Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)

1910-01-29 / 5. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK. 5-ik szám. Innen-onnan. Nemrégiben Nagykárolyból egy küldött­ség ment fel Pestre. A deputáció részére külön kupét rendeltek. Sokan voltak a küldöttségben, úgy, hogy a kocsi teljesen megtelt. A vonat elindulása után egy idegen ka­paszkodik a kocsira. Betekint az ajtón, látja, hogy zsúfolva van a kocsi s ezért megkérdi: — Van kérem itt hely ? — Van, hogyne vóna, — feleli Feri bátyánk. Az idegen még egyszer körülnéz, aztán savanyúan kérdi: — Hol van kérem ? — Ülünk rajta, kérem alázattal. * Egy ur panaszkodik a „Magyar Király“ kávéházban az ismerőseinek : — Borzasztó dolog a házasság! Én mon­dom magának, ne nősüljön. Nincs rosszabb dolog a világon az asszonynál. — De hisz oly kedves felesége van ön­nek ! — veti ellen udvariasan a másik. — Hagyja csak! Reggeltől estig egyebet sem tesz, mint pénzt kér. Ma egy uj kalapra holnap egy százforintos bundára, holnapután egy uj szőnyegre. Egyszer ötven forintot, más­kor százat kér. Csak úgy dobálja a pénzt. — Hát biz az baj! És maga, hogy győzi mindezt ? — Úgy, hogy nem adok neki! * Kétségtelen immár, hogy egy ismeretlen üstökös a jövő hónapban összeütközik földünk­kel és a nagy súrlódásokból fejlődő gázok végét fogják vetni a földnek és mindennek, ami rajta van. Így jósolja legalább egy amerikai tudós, aki állítólag pontos csillagászati számí­tásokkal jött rá a dologra s ezt kürtöli világgá a fővárosi sajtó. Tehát a jövő hónapban! Mi lesz a választásokkal és a válsággal ? Mi lesz a Haverde ügygyei ? Mi lesz a budapesti léghajós versennyel ? Mb lesz a nagykárolyi törvényszékkel és vasúti állomással ? Mi lesz az érmihályfalvai járásbíróság és villanyvilágítással ? Mindebből és sok egyébből nem lesz semmi. A gázok semmire lapítják és rázzák őket együtt kiváncsiségunkkal, hogy mivé let­tek volna, ha világ vége nem lett volna. És eljön a végítélet napja; illő, hogy ma­gunkba száljunk 1 Rójjuk le tartozásainkat! Fizessük meg az adót dacára az exlexnek! Nézzük meg az uj darabokat a színház­ban és a régieket is, amelyeket még nem lát­tuk ! Menjünk el a kabarékba, nehogy elmu­lasszuk, ami többé nem pótolható. Tekintsük meg a Magyar Védőegylet hely­beli fiókjának három évi működéséről szóló je- léntését. Siessünk kiadni Schnébli Károly és Lévay Béla életrajzát, hogy még a februári könyv- piaczon megjelenjék. Vegyünk fel egy utolsó kölcsönt a szö­vetkezeteknél, a mig nem késő. Csináltassuk már most meg a városi bun­dát, melyet jövő télen akarunk viselni 1 Most és ne ősszel. Mert ősz többé nem lesz. Vegyen mindenki egy jól és pontosan járó zsebórát Kohn Antaltól, hogy arról számítsa a perczeket meddig él még. Fizesse ki mindenki a „Közérdek“ múlt évi előfizetési hátralékát, hogy a nyomdánál fenálló tartozásainkat, mi is kifizethessük. Végül gondoskodjunk a májusi házbérről, ha esetleg netalán tán, talán még se lesz vége a világnak. * Sok jelenteni valójuk van a nagykárolyi rendőröknek egy vasárnapi éjszakáról. Az egyik közrendőr érdekes esetet jelent be. Éjfél után volt. A Kossuth-kertben két le­gény részegen botorkál. Egyszerre csak hátra­marad az egyik és szó nélkül a társa hátába döfi a bicskáját. A szerencsétlen még tud egyet- kettőt ordítani, mire a rendőr ott terem, nyakon csipi a tettest. De a gazember beleharap az ujjába és elszalad. — Na szép ember 'maga — szólt Gyula bátyánk. — Elengedi a gazembert. Most bottal üthetjük a nyomát. A rendőr egy kicsit szégyeli magát, de meg van a mentsége. — Nem kell azt kérem bottal ütni, — szól és a kapitány elá tartja bekötött ujját. — Itt a diktaloskopia. Erről majd megtaláljuk. * Egyik olvasónk küldte be a következő kedves apróságot: A bihari vicinális egy máso­dik osztályú szakaszában egy úri hölgy ül és egy jobbmódá paraszt atyafi. Az úri nő ölében egy kis feketeszörü kutya. A paraszt kiveszi kurtaszáru pipáját, ki­veri a bagót, megtölti a pipát és elkezd füs­tölni. A nagysága elfintorgatja az orrát és szó- nélkül kinyitja az ablakot. De hideg van, fázik ő is, a kutya is, végül rászól az emberre: — Hallja, ne pipázzék itt kend ! — Mán pedig — feleli a földmives — én pipázok. Megfizettem a helyet, hát szabad. Őnagysága erélyes hölgy, se szó, se be­széd, kikapja az ember szájából a pipát és ki­dobja az ablakon. A parasztot elfogja a méreg. Megfeledkezik magáról és megragadta a kutyát, utána dobja a pipának. Volt nagy sikoly, sirás, — a kalauz is bejött, felirta a parasztot. Két