Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

1911-07-01 / 26. szám

Nagykároly, 1911. julius I. 26-ik szám. IV. évfolyam. KÖZÉRDEK / 9ÜYU ERMELLEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TTÍEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult' Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi Gyorgy-tér 36. Telefon 95. Főszerkesz 5: Dr. BISITZ BÉLA. Felelős szerkesztő: SlfflKÓ ALADÁR. Főmunkatárs : Dr. MERTS LÁSZLÓ. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6‘— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3’50 kor Egyes szám ára 20 fillér. V esküdtszék csődje. Szabad büntetlenül gyilkolni. Izgalmas tárgyalás végződött be e hó ‘24-én Békésgyulán. Ekkor hirdette ki az összeült esküdtszék Achim L András Csaba koronázatlan királya, két gyilkosa felett a verdiktet, melylyel tettüket jogos önvédelemnek deklarálta. — Az esküdt­széki intézmény csődjét jelenti ez s a legutóbb hozott esküdtszéki verdiktek. A nagy törvényhozók szeme előtt lebegett ideális cél — a nép belévonása az igazság szolgáltatásba — balul ütött ki, itt a „vox populi“ cseppet sem je­lenti, a „vox Deit.“ Itt a szegény gyatra esküdd intézmény gerinctelenségét jelenti a vox populi. Az a kereskedő, az az egyszerű paraszt ember s más nem szak­ember nem tud kibontakozni a iabyrint­j húsból, mely az igazság várához vezetne, hanem benmarad a rabulistika fegyveré­vel élő védelem hálójában, Nincs is könnyebb valami, mint esküdszék előtt érni el eredményt. A kö­zönség helyes beállításával az esküdtek már befolyásolva vannak s kevés kitar­tással, a vádlott hetyke magatartásával szabadul az azelőtt már régen mindent tudó, csábitót ölő férj, — az orvul, az elhaltat megtámadó gyilkos. Fáj kimondani ez országban, a hol a jogérzék minden időben annyira ki volt fejlődve, mert még a külföld is, fis­kális népnek hitt bennünket, — hogy itt ma már az esküdtszék! intézmény dege- i neráltságát nézve, büntetlenül szabad a gyilkolás, szabad orvul ágyában megtá- : mad ni a családapát, szat/ái az orv gyilko­lás s mindez azért, mert ez jogos vé- ! delem. Kérdem, a Zsilinszky-fiuk mit véd­tek jogosan? Talán magukat? Azt nem, ! mert ők mentek Achim házába s anélkül, — dacára úri mivoltuknak — hogy en- gedehnet kaptak volna, szobáról-szobára mentek Achimot inzultálni. Hát itt nincs meg a jogos önvédelem Mert ha — mond­juk — szükségük is volt — feltéve, de nem engedve — bőrüket védeni, erre ők maguk adtak okot, amidőn mindenféle ölő szerszámmal í elfegyverkezve beron­tottak Achim lakásába. Minden polgárnak a házjog a leg­szentebb joga. A rómainak is, de a régi magyar nemesnek is háza volt a leg­erősebb vára. Ott korlátlan ur volt, a ki i itt háborgatta, vagy élete ellen tört, bün- I tétlenül megölhette. Hát ép ezért, mert 'nem Achim, de a Zsilinszky-fiuk mentek Adumhoz, őt az ö legerősebb várában I — saját házában orvul támadták meg, I jogos védelemről beszélni nem lehet. Leg- ’ feljebb enyhíti tettüket az a felindulás, a melyet okozott Achimnak családjuk, illetve I apjuk ellen irt cikkei. Valóságos instis mord ez az ítélet, ' Szégyene a magyar judikaturának, kicsu. <£3r Áliand lemez újdonságok —»^1 inrmnTi ifin Világhírű kerékpárok