Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-12-24 / 55. szám
55. szám december 24. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Fogászati materem Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természetim fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban; llo^/ly JPljfl szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, MMlIlJIU tJUllU koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben. fogtechnikus. i 0 0 0 0 0 0 Szálloda megnyitás Van szerencsém Nagykároly és vidéke n. é. közönsége becses tudomására hozni, hogy Nagykárolyban a Deák-téren a város legforgalmasabb helyén újonnan a mai modern kor követelményeinek megfelelően teljesen átalakított folyó hó 25-én VASÁRNAP délben = HAMZA MIKSA és FIA = nagyváradi hires cigányprimás, a budapesti zenész hangversenyen nagy aranyéremmel kitüntetett zenekarának közreműködése mellett Ízletes ételek- és kitűnő italokról gondoskodva van. A n. é. közönség kegyes pártfogását kerve, vagyok 0 0 :: Kiváló tiszteletid : :: o 0 0 0 0 0 0 0 Osztereicher József. 0 0 I I A magyar iparosság karácsonya. Irta: Laskay Árpád. A Megváltó születése napján Magyar- ország iparossága is leteszi a munka eszközét. Egy küzdelmes, fáradságos esztendő bevezető ünnepén mi is megállunk egy percre, bezárjuk műhelyeink ajtaját, hogy leroskasztó fáradalmainknak pihenőt adjunk. De hiába hadjuk a pörölyt, a gyalut, mércét, a szurtos kötényt azokban a műhelyekben, mert emlékezetünk fellángol a sziveinkben, s Magyarország iparossága a Megváltó születése napján gondolkozik és elmélkedik a magyar ipar haláláról . . . Hiába zsong végig az országon a karácsonyi ünnepi hangulat, hiába felejtetik á’ karácsonyfák kigyult fényei a gondot, a szomorúságot, a reményvesztést, Magyar- ország iparosságának csüggeteg tekintette meghatva lapunk egyik cikkétől nekem is küldött egy talpat ajándékba, hogy csináltassam meg azt, nehogy tovább is belefol- jon a hóié a cipőmbe. És most nyájas olvasó, amikor befejeztem hirdető kereskedőink kirakatának ismertetését, engedjenek meg nekem, hogy ismertessem a „Közérdek“ szerkesztőségét is. tjfél már régen elmúlt, amikor ezeket a sorokat irom. Pihen mindenki, pihen a város s néma csend uralg mindenütt. S én, már kihűlni kezdő szobámban körülnézek. Látom az egyik ágyban fiamat, a másikban leányomat és nőmet. Mindkét gyermek mosolyog álmában. Talán látják a Jézuskát amint leszáll a földre, magával hozva egy szép ajándékokkal megrakott karácsonyfát. Ki tudna az álmok rejtélyébe hatolni ? Halandó nem ! Ez elől el van zárva. Nézem őket . . . Köny tolul szemembe. Felveszem a tollat és dolgozom tovább, tovább fárad- hatlanul szünet nélkül. Jön a karácsony dolgozni kell s ezután még fáradhatatlanul, hisz az emberi gyarlóságon alapuló bosszú- állás a sértett önérzett üldöz minden téren s nekem védekeznem kell ellené. Aladár. mégis csak fekete karácsonyra esik. Egy fekete karácsonyra, mely a „feltámadás“ igéjét meghozza, de azt az iparosságra nézve meg nem valósítja. Azt hiszem nincs egyetlen ország, melynek iparosai szomorúbb karácsonyt érnének, mint Magyarország iparosai. Mig a többi ipari államokban legtöbb boldogság, megelégedés vonja körül az iparosok karácsonyát, nálunk csak sóhaj, panaszkodás és gond — rendbeszedés a Megváltó szent ünnepe. Midőn igy ünnepek táján az iparállamok gyárai és műhelyei becsukódnak, ki alszik a kazán tüze, s nagy nemzetek gazdaságát a kémények kiomló füstje nem írja a levegőbe, pihenni megy a munkás és munkaadó, verejtékével egyik sem töröl le szembőlfakadó könycseppet, de Magyarországon talán még több könycsepje hull az iparosnak, mint verejtéke. A megélhetés, családfentartás gondjai közepette, midőn munkájuknak vajmi kevés gyümölcsét láthatják, ne csudálkozzunk ezen. Midőn látja Magyarország iparossága, hogy önönhibáján kivül pusztul és vesz, meg van egy küzdései teli múltja, de a jövőre semmi reménysége, midőn a két munkáskezét idegen hatalom zsoldjának látja oda dobva, a piszkos külföldi konkurencia árkaiban kell léplen-nyo- mon felbuknia, akkor elveszti még a jövőben vetett hitét is. Elsenyedt, elpusztult a magyar ipar fája, nem maradt ;neg rajta csakis egy-egy ága, eljárhatunk panaszkodni búsulni alája. És ezt az elpusztult fát nem lehet „állami gépek“ injekciójával újra szép zölddé, lombossá, virágossá tenni, hanem felbuzdulva a múltak történetén, újra kell teremteni a magyar ipart. Mert nem volt mindig ilyen szomorú helyzetben a magyar