perc múlva berobog a vonat a székelyhídi ál­lomásra. Az utasok kinéznek az ablakon. És mindenki halálra kacagja magát. Mi történt? A kutya már ott sétált az állomáson, szá­jában tartva sértetlenül a pipát. • ■ * " ■ / "'P:. . • if . ■ \. H ' ‘ V •'«swap még „ T- . JÉ .................. ­­ROSENBLATT LIPI okleveles bélyegző-ügynök arany mondásai. Ismerve azt az érdeklődést, e melylyel a város és vidék közönsége személyem iránt viseltetik, a nyil­vánosság terére lépek, jelezve azt, hogy ezen az utón fogok értekezni minden héten a nagy közönséggel. Foglalkozásom : bélyegző ügynök, vallásom rendezetlen, korom bizonytalan, állapotom : szalmaözvegy. Ezek után azt hiszem felesleges a bemutatkozás. Rongyos nadrágban járok, de ezt kérem azért teszem, mert mindenki jó nadrágban jár s igy valakinek csak kell egy uj divatot kez­deni. Igaz ugyan, hogy a rajtam levő valódi oresá- goktól levetett ruha a Neidender ezég szabása. * Legközelebb megkérem egyik városi kép­viselőt legyen szives indítványozni, hogy nyári és téli szalonomat a Kossuth-kertet fedessék be és lássák el kályhákkal, s minden egyes ajtó­hoz egy khapus állíttassák, hogy ezogot ne kapjak, mert igy benne a lakásomat nem va­gyok képes tovább fentartani. * Elv a zseb, karakter a gyomor, a becsü­let, az szalad az utczán, mint a mopszli kotya. * A Rosenberg Samu oreság már több ízben látott el czipövel, de jól tenné, — ha a most farsangra való tekintettel egygyel újból meg­ajándékozna, mert a mostaniban restellek bál alkalmával a sima parketten az oreságok közé vegyülni. * Éjjelemet a városháza istállójában töltöm. Az idei külömb a tavalyinál, mert Grósz József­nél egy koporsó volt a háló szobában, — melynek fedelét a hidegtől való óvakodástól magamra húztam. Nálam a geseft a fő. Pláne ha előleget kapok. Uraim bélyegzőt rendeljenek! HÍREK. Több helyről panaszos levelet kaptunk, hogy „Közérdek“ nem érkezik pontosan vagy néha épen elmarad. Tisztelettel értesítjük előfizetőinket, hogy lapunk minden héten Pénteken este lelkiismeretesen van expe­diáivá, ha tehát baj van, annak okai nem mi vagyunk. Kérjük előfizetőinket, hogy minden mulasztást azonnal hozzanak tu­domásunkra. hogy azt azonnal orvosolhas­suk. Ki lesz a főispán ?tFalussy Árpád dr. lemondásával megindultak a kombínácziók, hogy ki lesz vármegyénk és városunk uj főispánja? A legelső hir Domahidy Viktor volt főszolgabíró nevét kapta szárnyra, mintha ő volna erre a mai világban nehéz állásra az uj kormány által kiszemelve. Újabban Csaba Adorján szatmárkerületi főszolgabírót emle­getik és pedig olyan formában, hogy kine- veztetése bevégzett dolognak tekintendő és néhány nap alatt meg is fog történni. Szterényi búcsúja a debreczeni kama­rától. Szterényi József abból az alkalomból, hogy a kereskedelemügyi minisztérium állam- titkári székétől megvált, levelet intézett a deb­reczeni kereskedelmi és iparkamara elnökségé­hez. melyben meleghangú köszönetét mond a kamarának támogatásáért. Ha szerény munkás­ságomnak volt némi eredménye — írja — igen nagy része van ebben annak a szinte páratla­nul álló támogatásnak, melyben az ipari és ke­reskedelmi érdekeltség és első sorban a hazai kereskedelmi és iparkamarák engem húsz évi hivataloskodásom alatt állandóan részesítettek, melyért hálám elévülhetetlen. Uj közigazgatási gyakornok. Várme­gyénk főispánja Vida Gyula mátészalkai lakost díjtalan közig, gyakornokká nevezte ki és szol- gálattéteire a mátészalkai főszolgabírói hivatal­hoz osztotta be. Áthelyezés. A főispán Bárth István tb. szolgabirót a vármegyei alispáni hivatalhoz a közszolgálat érdekéből áthelyezte. Eljegyzés. Horthy István, ilosvai kir. közjegyző a múlt héten jegyet váltott Péchy László műszaki tanácsos, az Ecsedi-láp lecsa- poló-társulat igazgató főmérnöke és neje leá­nyával, Ilonkával. A Dalegyesület serlegavatása. A hely­beli Dalegyesület febr. 2-án tartja meg serleg­avató hangversennyel egybekötött eztélyét. A Protestáns Társaskör táncvigalma. A helybeli Protestáns Társaskör február hó 6-án a Polgári Olvasókör termeiben tánezmu- latságot rendez. Az 55 tagú rendezőbizottság élén Reök Gyula körelnök áll. Belépődíj sze- mélyenkint 2 K, családjegy 5 K, karzatjegy, mely a belépésre nem jogosít 2 K. Ha fáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal Beretvás-paszíillát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. Ára 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban ________Készíti Beretvás Tamás, gzógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents