Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-06-25 / 29. szám
Nagykároly, 1910. junius 25. 29-ik szám. III. évfolyam. KÖZÉRDEK $ * C\ \ > ÉRMELLÉK .fv 1« ' .'É *Ú;.V KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő: SÍM KŐ ALADÁR. u Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6-— korona félévre 3 — korona. Vidékre postán küldve egy évre 7’— korona félévre 3'50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. y Előfizetési és hiidetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult Közerkölcseink. „Minden államnak támasza talpköve a tisza erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől, s rabigába görbéd!“ Koszorús költőnk ezen szavainak igazságát sohasem érezhettük megdöbbentőbben, mint éppen napjainkban, a midőn a társadalmi életünk kóros tünetei, egyre nagyobb számban s egyre fokozódó mértékben kezdenek jelentkezni. Becsület, ősi magyar erények legragyogóbb gyémántja, hová tűntél ? hová vesztél el? Ki tört le téged nemzeti büszkeségünk tündöklő aranykoronájáról? Ki csempészte helyedbe az uj időknek azt a hamis ragyogásu, álanyagu ékkövét, mely a te csillogásodat képes ugyan némileg utánozni, de szilárdságoddal, tisztaságoddal anyagod minden parányának teljes egyneműségével, megbecsülhetetlen nagy értékeddel egyáltalán nem bir. A becsület ugyan tán soha nem volt annyira közkeletű, annyira a nyilvános élet közszáján forgó szó, mint manapság, azonban — fájdalmas meggyőződéssel irom le e szavakat, — nekem úgy tetszik, hogy az emberek szivéből, leikéből; jelleméből, — a tyúkszemükbe, vagy általán testük külső felületére költözött, mert a legtöbb sérelem ott esik rajta, s a becsületüket minden percben fegyverrel is megvédelmezni kész lovagok a nevezett részeiken a legérzékenyebbek. De mi nem az ilyen becsületről szólunk, nem az ilyennek az eltűntén kesergünk. A becsület szerintünk az összes emberi erények gyűjtő fogalma s azok teljes harmóniájának felséges terméke. Nem látszat ez. hanem lényeg. Nem külső, kölcsönzött fény, hanem a léleknek vele született égi tisztasága s ragyogó átlátszósága. A kötelességek hü teljesítésének, szeretettel, odaadással való elvégzésének egyszerű tényében jelentkezik és jutalmát nem a világ tömjénezésében, nem a sokaság olcsó tapsaiban, nem a népszerűség kétes értékű dicsőségében: hanem önmagának boldogító öntudatában találja meg. Ez az igazi, valódi becsület! Ezt az igazi, ezt a valódi becsületet látjuk mi korunkban és társas életünkben nagyon megfogyatkozottnak. Az emberek a kötelesség hü teljesítésének minden földi kincsénél boldogitóbb öntudatát, alig-alig ismerik már. Mindent önzésből, számításból, a maguk anyagi előmenetelének előmozdítása céljából tesznek. Eladó minden . . . elv, meggyőződés, befolyás, öszeköttetés . . . eladó annak, a ki többet ád érte s eladó addig, a mig fizetni képes. Csoda-e, ha ilyen közszellem mellett szenved a vallásosság, szenved a közerkölcs. Társadalmunk minden rétegét megtámadta a kapzsiság, a haszonlelés, az önzés a nagyzás rákfenéje. Az emberek megtagadva az igaz Istent, az „aranyborjú“ előtt tánczolják örült táncukat s ennek mindent elnyelő undok torkába dobálják mindenüket, ami emberi mivoltunknak, diszt, értéket, igaz méltóságot ad. Hová sülyedtek, ó szerelmes Ég! közerkölcseink, ha az ilyen dolgok már annyira közönségessekké lettek, hogy registrálásuk- ra a közesemények éber őrei s hü krónikásai, a hírlapok, úgyszólván állandó rovatot kénytelenek nyitni! Hová vezethet ez, ? — könnyű megmondani. A teljes megsemmisülés iszonyú örvényébe! A mely nemzet testén ekként rágódnak az élete ellen törő élősdiek; amelynek vérébe annyira beleette már magát a halálos méreg : annak pusztulnia, vesznie kell, ha csak gyökeres orvosláshoz nem folyamodik. Istennek légyen hája! hogy nem vagyunk hijjával az ilyen csodás erejű gyógyító szernek. Itt' van a vallás az égnek e jóltevő malasztja. M?">.r népünk általán véve vallásosnak mondható, s a hol megbontotta is lelkének békés nyugalmát a félmüveit elemek rothasztó áltudománya, szerető gondoskodással ott is vissza terelhető „a szép kies folyó vizre.