ipar. A tizenharmadik és tizennyolcadik század közötti idő a magyar ipar virágzásának szép kora volt, a midőn a céhek, az iparosság ezen összefüzző kapcsai még fennállottak. Ebben az időben hiresek voltak a külföldön a magyar iparosok és a magyar iparcikkek, sőt, a francia, német, olasz és cseh iparosmesterek magyar iparosmunkásokat szerződtettek és alkalmaztak műhelyeikben. Akkor az úri családok nem szégyenlették az ipart, hanem ők maguk is hatalmas ipartelepeket teremtettek, melyek a magyar ipar virágzását hirdették. A tizenkilencedik század elején már rohamosan ment tönkre a magyar ipar jó hirneve, a magyar ipar dicsőséggel megalapozott épületét innen kezdve már sárból és vályogból készítették. Kivesztek, elpusztultak a hires magyar iparosmesterek s az ő sirhantjaikat a magyar ipar romjai födték be. A külföldi silány áruk termékei árasztották el az országot s azóta ez a szomorú állapot egyre tart. Hiába fújták meg már a negyvennyolcas időben Bathyány Lajos és Kossutn Lajos, mint az első magyar iparegyesület vezetőit, az ébresztő riadót, mert a magyar iparért való küzdelmet letörte a saját nem bánomságunk és a szabadságharc gyászos fináléja. A kibékülés meghozta a magyar ipar érdekében az iparegyesületeket, a kötelező inasoktatást, de nem hozta meg a nemzet minden tagja részére azt a lelke- sültséget, melylyel a magyar ipart támogatni, felkarolni, fejleszteni, virágoztatni kellett volna. Diplomás emberek országa lettünk, inkább koldus fizetéssel „urak“, mint gazdag iparral egy független, hatalmas nemzet tagjai. Ezért van fekete karácsonya a magyar iparosnak, ezért van szomorú ünnepe a magyar iparosnak — s hogyha az államhatalom sí Járványos betegségeknél mint kolera, typhus, vagy lázas be- : tegségeknél fő a víz, : legbiztosabb óvszer a KRONDORFI alkálikus természetes ■ SAVANYUVIZ ■ Mint nyálka oldó szer úgy magában mint meleg tejjel vegyítve köhögésnél, rekedtségnél, tüdőhurutnál stb. legjobb gyógy- sikerrel ajánjtatik. Nehezen emésztő gyomorhurutnál kitűnő hatása van ! VIZELETHAJTÓ GYÓGYITAL. Kérjük minden kávéhézban és vendéglőben bor vagy pezsgőhöz mindenkinek kitűnően fog izleni. hí hí $ & & $ Hí H Sí s $ H § I Hí Sí Hí Sí I IS Hí & Sí H Hí H % & vy P 1 % /VV )4 I ß £>/ u~y, '/y 1 ííí I ÉS § I ß % % '?y % Válasz. A „Kereskedő ifjak bajai“ cimü cikkünkre. Lapunk múlt heti számában fenti cim alatt közölt cikkünkre az alábbi választ kaptuk : Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A kereskedelem általában olyan valami, amelyről nem lehet anélkül beszélni, hogy minden egyes részecskéjét ne ismerjék. Az Íróknak, művészeknek külön világa van, külön szemüvegen keresztül nézi a világotaföldmi- velő s külön világa van akereskedőknek is. Ennek a világnak teljes nem ismeréséről tesz bizonyságot a „Közérdeknek“ a kereskedő ifjak bajairól szóló szombati cikke Tételeket állít fel, következtetéseket von anélkül, hogy ismerné a kereskedő ifjúság beléletét és azokat az okokat, melyek a kereskedő ifjúság egyik vagy másik ténykedését szülik. Téved a cikkíró ur, amidőn azt állítja, hogy a kereskedő ifjak körében a lapok feine lennének vágva és olvasói ne volnának. Ami a kereskedő ifjúság erkölcseit illeti lehet, hogy volt eset, hogy valaki megcsipkedte valakinek az orcáját, de egy embernek tévedéséből egy tisztességes testület niveaujára következtetni nem szabad és nem is helyes. Mi a közönséggel teljes egyetértésben vagyunk s előttünk mindig megnyílnak a kapuk, amelyek intelligens ember előtt megnyílhatnak. Sajnáljuk, hogy a cikkíró tájékozatlanságában olyan mezőre tévedt, mely egy testület megsértésével járt, jóllehet megvagyok győződve arról, hogy sértő szándék nem vezette a cikk Íróját. Egyet azonban ki kell jelentenem s ez az, hogy H. ur mindenhez ért, csak a kereskedelemhez nem, mert ha értene ilyen cikkel azért is nem ima, mert ez nem a kereskedő ifjaknak, de azok ellenségeinek tesz — szolgálatot. Bodola Gábor. A fenti válaszra lapunk munkatársa, a cikkírója, kijelenti azt, hogy sem a cikkel sem annak tartalmával a kereskedő ifjaknak erkölcsi testületét sérteni nem akarta. A cikk célja az volt, hogy ostorozza egyesek Ha fáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal Beretvás-pasztillát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb migrain és fejfájást elmulasztja. Ára 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Késziti Beretvás Tamás, gyógyszerés Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.
