Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)

1910-04-16 / 19. szám

4-ik oldal. 1910. ápril 16. KÖZÉRDEK. 18-ik szám. Megérkeztek a tavaszi újdonságok! A legszebb, legfinomabb gyártmányú kalapok, nyakkendők, gallérok legszebb választékban r férfi és női-divat üzletében. Nagykároly, Széchenyi-utcza. (A róm. kath. elemi iskolával szemben.) Versenyképes árak! “8S3 Fegyházban kötött női-, férfi- és gyermek-harisnyák egyedüli nagy raktára. Wolfram lámpák ( (70° o Tantal-lámpák \ áramtakaritás.) Villamos főzőedények Csengöberendezések Villanybevezetések legolcsóbban eszközöltetnek. Csillárok kaphatók SINGER MÁRTON ÉS TÁRSA cégnél NAGYKÁROLYBAN (Deák-tér). Nagykároly, 1910. április 15. Ezen a cimen a „Szatmárvármegye“ cimü dr. Falussy Árpád ügyvéd, exfőispán lapjának legutóbbi számában egy cikk jelent meg, mely­ben az ököritói tűzvészből kifolyólag heves támadás foglaltatik Csaba Adorján, vármegyénk főispánja, Ilosvay Aladár alispán és dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos urak ellen. Maga a cikk — a stílusgyakorlatból Ítélve — alig ha csalódunk Falussy Árpádtól, avagy diktálásá- ból ered s igy nem is tűnik fel nekünk az, ha támadssokkal van tele anélkül, hogy annak bármily csekély alapja is volna. Az utóbbi idő­ben megszoktuk, hogy ez a lap folytonosan támad. Egyik cikkében támadja a főispánt po­litikailag, támadja a vármegye vezetőségét, tá­madja az iparosságot, lerántja a sárga földig, a másik számában már dicséröleg ir a főis­pánról, a vármegye vezetőségéről, aranyhidat igér az iparosságnak, cikkeket helyez i—y név alatt (Lévay—Schnébli) kilátásba, majd sülyedő recsegő hajóját megmentendő amerikai izü rek­lámmal akar az iparosság körében előfizetőket gyűjteni. Az utóbbi számban foglalt alaptalan támadás azonban arra késztet bennünket, hogy visszautasítsuk a vármegye vezetőférfiaira szórt rágalmakat, de csak azért, mert azok egy oly lapban jelentek meg, amelyről általánosságban tudva van, hogy dr. Falussy Árpád tartotta fenn és igy az ő tulajdonát képezi, tehát ő neki tudható be az a támadás, amely a lapban megjelent s igy a volt főispán támadja az ujjat és a vármegye vezető-férfiait, akikkel éveken át együtt működött. A kérdéses cikk megtámadja a főispánt azért, mert az ököritói tűzvésznél személyesen nem jelent meg s elődje példájára úgy a helyi, mint vidéki lapokban nem kürtölte világgá azt, hogy mint főispán személyes jelenlétével eny­híteni és felszántani igyekezett a szerencsétlenek könyeit.“ Aki tudja azt, h'ogy Csaba Adorján a tisztviselők példányképe, gyenge és béteges ember, a kinek idegrendszerét az évtizedes hi­vatalnoki pál/a teljesen megrontotta, bizonyára nem fog csodálkozni azon, hogy ily még erős ideget igy megrázó látvány megtekintésétől ir­tózott és orvosai tanácsára nem jelent meg a helyszínén, mert a látvány bizonyára napokra ágyba döntötte volna a gyenge és beteges em­bert. Hiszen tudvalevő az, hogy itt egy oly látvány tárult a szemlélő elé, mely szörnyűsé­gében párját ritkította s a hozzátartozók jaj­veszékelése könyre fakasztotta volna még a legelfogult szivü embert is. Ezt a tudott körül­ményt felhasználni támadásra csak a „Szatmár­vármegye“ tehette. A mi a vármegye alispánja elleni kiro­hanást illeti az abban foglalt állítások teljes megczáfolást nyertek a főorvos által -a közigaz­gatási bizottsághoz beadott jelentésben. Ebben el lett mondva az, hogy az alispánhoz csakis halottak eltemetésre szóló engedély kiadása iránt tétetett jelentés, de sebesültek ápolása iránti intézkedés megtételére nem lett felkérve az alispán. Hogy az alispánt miért támadja Dr. Fa­lussy, az abban leli magyarázatát, hogy tudva­levő, hogy Dr. Falussy szemébe mindig, mint jó barát mutatkozott be az alispánnak, háta megett azonban elitélöleg nyilatkozott felőle, melynek oka az ő szerencsétlen politikájában keresendő, a melynek Ilosvay Aladár soha sem ült fel s annak előmozdítója nem akart lenni. Azt hisszük különben, hogy Ilosvay Ala­dár vármegyénk kedves és szeretett alispánja nem szorul védelemre, a letűnt nagyságokkal szemben. Végül, a mi dr. Aáron Sándor vár­megyénk nagytudásu és kiváló főorvosa elleni támadását illeti, annak oka annak is abban leli magyarázatát, hogy az érendrédi patika ügyében a főorvos úrtól nyert válasz megtorlása akart lenni, melynél tudvalevőleg Dr. Aáron Sándor erélyes szavakban utasította vissza a Dr. Falussy által vele szemben tanúsított visel­kedést. Részünkről ki kell jelentenünk, hogy a jelen visszautasítást tárgyazó czikk megírására sem felkérve, sem felhatalmazva nem lettünk, kizárólag a vezető férfiak iránt érzett mély tisz­telet vezetett bennünket akkor, a mikor az Andrássy, Tisza, Kossuth egyesülésével újból feltámadni akaró laptulajdonos kollega urat figyelmeztetni akarjuk arra, hogy az ilyen tá­madásoktól — melyet csak személyes gyűlölet vezet — óvakodjék s azoknak a férfiaknak, a kik a vármegye általános szeretetét és tisztele­tét bírják, hagyjon békét, mert a jelen és ha­sonló támadások esetére, mi mindig kézséggel fogjuk visszautasítani azon rágalmakat, a melyek csak arra vethetnek árnyat, a ki négy évi mű­ködésével kinyert rokonszénvet és tiszteletet koczkára akarja tenni alaptalan vádak köz­lésével és ily utón megrendíteni akarja a vár­vármegye vezetősége iránt érzett igaz és őszinte bizalmat és szeretetet. MUSCHQNG* BUZIÁSFÜRDO IBUZIÁSI PHDMira # ili BAKTERIUM-MENTES « i|; természetes ásványvíz ÜDIT-GYÓGYIT. ÜDIT-GYÓGYIT. Vese- és hólyagbajoknál, a vesemedence idült hurutjainál, hugykő- és fényképzödésnél, a légutak és a kiválasztó szervek hurutos bántalmainál kitűnő hatásúnak bizonyult. ^ -«fci ORVOSILAG AJÁNLVA. . Főlerakat: KEREKES ÖDÖN cégnél NAGYKÁROLYBAN. A múltak árnya, VI—XXXVI. Közli: L u c z i f e r. Feleslegesnek tartom a már közöltek után még tovább bizonyítani azt, hogy az Ecsediláp társulat számadásai minden hitelességet nélkü­löznek, azt kivéve, hogy a számadásba beve­zetett bevetélek tényleg befolytak és a kiadások tényleg ki lettek fizetve. Lássuk most azt, hogy miként lettek a milliók elköltve, illetve hogyan ment a társulat­nál az utalványozás? Minden rendes költségvetéssel ellátott in­tézménynél, a számvevői érvényesítés s rend­szeres utalványozás előtt a pénztárnoknak sem­mit kifizetni nem szabad. Az eljárás tehát az, hogy a számvevő felülvizsgálja a pénztári okmányt s azt utalvá­nyozás végett beterjeszti az igazgatóhoz, meg­fogalmazón eleve a reá vonatkozó utalványozási rendeletet. Az Ecsedi lápnál nem igy ment. Egy ideig fizettek utalványozás nélkül és az érvé­nyesítést később eszközölték s ha a számlában hibát fedeztek fel, egyszerűen visszakövetelték a pénzt. Később egy czeruza volt az utalvány egy P. kif jegyzés, a melynek alapján azután a pénztár fizetett és mikor az ellenőr nem elöle- gesen, de utólagosan bevezette az ellenőri fő­naplóba az okmányokat, megfogalmazott egy blankettát és egyidejűleg érvényesítette is az okmányt. Az ilyen későbbi utalványokat azután havonként egyszer irta alá az igazgató, a mi­kor ki lettek azok adva az iktatóba beiktatás végett, a melyet az iktatóba máskép bevezetni nem lehetett, mint arra a napra, a melyen azok beérkeztek. Érdekes az, hogy különösen az utiszámlák — a külső tisztikart kivéve — soha sem lettek jelentéssel beterjesztve. Egyszerűen beadattak az igazgatónak, a ki azt átnézte a P. kif. jelzéssel ellátta. Ahhoz a kiküldetési rendelet se lett csatolva, mert nem is lett ilyen az illetőnek soha kiadva, s pedig a szabályzat ilyet is előír. Erre egy igen jellemző eset az, hogy egyik szakaszmérnök az igazgató szabadságon léte alatt helyettesének nem adta be erről az időről szóló (dátummal szívesen szolgálok) utiszám- láját. Mikor az igazgató szabadságáról hazajött beterjesztette az eléggé jelentékeny utiszámlát s az igazgató ellátta azzal a jelzéssel, hogy a megtörtént utazásokat igazolja és kiutalványozta a pénz. Magukról a nagyobb szabású munkálatok­kal, az iparosok vagy vállalkozókkal kötött szerződésről — azokat kivéve, a mely a vá­lasztmány által lett jóváhagyva — sem az ellenőr, sem a pénztár értesítve soha nem lett s igy nem is lett soha előírva egyetlen vállal­kozó szerződés szerinti követelése sem. Ilyen nyilvántartás a pénztárnál nem is volt soha vezetve. A vállalatot kiadta a szakaszmérnök, a külső tett erről jelentést, a belső soha s azért volt rendesen a kifizetésnél zavar, mert igen sok iparos keresetéből lett kissebb-nagyobb összeg levonva, a mely folytonos lármát és súrlódást okozott s nem egyszer botrányokkal és perrel végződött. Volt eset arra is, hogy a szakaszmérnök la ki kártalanitas felvételét eszközölte, a felekkel Hatóságilag engedélyezett végeladás! kanavász, asztalnemű, chiffon, karton, ágyteritő, függöny, szőnyeg és az összes e szakba vágó áruimat hatóságilag engedélynzett végeladáson kiárusítom. A nagyérdemű közönségnek van szerencsém tudomására hozni, hogy raktáromon lévő ruhaszövet, vászon, Tisztelettel 1ÁKKUSZ. KOHN

Next

/
Thumbnails
Contents