Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-10-22 / 46. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK október 22. 46-ik sz. CSAKIS A KTÖKLBT ÉRDEKLI ! Katz Sámuel Megérkeztek az őszi és téli fe’öltök, bundák, szőrme és plüss paletók, boák és muffok legdivatosabb kivitelben. — Legújabb kosztümök és franczia ruhák mérték szerint készíttetnek. Eésas pongyolák olcsó árban. ___________________ A debreceni repülő nap vasárnap e hó 30-án lesz. A Franciaországban kiütött vasúti sztrájk kellemetlen akadályokat gördített a a Debrecenben hirdetett avaitikai látványosság elé. A múlt vasárnap kellett volna Fernande Blanchard avaitikusnak felszállania s az utolsó pillanatban jött az értesítés tőle, hogy a sztrájk miatt nem érkezhetik Debrecenbe. Így történt, hogy a repülés e hó 30-ára, vasárnapra maradt. A Párisból érkezett távirat nagy megütközést keltett a debreceni repülést rendező bizottság körében s azonnal intézkedtek, hogy a Blériot rendszerű uj tipusu gépet Párizsból a belga határszélre darabokra szedve automobilon szállítsák, úgy hogy a repülőgép ideijében megérkezzék. így sikerült, amég mindig tartó vasúti sztrájk dacára is a nagyszerű látványul szolgáló ördöngös masinát Debrecenbe juttatni, amely most van szerelés alatt úgy hogy vasárnap e hó 30-án tartandó repülésnél már használatba vehető lesz. Pazar látványt nyújt a repülőgép. Olyan mint egy őskori madár, mely kiterjesztett szárnyaival gyönyörűen szeli a levegőt. Igen érdekes a repülőgép motorja. Uj találmányu „Gnom“ motor ez, mely nem nagyobb mint az ember két ökle s mégis 70 lóerejü. A felszállást ezen a csodagépen teszi a kiváló aviatikus, aki a legutóbbi versenyeken is nagy sikereket aratott úgy a magassági repülés, mint a hordképesség terén. A debreceni repülést rendező bizottságtól vett értesülés szerint a felszállás felül fog múlni minden eddigi vidéki kísérletet. Tekintve, hogy közönségünknek itt a közelben lesz alkalma a repülés bámulatos megoldását láthatni, melegen ajánljuk, hogy a Debrecenben tartandó felszállást tekintse meg. A közlekedés igen kellemes. A mennyiben tőlünk Debrecenbe napjában többször közlekednek a vonatok úgy oda, mint vissza s igy minden nagyobb költség nélkül még vasárnap vissza utazhatik a kiránduló közönség Debrecenből. A repüléshez Debrecenben a helyi vasút szállítja a közönséget. Kedvezőtlen idő esetére kényelmes katonai sátor tábor áll rendelkezéseire, mely a nézőt megvédi az idő viszontagságaitól. A repülőtérre a jegyek igen olcsók, melyek Debrecen minden trafikjában kaphatók, de beszerezhetők a debreceni helyi vasút kalauzainál is. Hihetőleg a nem mindennapi látványosság városunkból szép közönséget fog e hó 30-án Debrecenbe vonzani. % j§ fs /■sl I ROSENFELD SÁMUEL I NAGYKÁROLY, I KÖNYÖK-UTCA 7. I közvetítő irodája •• ELHELYEZ: •• vendéglői, kávéházi, férfi és női •• személyzetet. •• B L E F o /’.S /.S /.S /.S/Jv A.V V / £j/ & is )/C\vw2.<2*fv\v i i '(■S', fis I 3XT i Ín' «-W» Fűszer és csemege bevá- ~m sárlási forrás! ü“ Naponta friss virsli és fölvágottak. SZEGEDI TEAVAJ. ßeföztök, főzelékek, hús és hal- :: conzervek. :: Világhírű Ridgweys angol tea Vj 1/2 y4 angol fontos dobozokban. Legfinomabb tea-rumok, angol és magyar tea-sütemények. Első helyről beszerzett füszer-áruk állandóan raktáron. SCHNELL IMRE Telefon 80. fűszer és csemege üzlete ---- * Nagykároly. Vid éki megrendelések azonnal teljesittetnek. SZÍNÉSZET. A mi bününk. Válasz Czakó színházi titkár nyilvánosan hangoztatott vádjaira. Mi, újságírók, vagyunk a világ ieg- ostobább népe. Egész életünket heves harcban töltjük el mások érdekében, a magunk dolgaival alig törődünk. Az élet legkönnyel- mübb pazarlói mi vagyunk. A „közérdek“ szent nevében gyakorta nagyokká fujjuk az analfabétákat is és ha egy ilyen dohos agyú kretén olykor neki veti magát, némán tűrjük el hitvány rugaszkodását. És mégis, mi vagyunk mindig azök, akiket a világ legrosszabb embereinek tartanak. És mi ezt legtöbbször némán türjük. Nem a könnyelműség, de a munka imádatos, szent láza az, ami az újságírót némává teszi még olyankor is, amikor a maga becsülete érdekében