Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-04-16 / 19. szám
19. szám. 1910. ápr. 16. KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. egyezséget kötött, a nyugtát kiállította, maga fizette ki az ezért járó összeget, persze felszámítván a kiutazással járó búsás költségeget. Ezekről azonban bővebben az utiszámlák dolgainál fogok Írni. (Folytatjuk.) Uj vasüzlet megnyitás! Tisztelettel értesítem a Nagykároly város és vidéke vásárló közönségét, hogy helyben Gróf Károlyi Györgv-téren Kerekes Ödön ur házában egy a mai kor igényeinek megfelelő vas, szerszám és konyha felszerelési üzletei nyitottam, hol minden e szakmába vágó czikkek szolid szabott árak mellett kaphatók. A tisztelt vásárló közönség b. pártfogását! kérve, vagyok kiváló tisztelettel FRIED SAMU. Vasárnapi münkaszünet. ROSENBLATT LIPI Magyarországon a legtöbb törvény csak elvben mond ki mindent, mig a gyakorlati kivitel rendszeresen egészen másképen fest. Azonban talán egyetlen törvény sem mond úgy ellent a gyakorlatnak az elméletben, mint a vasárnapi munkaszünetről szóló intézkedés, melyről három törvény is rendelkezik. Ez a kérdés most különösen azért aktuális, mert azzá tette a székelyudvarhelyi unitárius egyházközség egy közgyűlésének határozata, mely a vasárnapi munkaszünetet az állami tisztviselőkre is kikivánja terjeszteni. Az állami tisztviselő! Hát ennek igazán nincs vasárnapi munkaszünete. Általában érthetetlenül különös, hogy a munkaszünetről intézkedő törvények szinte szándékosan nem terjeszkednek ki az állami tisztviselők vasárnapi munkaszünetére. Holott a felől vitázni sem igen kell, hogy az állami tisztviselő is épen olyan lelkes ember, mint bárki más, épen úgy szeretheti az Istent, mint bárki más. Az állami tisztviselő nem rabszolga, leg- kevésbbé pedig az a modern bürokratizmusban. Az állam mindig ad annyi gondot a maga tisztviselőinek, hogy hat napi idegbontó munka után az egész vasárnapot az Istennek szentelje. S amikor az iparos, a kereskedő — mert hiszen ezeknek saját belátásuktól függ az üzletnek vasárnápon délelőtt való nyilvántartása — az egész napot szentelheti, akkor semmi ok nincs arra, hogy éppen az állami tisztviselő legyen az, akinek, ha van dolga, ha nincs, vasárnap is délig kelljen őriznie a hivatalát, melynek dohos levegőjével hat napon át eléggé megtelt a tüdeje. Éppen azért nem helyeselhető eléggé az a mozgalom, mely az udvarhelyi unitárius egy- házhözség részéről megindult a vasárnapi teljes munkaszünetnek az állami tisztviselőkre leendő kiterjesztése irányában is. Az állami hivatalok szervezetében a konservativizmus á legjobban tapasztalható. Mert határozottan konservativizmus például az a csökönyösség is, mely a vasárnapi hivatalos órák betartásában is megnyilvánul. Ezen a konservativizmuson újabban rést ütött az igazságügyminiszter azzal, hogy á hivatalos órákat koncentrálta, vagyis egyfolytában állapította meg, reggel 8-tól 2-ig. Nos ? A magyar igazságszolgáltatás szervezetén semmi csorba nem esett ezzel. És vajon esnék-e azáltal, hogy ha az állami tisztviselők az egész vasárnapot szünetben töltenék? Bizony nem. Nem ártana, ha Székely igazságügyminiszter ebben az ügyben is rést ütne a bürokratizmus konservativizmuson, mert az állami tisztviselő ma már éppen eleget dolgozik hat napon át, hogy a hetediket egészen a hat napi munka pihenésére fordítsa. okleveles bélyegző-ügynök arany mondásai. Nhagy meglepethés ért! Az ürükségem hírére megérkezett az én büvüs, bájus, szip aranyos vult régi fheleségem. Khimundhatatlan buldog vagyok, cshak azt sajnálom, hogy egyik ojság hire, a mely arrul szóllott, hogy egyszer , a chápa elnyelthe, nem bizooyolt igozságnok. Segédszerkeszthőket kheresek! * Nhogy esemény! Senzáczió! Sürgönyt