egyedüli raktára, Gramafon, Eufon, Pathefon beszélőgépek dús választékban. Legújabb rend­szerű varrógépek. Mindezek alkatrészei és javítása jutányos árban Molnár Tacfi/arak műszerészek Debrecen, IT1Uüldi » cblVci cfi Egyház-tér3.sz.a.Nagytemplomnál, Teleton 727. ViUanycsengő berendezés, javitás, jókarban tartása. Telefon 727, TAKCZA. Vihar előtt. Lágyan úszott a hajó. Az istriai partok képe, mint valami óriás kaledioszkop perc-perc után újabb, szebb, színesebb panorámát nyújtott. Egyre-másra maradoztak, tünedeztek az apró városok tarka, tömött háztömbjei, a fügefákkal meg­rakott szőllőrétek, az olajerős dombok, a márványfehér, üreges parti sziklák. A száraz­föld ezerszinfoltos köntöse csodálatosan bájos, kedves harmóniába olvadt a távolság kékes ködében. Langyos szellő járt-kelt a viz fö­lött s megsimogatta a babok végtelenjét. Ilyenkor apró bodrok ültek a sima viztestre s megremegett titkon, alig észrevehetően, mint az ember, mikor bársonyos asszony ajak lehelete éri. Lágyan úszott a hajó. A fedélzeten apró csoportoka verődve be­szélgettek az utasok. Magasztalták az Ad­riát, a kerek világ legbájosabb tengerét. Az Istriát, melynél nincs kényelmesebb hajó az Atlanti-Óceánon innen és túl. S mint a ke­letik az ópiumot, szürcsölték, szívták az is­teni levegőt. Közbe-közbe a hajó orra felé pislantottak s találgatták, ki lehet az az ele­gáns férfi, aki órák hosszat ott ül egymagá­ban vászontámlás székében s bámul a min- denségbe, a végtelenbe. A férfi észre se vette a gyakorta reá irá­nyított szemek tekintetét. Csak nézett-nézett a messzeségbe. Gondolatai ott kószáltak a nyugati határon, ahol összeolvad a viz az éggel. A való az állommal. Szórakozásában lépések zavarták meg. Aprók, diszkrétek, szinte hangtalanok. Va­laki körülötte sétált a fedélzeten. Nem volt kiváncsi a léptek tulajdonosára. Egyszer úgy érezte, mintha nőiruha fodra csapódott volna széke támlájához. A fodrok nyomán jázmin- illatt támadt. Az illat, mint valami rózsaszínű köd, rá­telepedett a férfi szivére, melyben alvó, rég elpihent érzések bontakoztak. Sejteden em­lékei a múltnak. Fölpillantott. Az asszony mosolyogva, szemrehányóan köszöntötte. — Észre sem vett Béla. A férfi felugrott s hebegett valamit. — Bocsánat nagyságos asszonyom . . . oly régen nem láttam, talán meg sem ismer­tem volna . . . Az asszony szeme kacéran villant meg. Aztán erőltetett szomorúsággal mondta: — Régen volt, mikor utolszor látott. Azóta megváltoztam . . . megcsunyultam. A férfi elmosolyodott s hosszú pillantás­sal az asszonyra nézett: — Az assonyok tisztában vannak érté­kükkel. Az a kis tükör, amit a ridiküljóben hord, bizonyára tökéletesebb mását adja tu­lajdonosának, mintha én a legmelegebb szí­nekkel festeném magát — magamnak. Leültek. Szemben egymással. A vizhatáron sürü, szürke felhőbástyák emelkedtek az égboltozat felé. Az alkonyo­dora hajló nap megállóit a legmagasabb bástya ormán. Vérvörös tekintete sugárutakat szántott a kék ég boltozatára. Amint szállott CIRKUSZ GAZDAG a Hagy piactéren felállított kényelmes, vil­lannyal világított sátorban. Mindennap fel­lépte az összes szerződtetett tagoknak. Dijbirkozás a világ legelső bajnokai között.

Next

/
Thumbnails
Contents