Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-10-22 / 46. szám
46-ík szám. III. évfolyam. Nagykároly, 1910. október 22. KÖZÉRDEK« r r r __ _____ r ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ES MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő : Dr. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő: Sinakó A.laíTár. Főmunkatárs: Dr. Alerts Iiászló. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6*— korona félévre 3 — korona. Vidékre postán küldve egy évre 7 — korona félévre 3 50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hiidetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult Forrongás. Nagykároly, 1910. X/21. (S). Mintha egyszeribe kicserélték volna a világot. A késő ősz máskor gyümölcsérlelő szaka, véres gyümölcsöket termel az egész világ legnagyobb ámulatára, sőt döbbenetére. A földalatt valami vészes morajlás hallik, mely miként a tűzhányók környékén, rémes dübörgésbe megy át s minden másodpercben kitöréssel fenyeget. Hol itt, hol meg amott tör felszínre a rejtett indulat mindent elpusztító vészes ereje s ahol napfényre talál, ott véresre festi az egész égboltozatot. Keleten vérbe borult eget mutat a láthatár. A portugálok kezdték meg a sort. A századokon keresztül egyháza fenható- ság alatt nyögő délszaki nép megunva örökös sanyargattatását, fellázadt az uralkodó forma ellen s letépve a bilincseket, mit a félelem, a subordináció reá lakatolt, elkergette a királyát, hogy egyszeribe köztársasággá alakuljon. Még fel sem ocsúdott a pillanat gyorsaságától elkábitott világ, már újabb s kihatásban vészesebb, károsabb forongás vetett üszköt a megszokott társadalmi korlátok korhadt gerendázata közé. A francia : általános sztrájk, kezdve a vasutas sztrájkon, milliókra menő anyagi s igen sok személyi áldozatot követelve. S a többi országok népei is nyögve a militárizmus által reájuk rőt rettenetes terhek alatt, titokban ökölbe szorított kezekkel lesik a pillanatot, mint ketrecbe zárt fenevadak, hogy mikor ütött a szabadulás, a megváltás pillanata, melyben terheiken könnyithetnek, lerázhatják magukról azokat a szörnyű súlyokat, melyeket elviselniük már szinte lehetetség. A földalatti morajlás, a vihederszerii zengés, csuklás, nehéz sóhajtás fel-felhalszik. Mint a titokban s olthatatlanul égő tárnákból feltörő bűzös füstfelhök törnek elő a társadalmi fekélyekben fetrengő s büzhödt erkölcsi mételyekben beteg emberek lázas vágyódásai, egy kis szabadság, egy kis egészséges levegő után. Ott lent a tárnák mélyén alakul ki az uj társadalom, az uj államforma, mely megjavítani igyekszik majd mindazt, mit századok tévedése, vagy rosszakarata a mai társadalmak kialakulásán elrontott. Teger morajláshoz hasolatosan terjed [ az elégüieüenség. Semelyik társadalmi osztály sincs helyzetével megelégedve. Mindegyik a felsőbbséget okolja rossz sorsa miatt. A drágaság, a létért való küzdelem nehéz terhe, a nagy Egyenes és közvetett adók, melyek a fegyveres béke áraként nehezednek a polgárok amúgy is túlterhelt vállaira, mind mind odahatnak, hogy az a társadalmi forrongás, mely eddig csupán egészséges oldalán mutatkozott be, odafajuljon, mely az egész modern társadalom átalakulását, megsemmisülését vonhatja maga után. Most már a forrongások okai nem csak a létkérdés szempontjából alakulnak ki, hanem a hatalmi kérdés is fontos, sőt igen fontos szerepet játszik. A francia bérharcban, mely szemeink előtt zajlott le, nem a munkabérek emelése, a munkaidő szabályozása volt az indító ok, hiszen e kérdések a szocializmus szülőhazájában, a francia köztársaságban már régen rendez- vék, hanem tisztán és egyedül