Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
1911-07-08 / 27. szám
Nagykároly, 1911. julius 8, IV^évfolyam 27-ik szám ERMELLEK KERESKEDELEM, IPAR ES THEZŐGAZ DASAG ÉRDÉKÉIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosultSzerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Főszerkesztő: Dr. BISITZ BÉLA. Felelős szerkesztő: SIEV1KÓ ALADÁR. Főmunkatárs : Dr. KIÉRTS LÁSZLÓ. Előfizetési árak: j Helyben házhoz hordva egy évre 6'— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Egyes szám ára 20 fillér. Aratás. (St. J.) Péter és Pál napján az egész országban megkezdődött az aratás. S az ország minden részéből feszült figyelemmel lessük mindannyian, kiknek iétexis- tenciánk az aratás kimenetelével szoros összefüggésben áll, hogy az a temérdek munka, az a sok aggodalom és gond, melylyel a mezei munkák eddig jártak, vájjon meghozzák-e gyümölcsüket, megadjak-e azt az áldást, melyet a verejtékes munka megérdemel s megszolgált. Aggódva lessük az eredményeket, dobogó szivvel figyelünk, mert hiszen mi agrárius ország vagyunk s az egész esztendő gazdasági berendezése úgy van alkotva, hogy egy jó termés jó esztendőt, rossz termés rossz esztendőt jelent a magyarnak. Hogy ez vájjon rendjén van igy, hogy mi minden esztendőben a természet szeszélyeinek vagyunk kitéve s hogy hiába minden erőlködésünk, ha egy jeges eső, vagy szárazság látogatja meg országunkat, a termés oda s ezzel együtt oda van az ország egész esztendei közgazdasági eredménye? Rendjén valónak találják-e mindazok, kik befolyással vannak arra, hogy az ország ifjúságát minő pályára vezessék, rendjén valónak találják-e azt, hogy a mi jövendőnk a természettől tétessék függővé s az döntse el, hogy a szorgalom, a munka, a véres verejtékes dolog minő gyűmölssöket adjon s miképen jutalmaztussék' ? ? . . . Németországban, Angliában, Francia- országban, Olaszországban is mindenesetre fontosággal bir az, hogy aratás jól fizessen, de semmiesetre sem okozhat nemzeti katasztrófát még az a szerencsétlenség sem, ha az egész termés lábán vész el, mert egy iparos, kereskedőország főjövedelmét nem a földből, hanem abból a jövedelmi ágból szerzi be, melyet a természet szeszélyei csak nagyon kis mértékben befolyásolnak s amely egész esztendőre ellátja mindazzal, amire egy államnak s alatvalóinak szüksége ■ j van. Ha ilyen alapokra fektetjük egy állam léteiét, akkor természetesen az aratás ténye is csak másodrendű kérdésé ; degradálódik s akkor azután Péter és Pál napjakor s után nem kell dobogó szivvel lesnünk a terméseredményeket s azt vájjon ebben az esztendőben lesz-e a gazdának elég búzája, rozsa, kukoricája, hogy abból a létezésére szükséglet ineny- nyiségek levonása után még az adóra s azokra is jusson, amire az embernek gyomrán kívül szüksége van. Nagyon jól tudjuk, hogy mi ennek a cikknek a keretében nem érhetjük el azt a kedvező eredményt, hogy az ország gazdasági képét szempillantás alatt megváltoztatjuk. Nagyon jól tudjuk azt, hogy még nagyon sok víznek kell a Dunán lefolynia, mig Magyarországból, az agrikultur államból iparos s kereskedőország lesz. Nem is ezért emeljük fel szavunkat most az aratás megkezdésekor, hogy ezt a célt szolgáljuk, noha közvetve ez a szándékunk, hanem csak ráakarunk TARCZA. “Közérdele“ eredeti tárczája. TUodern mesék. Don Juan utolsó szerelme. Midőn Den Juan betöltötte huszadik óvét, duzzadva az életerőtől és ifjúságtól, meglátogatta az ördög és reá testálta a lelkét. Az ördög ezért örök ifjúságot ígért neki és hogy szenvedélyesen fogja szeretni minden női lény, aki közelébe jut. ' Harmincz évet élt Don Juan e szerződés megkötése óta s miután körülbelül háromezer év volt neki számva, tehát kezdetnek is kevés. Bárhogy tékozolt is, gazdag, fiatal és szép maradt. Erejét és gazdagságát nem tudta az élet kimeríteni. És az asszonyok is szerették. A szőkék és a barnák, a szenvedélyesek és a jámborak a fiatalok és az öregek, a szépek és érzékiek, a csapongók és a I hívek. De Don Juan elégedetlen volt. Üresnek, unalmasnak találta az életet. Kétségbe- 1 esve hívta ekkor az ördögöt. A sátán megjelent. — Végy el tőlem tetszésed szerint bármit, de teljesítsd kérésemet. Valamiről megfeledkeztem. Az ördög kárörvendve vigyorgott, mintha csak tudta volna miről lesz szó. — Tehát mi a kívánságod? — tudakolta az ördög. Vedd el kincseimet, rövidítsd meg éveim számát, csak add, hogy szivemből szerethessek. Nem csak szeretve lenni, de szeretni is akarok, szeretni lángolón. Fossz meg érte amitől akarsz — De h micsoda kincsekkel rendelkezel, az embe. k reád nézve értékesek volnának? — kérdezte gúnyos mosolyai az ördög. A lelked már az enyém. — Végy amit akarsz, de taníts meg szeretni. Az ördög Don Juan selyem ágyának szélén ült és lólábait a bársony paplannal tisztogatta. — A lelked már az enyém. De ha visz- szaadod a varázst melyet reád ruháztam, hogy minden nő hodoló szerelmesed legyen, igy te is szerethetsz igaz szerelemmel. Don Juan vágyakozón nyújtotta ki karját. — Legyen szólt — szilárd elhatározással a lovag. Az ördög vigyorgott és körmeivel a selyem ágyneműt kaparászta. — És azután adósom vagy néhány ezer évvel, amelyben örök ifjúság, gazdagság volt részedre biztosítva. — Vedd el nyomorult kutya, — de hagyj élni! Az ördög erre elvette Don Jüantól az ifjúságot, a szépet meg a vagyont. Ekkor egy ifjú szép és szelíd tekintetű leánykát látott meg, de ez hátat fordított neki. Játék, norinbergi és díszműáru raktár, T7agy választék kézi- :: munkákban. :: &3T Legolcsóbb bevásárlási forrás! NflG^KÁROLy, í)eák-tér. = Kaufmann Jakab-féle ház. 7 Himzőselymek. TTíinden alkalomra célszerű e íjándéktár:: gy ak. ::