kellene szilaj harsonát fújni a cudar bántalmazok felé. Az újságíró munkája mindig sürgős és azt sajnálja legtöbbször: a napnak mért van csak huszonnégy órája, hogy miért nem tölthet több időt Íróasztala mellett a másokért vívott harcban. Az újságírónak csak egy evangéliuma van : a munka. Lelke legszebb érzéseit, szive tiszta szeretetét, agysejtjeinek forró lázban égő foszlányait, énjének egy-egy darabját veti mindig, minden írásánál papírra az újságíró. Önmagát sorvasztja, pusztítja a munka ölő, gyilkos lázában. Tudja, hogy belepusztul az emésztő lázak munkájába, hogy a nagy eksztázisok idő előtt megőrlik, elsorvasztják idegeit, de az újságíró mégis kedvvel, szeretettel dolgozik. Aki igazi újságíró, az ilyen. A munka mellett pedig sohasem látjuk a multat: nem gondolunk arra, selyempaplan alatt születtünk-e, vagy csak darócban, de nem látjuk, ami sokkal fontosabb volna, a jövendőt sem, amelynek végében a mi határállomásunk van legtöbbször a — kórház, vagy szanatórium — kinek hogy telik. A legtöbb újságíró élete delén tör le, mert idő előtt öli meg a munka. Talán mert tudjuk, hogy a sors szűkén méri részünkre az időt, azért vagyunk mi annyira könnyelműek és jószivüek, hogy némán türjük el, ha valaki jóságunkkal visszaél és hála helyett megrugdos bennünket. A nagykárolyi városi színházról irt jogos kritikánk miatt most is az újságírókon igyekeznek rúgni azok, akiknek ez az őszinte vélemény kellemetlen. Mosolyogva, kacagva nézük ezt a nagy nekihevülést és jól mulatunk Czakó titkár kirohanásán, a ki nem restelte a nyilvánosság előtt ezért szemrehányással illetni szerkesztőnket. Hogy á rendreutasítást megkapta érette, azt felesleges mondanunk s most fünek-fának panaszkodik reánk, megváltoztatni szeretné a közvéleményt, mely teljesen osztotta lapunk múlt heti számában megjelent jogos kritikát. A hangulat megváltoztatásához pedig csak egyetlen eszköz vezethet sikerhez, ha rágalmazzuk az újságírót, ha összetörjük a tükröt, amely híven, becsületesen, igazságosan adta vissza a színháznál uralkodó állapotokat. De mi minden könnyelműségünk mellett sem vagyunk olyan tükör, amely szó nélkül össze hagyná magát zúzni. Mi csupán megírtuk az igazat. Hogy „közérdek“ kivánta-e ennek a megírását, ebben legkevésbé kértünk Czakó titkártól tanácsot. De senki mástól sem fogadnánk el tanácsot, mer.t, hogy mi a közérdek, azt mi magunk tudjuk legjobban. Mi toliunk becsületével a közönséget szolgáljuk mindig, a közönség pedig a közérdek megvédését látta abban, amikor a színháznál uralkodó ferde dolgokról megemlékeztünk, Figyelmeztetjük tehát Czakó urat, hogy mi türelmesek vagyunk s igen sokat eltűrünk különösen azoktól, akinek véleményére igen keveset adunk, de van egy bizonyos határ, a mikor azt mondjuk, hogy elég. Ez az időpont elérkezett. Lapunk munkatársai — az ügyvédi kar tagjai sorából irták a kritikát — helyt állanak annak minden soráért, tehát a antisemitizmus vádjának mellyel lapunkat jogos kritikája miatt illette, az ön részéről való ujabbi hangoztatása esetére, tudni fogom kötelességemet és meg megfogom tudni védeni lapom mnnkatársait, az ön rágalmával szemben. Simkó Aladár fel. szerkesztő. Az elmúlt heti előadásról, az alábbiakban számolunk be. Pénteken került színre zóna előadás mellett az „obsitos“ ez. operette. Az Obsitos előadása, — miután a múlt szezonban ezen darabbal mutatkozott be a társulat, — még mindig emlékeinkben van s ezen az alapon bátran állíthatjuk, hogy a sikert illetőleg az idei előadás jóval felülmúlta a tavalyit, mi természetesen újabb jobb erők alkalmazására illetve a társulat erősbödé- sére enged következtetni. Elragadó játékot nyújtottak : Balla Mariska, Dénes Ella, Mát- ray Heltai, Káldor és Pongrácz Matild, kik egyúttal a fő szerepeket kreálták. Szombaton, adták elő másodszor „Csitulj szivem“ c. bohózatot, mit erős pikantériájánál fogva a közönség egy kissé fagyosan fogadott, egyébként az előadás a bemutatóhoz hasonlóan jó volt. Vasárnap, d. u. félhelyárak mellett került színre másodszor az “Iglói diákok“ c. diák történet, az előadásnak meglehetős zóna ize volt. Este fényes elitte közönség