a hatalmi kérdés, a munkások és munkaadók hatalmi, igazgatási, illetőleg vezetési hatalmának kérdése volt. S mikor a nemzetek már idáig jutottak, hogy a tőke és munka egymással úgy áll szemben, mint két egyenlő s egy erejű ellenfél, akkor a szociális forradalmak elötörtetése már sokkal veszedelmesebb, kihatásában nagyban hozzájárulhat uj társadalmi alakulatok megszületésén. A késő ősz uj tavaszi áramlatokat hajt maga előtt. A márciusi bizsergető tavaszi szellők immár elvesztették régi erejüket, forrongásba hozni az emberi kedélyeket, szerepüket átvette az október langyos, gyümölcsérlelő évszaka s annak pezsditő, zsenditő hatása adja meg az uj alakulatok embrioképződésének lehetőségét. Nem akarunk Cassandra jóslattal élni, de vigyázni kell, vigyázni mindenkinek, kinek a haza sorsa szivén fekszik, hogy azt készületlenül, éretlenül ne találják az eljövendő nagy jövő események. hivője lenne az úgynevezett „gólyatannak“ Pedig olvasta! A csintalan végzet úgy akarta, hogy más is olvassa, hogy más is gyönyörködjék benne, — nemcsak az, akinek szólt. — A helyben lakó barátnő megkapta a levelet. Óh mily gyönyörrel betűzte ki azokat az édes és nem is kétértelmű szellemességeket! Szemei kéjjel tapadtak a betűkhöz, vére hevesen lüktetett és úgy érezte, hogy ez a kis levél még szorosabbra fűzte barátságuk szívós láncszemeit. Micsoda sikamlósság, micsoda pikantéria! Ha-ha-ha! És azok a mamák abban a boldog hitben leledzenek, hogy ők mindéhez nem értenek! Ha-ha-ha! Nem viszik el őket a legszárazabb szinielőadásokra — még a „Csitulj szivem“-be sem, hogy el ne romoljanak. Pedig ha tudnák, hogy ők milyen vígjátékokat és operetteket rendeznek igy maguk között! Hát nem ér többet ez a levél, mint olyan ostoba vígjáték vagy operett, ahol csak úgy burkolva merik kimondani az igazságot? S amint igy gondolkozott s mélyen, nagyon mélyen merült el azokban az édes titkokban, amiket a kis levél rejteget, — dehogy hitte volna, hogy ez a levélke lesz mindkettőjük árulója! Pedig úgy volt. A kis leány nagy ijedten vette észre, hogy a levélke hűtlen lett hozzá. Cserben hagyta, — elveszett. Hiába tért vissza. Hiába járta végig az utcákat. A csapodár levél akkor már lapunk egyik munkatársa kezében volt, aki azt át adta édes anyjának és ő tovább . . . így jutott aztán a kis levél, a mamák kezébe, akik nem nagy örömmel olvasták a „pikáns vígjátékot“. No és talán felesleges elmondanom, hogy az a felvonás, ami ezután következett, nem egészen illett bele egy vígjáték kereteibe. Igaz ugyan, hogy a vége csattanó volt, node mégse volt vígjáték. De meg volt a hatás.: A függöny legördült s a kulisszák mögött a két bukott hős részben rezignált, részben fenyegető hangon rebegte, hogy máskor okosabbak leszünk. Ékszert, órát, ezüstnemüt jótállás mellett bámulatos olcsó áron csakis Magyarország legnagyobb ékszerüzletében Deb- reczenben a Löfkovits Arthur és Társa cégnél vásárolhat. IMT Szihlüli figyelmébe ! ^4 [eijérkeztek az ősz legszebb újdonságai, a legfinomabb gyermek-trikók, kalapok, ingek, ői toilleto-cikkek a legnagyobb választékban lepitányosabh árak mellett kaphatók BLUM ÁRMIN SÄPontos hiszolgólásj •egyházban Hűtött harisnyák egyedüli nagy raktára, legolcsW bdásátlási forrás! Lapunk mai száma 8 oldal terjedelemben és 3500 példányban jelent meg. Morzsák. Egy áruló levél, vagy az emancipált „bakfis“. Egy 16 éves nagykárolyi leányka jelenleg Budapesten tartózkodik s onnan egy levelet irt egyik barátnőjéhez. Hajh! De milyen levelet! Annyi bizonyos, hogy aki ezt a levelet elolvasta, az bármit gondolt is, de aira a világért sem crnndnlt többé hnov annak iróia áhitatos
