Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

1911-07-08 / 27. szám

Nagykároly, 1911. julius 8, IV^évfolyam 27-ik szám ERMELLEK KERESKEDELEM, IPAR ES THEZŐGAZ DASAG ÉRDÉKÉIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult­Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Főszerkesztő: Dr. BISITZ BÉLA. Felelős szerkesztő: SIEV1KÓ ALADÁR. Főmunkatárs : Dr. KIÉRTS LÁSZLÓ. Előfizetési árak: j Helyben házhoz hordva egy évre 6'— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Egyes szám ára 20 fillér. Aratás. (St. J.) Péter és Pál napján az egész or­szágban megkezdődött az aratás. S az ország minden részéből feszült figyelem­mel lessük mindannyian, kiknek iétexis- tenciánk az aratás kimenetelével szoros összefüggésben áll, hogy az a temérdek munka, az a sok aggodalom és gond, melylyel a mezei munkák eddig jártak, vájjon meghozzák-e gyümölcsüket, meg­adjak-e azt az áldást, melyet a verejtékes munka megérdemel s megszolgált. Aggódva lessük az eredményeket, dobogó szivvel figyelünk, mert hiszen mi agrárius ország vagyunk s az egész esztendő gazdasági berendezése úgy van alkotva, hogy egy jó termés jó esztendőt, rossz termés rossz esztendőt jelent a ma­gyarnak. Hogy ez vájjon rendjén van igy, hogy mi minden esztendőben a ter­mészet szeszélyeinek vagyunk kitéve s hogy hiába minden erőlködésünk, ha egy jeges eső, vagy szárazság látogatja meg országunkat, a termés oda s ezzel együtt oda van az ország egész eszten­dei közgazdasági eredménye? Rendjén valónak találják-e mindazok, kik befo­lyással vannak arra, hogy az ország if­júságát minő pályára vezessék, rendjén valónak találják-e azt, hogy a mi jöven­dőnk a természettől tétessék függővé s az döntse el, hogy a szorgalom, a munka, a véres verejtékes dolog minő gyűmölssöket adjon s miképen jutalmaztussék' ? ? . . . Németországban, Angliában, Francia- országban, Olaszországban is minden­esetre fontosággal bir az, hogy aratás jól fizessen, de semmiesetre sem okozhat nemzeti katasztrófát még az a szeren­csétlenség sem, ha az egész termés lá­bán vész el, mert egy iparos, kereskedő­ország főjövedelmét nem a földből, hanem abból a jövedelmi ágból szerzi be, me­lyet a természet szeszélyei csak nagyon kis mértékben befolyásolnak s amely egész esztendőre ellátja mindazzal, amire egy államnak s alatvalóinak szüksége ■ j van. Ha ilyen alapokra fektetjük egy ál­lam léteiét, akkor természetesen az ara­tás ténye is csak másodrendű kérdésé ; degradálódik s akkor azután Péter és Pál napjakor s után nem kell dobogó sziv­vel lesnünk a terméseredményeket s azt vájjon ebben az esztendőben lesz-e a gazdának elég búzája, rozsa, kukoricája, hogy abból a létezésére szükséglet ineny- nyiségek levonása után még az adóra s azokra is jusson, amire az embernek gyomrán kívül szüksége van. Nagyon jól tudjuk, hogy mi ennek a cikknek a keretében nem érhetjük el azt a kedvező eredményt, hogy az or­szág gazdasági képét szempillantás alatt megváltoztatjuk. Nagyon jól tudjuk azt, hogy még nagyon sok víznek kell a Du­nán lefolynia, mig Magyarországból, az agrikultur államból iparos s kereskedő­ország lesz. Nem is ezért emeljük fel szavunkat most az aratás megkezdésekor, hogy ezt a célt szolgáljuk, noha közvetve ez a szándékunk, hanem csak ráakarunk TARCZA. “Közérdele“ eredeti tárczája. TUodern mesék. Don Juan utolsó szerelme. Midőn Den Juan betöltötte huszadik óvét, duzzadva az életerőtől és ifjúságtól, meglá­togatta az ördög és reá testálta a lelkét. Az ördög ezért örök ifjúságot ígért neki és hogy szenvedélyesen fogja szeretni minden női lény, aki közelébe jut. ' Harmincz évet élt Don Juan e szerződés megkötése óta s miután körülbelül hárome­zer év volt neki számva, tehát kezdetnek is kevés. Bárhogy tékozolt is, gazdag, fiatal és szép maradt. Erejét és gazdagságát nem tudta az élet kimeríteni. És az asszonyok is sze­rették. A szőkék és a barnák, a szenvedé­lyesek és a jámborak a fiatalok és az öre­gek, a szépek és érzékiek, a csapongók és a I hívek. De Don Juan elégedetlen volt. Üres­nek, unalmasnak találta az életet. Kétségbe- 1 esve hívta ekkor az ördögöt. A sátán megjelent. — Végy el tőlem tetszésed szerint bár­mit, de teljesítsd kérésemet. Valamiről megfe­ledkeztem. Az ördög kárörvendve vigyorgott, mintha csak tudta volna miről lesz szó. — Tehát mi a kívánságod? — tudakolta az ördög. Vedd el kincseimet, rövidítsd meg éveim számát, csak add, hogy szivemből szerethes­sek. Nem csak szeretve lenni, de szeretni is akarok, szeretni lángolón. Fossz meg érte amitől akarsz — De h micsoda kincsekkel rendelke­zel, az embe. k reád nézve értékesek volná­nak? — kérdezte gúnyos mosolyai az ördög. A lelked már az enyém. — Végy amit akarsz, de taníts meg sze­retni. Az ördög Don Juan selyem ágyának szé­lén ült és lólábait a bársony paplannal tiszto­gatta. — A lelked már az enyém. De ha visz- szaadod a varázst melyet reád ruháztam, hogy minden nő hodoló szerelmesed legyen, igy te is szerethetsz igaz szerelemmel. Don Juan vágyakozón nyújtotta ki karját. — Legyen szólt — szilárd elhatározással a lovag. Az ördög vigyorgott és körmeivel a selyem ágyneműt kaparászta. — És azután adósom vagy néhány ezer évvel, amelyben örök ifjúság, gazdagság volt részedre biztosítva. — Vedd el nyomorult kutya, — de hagyj élni! Az ördög erre elvette Don Jüantól az if­júságot, a szépet meg a vagyont. Ekkor egy ifjú szép és szelíd tekintetű leánykát látott meg, de ez hátat fordított neki. Játék, norinbergi és díszműáru raktár, T7agy választék kézi- :: munkákban. :: &3T Legolcsóbb bevásárlási forrás! NflG^KÁROLy, í)eák-tér. = Kaufmann Jakab-féle ház. 7 Himzőselymek. TTíinden alkalomra célszerű e íjándéktár­:: gy ak. ::

Next

/
Thumbnails
Contents