Főmunkatárs: Dr. MERTS LÁSZLÓ. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6'- Vidékre postán küldve egy évre T­kor. félévre 3-— kor. ■ kor. félévre 3-50 kor Egyes szám ára 20 fillér. G-3T-ü. 1 é a, drágaság' ellen. Franciaország temperamentumos népe a drágaság ellen radikálisan akart véde­kezni és a feldühödött asszonyok sorra verték az űztetek kirakatait, mert egyes- egyedül a közvetítő kereskedelemnek tud­ták be. Nálunk a 'merkantilisták átkot szór­nak az agráriusokra és azt mondják, hogy csakis a mezőgazdasággal foglal­kozók kapzsisága okozza a nagy drága­ságot, az agráriusok viszont annál erő- sébbed a közvetítő kereskedelmet mond­ják- az élelmiszerek drágaságának az okozói gyanánt. Azt állítják, hogy a búza hat-hét kézen megy kérésziül, nnrg ke­nyér formájában annak a polgárnak az asztalára kerül, aki nincs olyan szeren­csés körülmények között, hogy akár az agráriusok, akár az a merkantilisták tá­borába tartozzék és aki ha enni akar, kényszerítve van mim azokat a kezeket megfizetni, amelyek az ételét nyereséggel egymás markáha csúsztatják, minekelőtte ö azt szájába venné. És Páris után sorra hömpölygött az áradat Ausztriában is, meg nálunk is; elkeseredett emberek hadonásztak, fele­lőssé tettek kormányt, politikát, meg más egyebet, mindent, amijjéppen az eszükbe jutott és kiváltképpen nálunk százszoro­sán hangoztatták azt a már unottan meg­szokott kifejezést, hogy ügeti drágaság is csak Magyarországon létezhet. Pedig hát itt nem rólunk, nem a magyaarokról, még az osztrákokról sem, hanem egész Európáról kell beszélnünk és meg kell állapitan űrt’:, hogy a XX-ik század az általános drágulás jegyében született és ezt a születési hibáját alkal­masint meg fogja növelni évszámainak növekedésére’; •• • 1 Ez nem tüneti hiba, ez nem mú­landó dolog, nem olyan betegség, ame­lyen valamelyik kormány medicinája hasz­nálhatna, hanem egy olyan társadalmi baj, amelyet mi bajosan fogjuk útjában megállítani és amelynek hatalmassága. előtt minden kormányok és társadalmaim hajbókolva kénytelenek állani, mert nem: áll módjukba szembeszállni küzdeni vele. Üthetjük az agráriusokat, végig vág­hatunk a merkantilistákon és gyülésezhe- tünk amennyit akarunk, anélkül, hogy a drágaságot megszűntethetnénk. Százat mer­nék egy ellen tenni, hogy a tüntetők nagy csoportjában, még pedig a leghan­gosabban kiabálok között nem egy olyar^ akadt, aki maga is segített az általános drágításon egyet lendíteni, de aki mégis érdekeiben sértve látja magát, mert el- i végre ö egyedül nem ehet meg mindent, I nem árusíthat minden olyan cikket, amit fogyaszt és igy önmaga is károsítva érzi magát azoknál az élelmiszereknél, ame­lyekből nem ő, hanem más huzza a hasznot. Ä pék bizonyosan a fűszerest és a mészárost szidja, a mészáros alighanem a \ pékek uzsorájáról beszél, alapjában pedig ! mindketten szívesebben mennének vissza ' a régi állapotra, ahol olcsóbban árulhat­ták a húst, a kenyeret és amellett jobban Állandó lemez újdonságok u Világhírű kerékpárok egyedüli raktára, Gramafon. Eufon, Pathefon beszélőgépek dús választékban. Legújabb rend­szerű varrógépek. Mindezek alkatrészei és javítása jutányos árban Mnlnár Tact varak műszerészek Debrecen, lUUlíldl 1 ebivei eK Egyház-tér3.sz.a.Nagytemplomnál. Telefon 727, Villanycsengő berendezés, javítás, jókarban tartása. Telefon 727. TÁRCZA. A N I C A. — Irta: Köhalmy Béla. — Lucifer, az ördögfejedelem ott leskelődött, ott settenkedett a pokol előcsarnokában. — Várt. — Cshnya szőrös kezét homlokához illesztette, fekete, szúró szemei idegesen for­golódtak üregükben, látszott rajta, hogy nyugtalan, hogy valamit tervei, hogy tépe- lődik magával. — Egyszerre irtózatos szél­vihar keletkezett a mélységben s Lucifer, óriás tömegű hóval, jéggel egyetemben egyet­len rettenetes lökéssel a fölre pottyant. — Borzongva, dideregve rázta le magáról a reá tapadt jeges havat, bátortalan pillantással nézett körül a tájékon, hogy nem látta-e va­laki s aztán félig szégyenkezve, félig bosz- szankodva odább sompolygott. Szürkület volt még; csak egyes halvány, fehér csikók tünedeztek föl a keleti égen s a szürke némaságban a hó hullt csendesen. Lucifer, fázott, didergett egyideig csak lézengett a nagy város kihalt sikátorain ta­nakodott magával, de a süvitő szél gyorsabb gondolkodásra nógatta agyát: egyszeribe fel­vette egy kobalt alakját, oldalára álom­tarisznyát varázsolt és eltűnt. Anica a külváros gyöngye, — rózsás arcú angyala még édesdeden álmodozott. — Anica szép volt, mint a hajnal, üde, mint egy fris­sen megpermetezett ibolya csokor és virág- illatt kelt lába nyomán, ha végigsétált a külváros szűk sikátorain. Lucifer, a törpe kobald alakjába, felleb- bentette a fehér csikós ágy függönyt s egy ugrással ott termett Anica vánkosán. Letele­pedett szépen a vánkosra, aztán kezébe kapta a vállán függő kis álomtarisznyáját, egy csipetnyi álomport hintet Anica szempilláira, aztán odahajolt füléhez és elkezdte suttogni: — Anica, szeretsz-e táncolni? — Szerettek, suttogta Anica.- Eljössz-e a holnaputáni főúri bálra ? — A főúri bálra? — kérdé csodálkozva Anica, hiszen még egy családi táncmulat­ságra sem mehetek el. Nincsen nékem sem selyem, sem fehér, sem rószaszinü blúzom, csak ez a szürke hamapipőke ruhám. — Pedig — édes Istenem, úgy szeretnék már egyszer látni egy fényes bált, azt pedig, hogy részt is vehessek, mulathassak is, még kérni sem merem. — Anica, — súgta a gobald, — ha szép fehér selyem csipke ruhát adok, selyemto- pánkákat, füledbe igazgyöngyöt, ruhádra annyi ékszert, hogy ragyogni fogsz, mint a nap és fényes fogat fog várni rád, mely el­repít téged, — eljössz-e a holnaputáni főúri bálra ? — Anica arca egyszerre kipirult az öröm­től, az elragadtatástól és sugárzó arccal súgta: — Eljövök. Harmadnap reggel Anica ott találta fehér csipke függőnyös ágyacskája mellett a se­lyemcsipkés fehér ruhát, a topánkákat, az igazgyöngy fülbevalót, a tündöklő ékszere­Czlet<;m Sn« ™ ^ N KJ P| Öl Bankpalota« T

Next

/
Thumbnails
Contents