Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-10-15 / 45. szám

KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK-*► - ' t >- />* I 910 I UJ KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: Dr. ttíaitz Béla. Felelős szerkesztő : Símlíó A-ladar. Főmunkatárs: Dr. Merts László. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6'— korona félévre 3'— korona. Vidékre postán küldve egy évre 7'— korona félévre 3 50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hiidetési dijak felvételére csak a felelős, szerkesztő jogosult ŐSZ. Nagykároly, 1910. október 14. (S) Zizeg a lomb az erdők rejtekén, sárga levél zörög a lábnyomunk alatt, hűvös szél szágul végig a letarolt me­zőkön. Nyirkos a lég s a bánatosan szép letűnő nyár utolsó üdvözleteképen elérkeztünk a gyümölcsérlelő ősz édes bus melancheliájához. Hegyen-völgyön lakodalom. A szüret szerte ez országban megindult s a bánatosan tüzes magyar nóták hangjainál, ott sírja ki magát, a fájó magyar szív, mely még még akkor is bánatos, ha öröme akad. A keletről magunkkal hozott mélabus természet, a bennünk szunnyadó ezeresztendős fájdalom csak ki-kitör belőlünk, még akkor is, mikor istenáldása zöldéi a domboldalakon s mikor súlyos fürtök húzzák le a gerezdet. Vígan folynak a szüretek minde­nütt. Az istenáldás nem mardt el s a szorgalmas termelő elnyerte jutalmát, ama fáradozásaiért, melylyel a jó ked­vet, vig hangulatot okozó magyar faj­bori ez évben is néhány százezer hordócskával szaporította, az egész világ borkedvelőinek legnagyobb örö­mére. Mert hiába rontott egynéhány magyar borkereskedő manipulácziója a magyar bor világhírén s hiába ásta alá néhány esztendőre a magyar bor hitelét, az a szigorúság, melylyel az­után a borkereskedelmet megrendsza- bályozták; az egész borfogyasztó világ osztatlan elismerését s a magyar borok régi hitelének teljes helyreállítását eredményezték. Ismét kedvelik, ismét keresik a magyar borokat. S ha Isten megsegít s a jó termésnek mi sem válik kárára, úgy a magyar borkivitel ez évben ismét szép pár milliót jö­vedelmez az ország közvagyonossá­gának, a nemzet jövedelmezőségének. A szüret lezajlásával azután, meg­csinálhatjuk gazdasági mérlegét is ez esztendőnek s akkor arra az örven­detes eredményre jutunk, hogyha nem is csürrant az idén, de legalább csöp­pent s a magyarok Istene nem hagyta el a benne bizakodókat. Közepes jó termésre tekinthetünk vissza, amely hozamánál s különösen á termények magas áránál fogva nemcsak a gazda egész évi kiadását fedezi majd, hanem’ még arra is juttat, hogy valamicskét félre is tehessen a ládafiába, oly időkre való tekintettel, mikor az istenáldása nem olyan pazar, mint a minő volt ebben az esztendőben. A gazdaságból élő országokban legelső fontossággal bir a termés ered­ménye az egész ország további sor­sának kialakulására. Égy jó termés előre viszi minden téren, egy rósz termés pedig nemcsak gazdagodásában, jólétében akadályozza, hanem feltartja kulturális előmenetelét, művelődését s „Kobrák“ cipők /. „Kobrák“ cipők:. „Kobrák“ .\ cipők:. Katonák. Irta: Somogyi Endre. Délelőtt esett az eső s az újoncok káposztát hordtak a pincébe. Sűrű hulló eső ott verte a halom ká­posztát a csupasz földön, a legények nagy vesszőkosarakkal mentek neki s dobálták össze-vissza a zöldséget. Az ázott káposzták valósággal nyiko­rogtak a porondon, egy-egy sáros, félig rothadt fő neki repült valamelyik baka fe­jének, hátának, a sapkát leverte, a blúzt besározta, ezen felindultak a legények s rohantukban vígan rugdosták a káposztákat befelé a pincébe. Délután azonban kiderült, a káposzta is elfogyott, sorakozni kellett az udvaron. A nagy udvart ellepik a kis egyenes sorok, mindenki előtt kiabál egy altiszt. Előre ugrik, hátra ugrik, feltartja a kezét meg lecsapja, odaszalad a sorhoz, megbök- dös valakit az öklével és ismét kiáltoz tovább és mutogatja a lábát, hogy azzal a földet mint kell megnyomni keményen és biztosan. A legények ott állanak sorban, de nem látszanak, őket megismerni nem lehet. A tegnapi lompos gúnyák, csizmák és tollas szalmakalapok eltűntek a sötétkék ruhákban ez őket kiegyenesíti, egy vonalba olvasztja, egyik olyan mint a másik, mint a leveles vessző hajlanak erre és arra. Emberek itt nem látszanak, csak egyforma testek, amint tagjaikat mozgatják. A kis külön sorok fekete hernyókhoz is hasonlítanak. Megnyúlnak, megrövidülnek összetekerkőznek és ismét kiegyenesednek. A lábak előre pattannak, a karok fel­emelkednek, derekak meghajolnak, térdek legörbülnek. Egy-egy sor önkéntes amint a hajtásból felegyenesedik s kezét feltartja a sor fehér keztyüs kéz hirtelen megvillan a fejek felett, olyan, mint fehér bóbitás virá­gok, melyet a szél hajlongat az árok mel­lett. Csak kiáltások hallatszanak néha, ve­zénylő szavak külömben kietlen a csendesség, mintha jól megkent gépek dolgoznak. A baloldalon nyitva egy kapu, azon ki lehet látni a katona kórházig. A kórház előtt az utcán tüzérek sorakoznak díszben s ott várnak csendesen. Egyszerre felcsattan a katonabanda gyászindulója a nagy harangozás is hallható, amit eddig senki nem vett észre. Hát temet­nek. A banda a kórház udvaráról kanya­rodik ki, utánna zárkózik a gyalogos tüzér­csapat s azután jön egy halottas szekér, a koporsón fekete tüzércsákó meg kard. A szekér után tisztek mennek és mindenféle katonák egy kevesen. Oda néz mindenki, ahol a temetés látszik. Temetnek egy tüzért! — mondják. — Összeverte az őrmestere. §k<r Szuiők fittyeimébe ! “SS az ősz legszebb újdonságai, a legfinomabb gyermek-trikók, kalapok, ingek, gallérok, nyakkendők, mindenféle férfi- és lpn illtállunCílllll ápsAr lllpllpff |/ílllllíltnlz női toillBttB-cikkek a legnagyobb választékban lel) JlUdlljf UoílSJU dl CUv MlöílCU iiCljJllű LUK Blum Armin käme keäs FMtii «"W*1 ^egyházban Hűtött harisnyái! cgycdiili nagy taijtáta. legolcsóbb bevásárlási forrás! Lanunk mai száma 12 oldal terjedelemben és 3500 példányban jelent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents