Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-01-29 / 5. szám
Nagykároly, 1910. január 29. 5-ik szám. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. III. évfolyam. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő és laptulaldonos : SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6*— korona félévre 3*— korona. Vidékre postán küldve egy évre 7*— korona félévre 3’50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult. Magyar kereskedelem. Nagykároly, 1910. január 27. (S.) A mái kornak jutott feladatul a köz- gazdasági élet fejlődését a polgárosultság magasabb fokára emelni. Minden nép alkotórészekre oszlik, aszerint, amint szellemi vagy anyagi javak megszerzése, birtoklása, elsajátítása, élvezése a feladata. Ez a társadalom. A kereskedők voltak a kultúra első pio- nérjai, úttörői, Amerika fölfedezői, uj népek kikutatói, uj nyelvek tanulói, uj fajkeveredés első közvetitői. A magyar társadalom egygyé forrasztására is nagyrészt a magyar kereskedőség lehet hivatva; de ehhez hármas, erős önérzet kell : kereskedői, nemzeti és humanisztikus, azaz : emberi önérzet. A kereskedés lehet nemzetközi, világkereskedelem, de a kereskedő maga mindig ahhoz a nemzethez tartozik, melynek földjén született, mely nevelte, ápolta. Angol kereskedő, aki az öt világrész mindegyikében otthon van, — mindenütt angol ; a francia kereskedő mindenkor és mindenütt francia; a hollandus: hollandus. Leveleznek ezek az egész világgal, minden nemzetbelivel, angolul, franciául, németül; de otthon bizonyára mindegyik a maga nemzete nyelvén vezeti könyveit, állíttatja ki váltóit és bonyolítja le ügyleteit s a belföldön bizonyára azon a nyelven levelez is. Magyarországon a kereskedelem a múltban majdnem teljesen idegen, rác, örmény kezekben volt. A magyar intelligencia sohasem volt olyan, mint az angol; mert lenézi most is a kereskedést. Előtte csak a földbirtokosi és hivatalnoki az uripálya. A kereskedés központjain a kereskedői elem nagyrésze jóidéig német volt és az ma is. Német könyvek, német számlák, német levelezés tőlük eredtek. Még az iparos elem nagyrésze is ezekből került ki. Ily módon, ezen a réven jutott be a kereskedelembe a német nyelv, a sok német műszó, miket oly nehéz kiirtani a helyére magyart tenni. Pedig most már itt az ideje, hogy e téren is tegyünk valamit.; Bármily összeköttetésben legyen kereskedésünk Ausztriával: más szellem kell, hogy hassa át a kereskedelmet és kereskedőt. Függetlenebbnek kell lennie. A magyar ipari termékekre kell fordítania tekintetét s a kereskedésbe bevonva, ezeknek kell kelendőséget, piaczot teremteni. Ha a kereskedés szelleme, jellege megváltoznék, óriási lépést tennénk előre. Kereskedelmi kamarák, testületek az osztrák piac szupremácziáját, zsarolásait ellensúlyozhatnák.; s az osztrák hitel helyett, melyet a kereskedő élvez, melyért most Ausztriához van kötve, — a magyar hitelt támogatná. Most már — hála Istennek! — oly jeles erői, gazdag, vagyonos, intelligens kereskedői vannak a magyar kereskedelmi világnak is, hogy szinte bámulnunk kell: miért nem bírják keresztülvinni a magyar kereskedés emanczipá- czióját. Bámulnunk kell, hogy idegen, német szellem lánczait csörgeti a magyar keieskedelmi világ. Ez pedig úgy lesz, mig csak minden kereskedő teljesen vérébe nem szívja a magyar szellemet s a magyar ipart, a magyar terméket nem keresi egytől-egyig. Ma 40-nél több első kereskedelmi iskolánk van, melyek 2—3 kivételével mind magyarok. Az ezekből kikerült ifjak, — mint a statisztika mutatja — negyedrésze az árukereskedelemnél, háromnegyedrésze pénzintézeteknél biztosítási, ipari vállalatoknál, közlekedésnél van alkal mazva. Van tehát remény, hogy ezek nemcsak a társaséletbe, hanem az üzleti érintkezésbe is beleviszik a magyar szót, a magyar szellemet s igy azt az ósdi fölfogást, azt az előítéletet, — melynek bilincseitől eddig Magyarország kereskedői nem bírtak szabadulni, — teljesen megszüntetik, elenyésztetik. És akkor kétségtelen, hogy a kereskedő- ség a polgári társaságnak csakugyan vezető elemévé lesz; olyan polgári elemrne, mely erkölcsi súlyát nem holmi arisztokratikus szenvelgésekben keresi, hanem arra szenteli erejét, hogy a magyar czikkeknek uj piaczot szerezzen a tengeren túl. Kötelességének ismerje tehát minden kereskedő legelsősorban azt, hogy ne futkosson ke- resztecskék, kutyaböröcskék, öt vagy hétágu ko- ronácskák után, hanem vezessen a polgári demokratizmus erényekben s a tősgyökeres magyar szellemben! Oltáregyleti felolvasó estély. (P.) A helybeli Oltáregylet f. hó 23-án este 6 órakor a városi