Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
1911-10-14 / 41. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK október 14. 41-ik szám. RÓTH LIPÓT —-—- vaskereskedése z=r^ Deák-tér ■ NAGYKÁROLY. ■ Deák-tér. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát öntött, Meidinger és folytonégö kályhákban ■ ■ - jutányos árért és jó minőségben. _ ■ ■ Tanuló fizetései felvétetik. | megbántómat — felélt önérzettel a gyerek és büszke diadalt fejezett ki az arca. Nohát, sok magyar embernek 'Sunyi oka van büszkének lenni, az osztrák iránt érzett ellenszenvre is; de azért mégis megvan, ez az érzés éppen úgy mint náluk miirántunk, s a két harcias fél vad gyűlölettel gondol egymásra; minden bajáért, bujáért egymást okolva . . . Lám, nemrégen a drágaság ellen tartott gyűlésen ugyancsak abcugol- tak bennünket. Ezért nem is vesszük komolyan az ügyet már csak azért sem, mert ha mindenben nyílt ellenségként állunk is egymással szemben, a drágaság ellen való küzdelemben testvéri ölelkezésben olvadhatunk egybe, mert ez az érzés lassan, lassan úrrá lesz mirajtunk is és talán más eszközökkel, de küzdeni fogunk azért a kenyérért, a melyre szükségünk van. hogy ne kerüljünk minél hamarább az éhen pusztult mártírok névsorába. A kedélyes bécsiek, a császár kedves, hü népe kivonult az utcára és szóval, tettel dokumentálta azt a tényt, hogy: enni akar, hogy éhes. Ma még talán nem. De holnap már éhezni fog, ha nem jön segítség és a hideg megeszi a kenyérre valót, a gyerek, hogy meg ne fagyjon, magára huzza a húsra valót, a tej ára elég a lámpában, ha a komor, sötét téli napokon korábban kell meggyuj- tani, hacsak vakond módjára nem akar az ember behúzódni valami hideg, sötét odúba. És a tél jön. Élőfutárja az őszi szél, vé- gigsepri Bécs utcáit és a szegény ember ha osztrák, ha magyar, fázossan gondol a nyomorra, amely reá várakozik. A drága pénzen szerzett ennivalóra, a hiányzó fillérekre, a gazdagok jóllétére, az elpocsékolt százezrekre és kimegy az utcára és kicsavarja a földből a lámpavasakat, odatartja mellét a katonaszuronynak és követeli azt, a mihez joga van: a tisztességes megélhetést, munkás életének egyetlen jutalmát úgy, ahogy célját elérhetőnek gondolja. Nem utcai tüntetés ez, hanem mélyebben gyökerező bajnak, sok visszafojtott keserűségnek volt a kitörése, amely végig log zngni a világon és látjuk majd ismét, hogy nem vagyunk franciák, németek, dánok, vagy más miegyebek, hanem emberek vagyunk, akik egyforma bajokkal, egyforma szenvedélyekkel és az érzéseknek egyforma megnyilatkozásával élünk e görbe világon. Azok a fillérek, amelyeket a praktikus, egyszerű német asszony ráfizet a piacon naponta a nélkülözhetotlen árura, jól látva, hogy a család teljes anyagi romlásának lesz a kutforrása. A praktikus bécsi asszony, aki tiz fillér árkülönbözetért elmegy akármilyen távolságra, nem engedi, hogy kivegyék a zsebéből azokat a különbözeteket, amelyek talán biztosítanák, — ha oda fizethetné — munkaképtelenségre, vagy más esetekre. A bécsi előrelátó és nem várja meg, amig a teljes nyomor beköszönt. Amint nem várta be a francia sem elsősorban, aki mindig a dirigens pálcát tartja a kezében minden szociális dologban és az ő lelkesedése, mint futótűz terjed szét a világon, hogy a lassúbb gondolkozásu — nyomorúságban egygyé lett testvéreket — tettre sarkalja. Az asszonyok — mert a drágaSági forradalom az asszony ! harca — átragad a férfiakra, Az asszony teszi az ura elébe mindennap a csontos húst azzal a megjegyzéssel ■' megint felment az ára, az asszony hoz kevesebb tejet a gyegyereknek egy félliterrel, mivel nem futja az élőre meghatározott összegből a szokásos adagra. Az asszony sir, jajgat, ha nem jut erre vagy arra és a férfivel együtt az egész család azon kénytelen ebédelni mindennap, hogy hiába dolgozik, nincs meg a mindennapi tisztességes falatja. Ezért érthető a bécsi tüntetés, bármilyen ellenszenves is az ablakbeverés meg a többi tünet, amely csak mint jelenség kiséri, a fő dolog és ha nem csalódunk, ez is inkább válasz volt a talán tulerélyes katonaszuronyra. A tömeg lelkét jobban kellene» ismerni annak, aki az éhhuláltól — nem rosszabb- tól — az eladósodástól való félelemtől tömörült kis embereket rá akarja bírni józanabb belátásra. Sohasem rajongtam Bécsért; de maga a mozgalom, a csőcselék munkájától eltekintve — imponál nekem. Az életet követelő, előrelátó népség felbuzdulása mintha nem a nyugodt német temperamentum . . . mintha magyar volna. Az az, hogy mit beszélek ? Mi majd csak csak akkor zúdulunk fel, ha majd a hitelünk is elvesz és nem kapunk már kölcsön tiz irigy több százalékos kamatra. ladó urilal ás. Mátészalkán a néhai Uosvay Endre-féle házastslek hozzátartozó melléképületekkel együtt eladó. Értekezhetni ifj. Kálnay Gyulával Nagykároly, Máj lény-utca. Állandó lemez újdonságok Pici, Helical, Premier, Is Világhírű kerékpárok egyedüli raktára, Gramafon Euf'on, Pathefon beszélőgépek dús választékban. Legújabb rendszerű varrógépek. Mindezek alkatrészei és javítása jutányosaiban IVInlnár TpkI varait műszerészek Qebrecen, IY101 n d i 11) b l V ö I o n Egyház-tér 3. sz, a. Nagytemplomnál, Telefon 727, Villanycsengö berendezés, javítás, Jókarban tartása. Telefon 727. TÁRCZA. A szerencse. Hideg téli szél sivitott végig a néptelen utcákon, rémesen befütyült a házak kéményein és kacagva száguldott tova, meg-meg- rázva az ablakokat, végigzugva a sötét háztenger felett. A merész két láncú hid egyik sarkába két sötét kis alak húzódott meg dideregve a szél metsző fújása elől. Gyenge, vézna testüket alig födte egy-két rongy darab és sárga beesett arcukon meglátszott az éhség nyoma. Szemükről messze repült a jótékony álom, maga után hagyva a hideg valóságot és dermesztő hideget. — Te Marinka nem fázol ? kérdezte a fin húgától. — Nem én! Hát te ? — Én sem, felelte a fiú. Pedig mind a kettőnek csak úgy vacogott a hidegtől a foga és csak megszokásból mondták, hogy: nem! Összébb húzódtak, hogy fölfogják a kis melegeit, mit hitvány testük kipárolgott a hideg éjszakába és erősen a kezükre leheltek, hogy fölmelegitsék megdermedt ujjaikat. Nem mertek haza menni, mert nem kaptak semmi pénzt a koldulásból. És most kénytelenek a szabad ég alatt tölteni a hideg éjszakát. Más ember talán ki sem bírta volna a nagy hideget, de nekik nem ártott, mert hozzá voltak szokva. Gyakran megesett, hogy kin+ töltötték az éjszakát, mert kevés krajcárt kaptak. A mostoha anyjuk most is megmondta, hogy: ne merjetek pénz nélkül haza jönni, mert elverlek és kidoblak bene- teket a hideg éjszakába! A pince sem volt ugyan valami meleg, a hol laktak. Fütetlen voit és nedves, hogy megpenészesedett rajtuk a ruha, tehát néni sok különbség volt a kettő között. De az mégis csak védettebb hely volt. Az apjuk már három napja hogy el ment hazulról és most nincs senki, aki megvédje a szegény árvákat. Pénz m?g nem jött be be ma s igy kénytelenek voltak ide jönni, hogy reggel majd tovább folytassák a koldulást. Talán nagyobb szerencsével, mint ma és igy holnap talán haza is mehetnek aludni. pY, — Ugye Dini, holnap haza megyünk aludni ? szólalt meg a kis leány. — Meglehet és addigra talán az apuska is talál állást és ő is haza jön. Messziről a Duna-partján egy sötét alaknak a körvonalai bontakoztak ki az éjszakában. Előbb a kis leány vette észre. — Te Dini, nézd ki jön ott 1 rebegte félénken. — Hol? én nem látom. —- Ott egyenesen 1 és kezével a közeledő feló mutatott. — Talán csak nem rendőr? szólt ijedten a fiú. És mind ketten reszketve húzódtak közelebb a hideg közfalhoz, hogy kikerüljék a rendőr ügyeimét. Az alak pedig közelebb és közelebb jött, mig végre elhaladt mellettük anélkül, hogy észre vette volna őket. A fiú felsóliajtott: — De jó, hogy nem rendőr volt, mert most bevitt volna minket! Az idegen tőlük nem messze megállt és merően bámulta a Duna hideg hullámait. A két árva pedig figyelemmel nézett reá és a leány halkan súgta a bátyjának: — Nézd Dini, mit csinál az az ember. Ebben a hidegben leveti a ruháját! Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. László Jenő fogtechnikus.