“ De az természetesen nem megy egyszerre, hanem kitartó, komoly munkát kiván. A lelkesedés csodatévő hatalmára, hegyeket mozdító, tengert csillapító, a kövekből is kenyeret termető erejére van e végből nemzetünknek szükségé; apostolokra, kik életük nyugalmának árán váltsák meg az eltévedt lelkeket az őket fenyegető kárhozattól. Férfiak! honfitársaim ! véreim ! a kik velem együtt meg vagytok döbbenve a közerkölcsök mély süljedésén, keljetek fel gyorsan, övezzétek fel a ti derakaitokat s ragadjatok fegyvert ez ellen a nemzeti lételünket végső megsemisitéssel fenyegető ellenség — a nagyzás, a kapzsiság, apénz- imádás rut bűne ellen. Csak úgy lehet a nemzet boldog, a haza virágzó, csak igy lakozhatik megelégedés országunk áldott téréin. Séta a városban.* — Süket fülek. — Legyen világosság! — Akik nem tudják, hogy hol laknak . . — A gyilkos gödrök. (St. J.) Séta a városban . . . séta Nagykárolyban ... Ne higyjék Önök, hogy ez olyan egyszerű dolog, vagy talán éppen élvezet; — Sok várost bejártam életemben, * E czim alatt lapunk egyik kiváló munkatársa czikksorozatot közöl a városban észlelt tarthatatlan állapotokról, melyet ajánlunk a képviselőtestület szives figyelmébe. de olyan keserves sétáim, mint Nagykárolyban sehol sem voltak. Sehol sem becsülték oly kevésre a lakosság egészségét, kényelmét. seholsem kezelték oly lelketlen könyel- müséggel az utczákat és tereket, mint Nagykárolyban ahol szél idején inkább lemond az ember legelemibb követelményéről, a levegőről is, csak hogy ne keljen kilépnie az utcára. A közönség és szószólója a sajtó, hiába kér, rimánkodik, hiába sürgetik az utcák öntözését, odaben a városházán az akták közé temetkezve alusznak, mint a bunda vagy süketek, mint a föld. Nem hallják, kényelemszeretetők miatt nem akarják meghallani, hogy a lakosság kéri, követeli, hogy állítsák ki az öntöző kocsikat, adják át azokat rendeltetésüknek, törődjenek azzal is, ami legfőbb feladatuk, a lakosság óhajtásának meghallgatásával és annak méltányos elintézésével! Hiába minden sürgetés és utalás az egészségügyi követelményekre, meg a józan észre, bele kell fulladnunk a porviharba menthetetlenül, mert néhány, arra a célra készített öntözökocsi tengejétöl sajnálják odaben a kocsikenőcsöt . . . * Villanyvilágításunkról is sokat, igen sokat lehetne beszélni. A sok közül azonban mint a türelem mintaképe csak egyet emlitek és azt is csak azért, mert mint szenvedő fél nem birom tovább a villanyvilágítás által okozott boszankodásomat visszafojtani. A gimnázium környékén lakom és három hét óta gyötör a megyeház előtti ivlámpa szüntelen kialvása és újból való meggyuladása. Hiszen ha végkép kialudna, hagyján, egy szót sem szólanék, de három hét óta. ahogy szabadjára eresztik az áramot, két másodpercenként kialszik és ismét felvillan. Ilyen világításhoz idegzetet is kérünk, mert rendes, emberi idegrendszerrel sokáig nem lehet kibirni. Áthat ez tüzjáték a leeresztet függönyökön is, úgy, hogy a környékbeli lakókat még álmaikban is gyötri ez a keserves pislogás. Költözködjünk el erről a tájékról? Csináljuk egy cudarul kezelt ivlámpa miatt egy uj népvándorlást? Ha ezt akarják, mondják meg legalább nyíltan és ne ilyen „villany-nyelven!“ * A „Közérdek“ egyik múltkori számában szóvá tettem már a hanyagságot, hogy igen sok utcának nemhogy neve volna, de még száma sincs. Az emberek úgy jelölnek meg némely utcát, hogy valami ismert épületet említenek, mely előtte, vagy mögötte van a megjelölendő utcának. A minap például azt újságolja nekem egy úri asszony, hogy ha május elseje után fel akarom keresni, akkor uj lakásában keressem, mert házat vett és elseje után abba költözködik. — És hol van az a ház ? Melyik utcában? kérdeztem. — A pénzügyi palota mögött — A Károlyi téren ? rk HIRES, A VALÓDI BORSALINO-laJin|nft KALAP EGYEDÜLI RAKTÁRÁ4«IwHUI »HHI ________________________________ A „KALAP KIRALY“-nál, KERTÉSZ MIHÁLY czégnél, a legújabb és legjobb szalma és posztó nyári kalapok, turista ingek, nyakkendők, napernyők, harisnyák és minden raktáron levő czikkek legjutányosabb ts* áron kaphatók. *£3 1