színházban felolvasó estélyt tartott, a mely úgy eikölcsiieg, mint anyagilag felülmúlta az idei estélyeket, mert zsúfolt ház hallgatta végig az élvezetes és egyúttal szellemileg is igen tartalmas műsort. Eisöszámban Vargha László gyógyszerész lépett a deszkákra. Kedves, megnyerő művészi játékával csak úgy csalta hegedűjéből a szebb- nél-szebb régi magyar nótákat s mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. Ezt követte dr. Wolkenberg Alajos nagyszabású szónoki magaslaton álló remek beszéde. A lelkiismeretről beszélt, oda állította azt, mint legjobb, legigazságosabb bírót, a ki előtt semmi sem marad elrejtve és a ki mindig igazságosan büntet vagy jutalmaz. A boldogságunk székhelye és forrása a lelkiismeret. — Majd összefüggésbe hozta a lelkiismeretet a jellemmel és a nemzet életével. Beszédjének egyik legmegkapóbb része, mikor a magyarnép lelkiismeretéről szólva a török világi a Rákóczy korból vett példákkal gyönyörködtette a közönséget. — Wolkenberg szónoki heve mindent letör és minden hidegséget felolvaszt, ellenállhatatlan erő van abban — pedig a szónok nem is akar feltűnni. — Valóban igen örülünk, hogy alkalmunk volt az országszerte ismeretes szónokot élvezhetni. Harmadik számba Gáspár Nica lépett fel két klasszikus zene darabbal, a melyeket zongorán eljátszott. Játékának finomsága, technikájának biztossága és ereje, másrészt a színezés, a mely az előirt játékból is mindég kicsillan, osztatlan bámulatot és tetszést arattak számára. A maga valóságában igazán csak a klasszikus zenéhez értő közönség tudta élvezni. Negyedik számnak színre került fotográfus czimü vígjáték, a melyet Kerekes Erzsiké, Hetey Józsa, Popity Károly ;s Nagy József adták elő. Kerekes Erzsiké teljesen beletalálta magát szerepébe, minden tekintetben érvényre is emelte szerepét. Egy-egy részt olyan ügyesen és olyan finoman adott elő, hogy szinte zavarba hozta a nézőt, nem művészileg kiképzett hivatásos művésznő játszik-e ? Hetey Józsa mellékszerepet töltött be, de megmutatta, hogy a mellékszerepet hogyan kell felfogni és hogyan kell eljátszani, mert játéka csupa élet, csupa az életből ellesett valóságok visszatükrözése volt. — Ugyan azt mondhatjuk Nagy Józsefről, a ki kisszerepet (pinczér) töltött ugyan be, de bámulatos életbensöséggel és alakitó képességgel — a főszerepet játszó Popity Károly — maga részéről szinten aránylag a legjobbat nyújtotta. Szerencsés orgánuma és sikerült alakítása szintén kielégítette a közönség várakozását. Ezt követte Wargha László hegedüjátéka, mellyel a közönségét annyira megnyerte, hogy háromszor kellett ismetelnie s szép játékával még akkor sem akart a közönség betelni, mig végre negyedszer is felgördült a függöny s a szép Wargha engedve a kérésnek, újra ráhúzta. Elfogulatlanul mondhatjuk, hogy a közönség nem hiába szereti őt, de meg is érdemli. Február 1-én ugyancsak fogja a közönség szép játékát élvezni az izraelita nőegylet estélyén. Végül Rákóczy lobogója (Szepcsy—Kontor) melodráma került előadásra. Széntiványi Béla kegy.esrendi tanár szavalta el a szöveget. Terjedelmes és átható hangjával, amellyel mesterien tudott bánni, a legapróbb részletekig kiterjedő kidolgozott előadásával érvényre emelte a költemény minden kincsét és szépségét, a lírikus részleteknél pedig magával ragadta a közönséget úgy, hogy újra megjelent előttünk a hosszú kor, amelyben az egész cselekmény lejátszott. — Gáspár Nica kisérte zongorán az előadást, valóban jobb kísérőre, aki jobban átértette volna költőies előadó eszmevilágát, — alig találhatott volna a rendezőség. A dalkör két gyönyörű Mária éneket adott elő. Kiegészítésül, — ami egyúttal az egész előadásnak óriási hatást kölcsönzött — mozgó élőképek kisérték az előadást. — Nincs elég terünk arra, hogy egyenkint szolgáljunk az összes női és férfi szerepekről, bár oly szépek és festőiek voltak, hogy alig győzte a szem nézni. Úgy ennek a számnak, valamint a vígjáték rendezésének érdeme Széntiványi Béla kegyesrendi tanárt illet, aki igen-igen sokat fáradozott. Hálátlanok volnánk, ha nem emlékeznénk meg arról az egyénről, aki a díszletek és a színpadi rendezés körül önzetlen működése által nagy érdemeket szerzett magának. Tremba Mártonnak, az oltáregylet nagy hálával tartozik, amelyet a tisztviselők bizonyára ki is fejeztek már neki, amely azonban nagy fáradozásának csak csekély jutalma. Wolfram lámpák j (70% Tantal-lámpák \ áramtakaritás.) Villamos főzőedények Csengőberendezések Yillanybevezetések legolcsóbban eszközöltetnek. Csillárok kaphatók SINGER MÁRTON ÉS TÁRSA cégnél NAGYKÁROLYBAN (Deák-tér).