kaptham Bodapestrül, hogy a Petőfi oreság szobor levált tholpazatárul és gyhászfátyult vett magára, a nagykárulyi Petőfi-nyumda legutóbbi hét hónapi özleti eredménye miatt. * A napúkban őzt khérdezte tüllem egy ór, nem-e thaláltham az utczán egy Merkúrt ? — Miféle Merkúrt? Loput-e vagy a pénzügyi thit- kár oreságot ? Khépzeljék, leszidott a ghanef — azt mundotta nekem: Herr von Rosenblatt- nak, maga egy nagy „szamár“. * Nagyon sukat beszélnek a városban az örökhségemrül. Roppant irigy személyiség lettem. Nu ! Ná ! Váltuzik a shors kereke. Eddig én shepertem, must már nekhem fogják seperni a szhalonumat. * Thegnap este megszólít egy kis leány az utczhán. Lipi bácsi igaz-e, hogy magha megveszi a Kuvács-féle thelket és ott a egy pha- lutát építtet? Ighazgyünyüriiséghem, felelthem, mert a türvényszek még ez idő szerint úgy sem épül fel s ghunduskodnoní kell magamnak állandó lakhásrul. * A huzzám halumszámra érkező szerelmes levelekre kénytelen vagyuk itt nyilvánusan ki- jelentheni, hugy ez idő szerint nem vagyuk hajlandó a hímnem ruzsás lánczait maghamra venni. * Kharakter! Kharakter! Óraim a fő!!! Óraim bélyegzőt rendeljenek! KÉRELEM ELŐFIZETŐINKHEZ! felen számunkat megelőzőleg levélileg felkértük előfizetőinket 1908. és 1909. ézn hátralékuk szives kiegyenlítésére. Ez alkalommal újból felkérjük, szíveskedjék tartozásaikat kiegyenlíteni. Nekünk is a nyomtatás, expeditiö, postaköltség rendkívül költségeket okoz s csak úgy vagyunk képesek kötelezettségeinknek megfelelni, ha legalább is a lejárt előfizetési dijak befolynak hozzánk. HÍREK. Kinevezés. A király Czilli György vármegyei állatorvosnak a főállatorvosi címet adományozta. Tiszti orvosválasztás. A képviselőtestület vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, amely iránt a megnyilvánult érdeklődés is rendkívüli volt. Ismét beigazolódott, hogy a mi városatyáink nagy részben csak akkor tartják érdemesnek a közgyűléseken megjelennni, ha személyes kérdésről, választásról van szó. A közgyűlésnek — melyen Ilosvay Aladár alispán elnökölt — egyetlen tárgya a tiszti orvosválasztás volt. Az állásra két pályázó jelentkezett: dr. Rooz Elemér nagykárolyi gyakorló-orvos és dr. Róth Sándor erdődi kórház-igazgató. A közgyűlés a tiszti orvosi állásra erős korteskedést megelőzőleg szavazat többséggel dr. Rooz Elemért választotta meg. Halálozás. Róth Alajosné szül. Geszte- rédi Kása Terézia úrnő f. hó 9-én Nagykárolyban elhunyt. Temetése, melyen a szatmári kir. törvényszék és a nagykárolyi kir. járásbíróság tisztikara, továbbá a nagykárolyi ügyvédi kar teljes számban vett részt, vasárnap délután ment végbe a város közönségének nagy részvéte mellett. Az elhunytban Dr. Róth Fereucz a szatmári kir. törvényszék elnöke édes anyját gyászolja. Miniszteri elismerés. A m. kir. földmi- velésügyi miniszter Kerekes László szamosdobi, Kölcsey Rudolf nagyszokondi, Papp József cse- kei, Kendelényi Ferencz nagydobosi, Kese Elek nagymajtényi, Pásztori Jenő aranyosmegyesi, Aiben Mátyás lázári, Műnich Sándor felsőbányái, Urai Lajos tyukodi, Ruszka István vitkai, Török András nagysikárlói, Bay Mihály csomaközi Széli György avasujvárosi, Jeszenszky Béla bor- hidi, Kolozsváry Károly és Bakó József szatmári Adriányi Zoltán kláramajori és Szabó Adolf nagybányai lakos gazdasági tudósítóknak az 1909. évben teljesített kiváló és lelkiismeretes szolgálataikért elismerését és köszönetét fejezi ki. Műkedvelői szinelőadás. F. hó 10-én vasárnap tartotta a Kölcsey-egyesület utolsó estélyét ez idényben. Mint az eddigiek, úgy ez is fényesen sikerült. Egy francia vígjátékot „A nevezetes kastély“-t adták elő nagy igyekezettel és a nagy igyekezetnek megfelelő sikerrel. Különös dicséret illeti a szereplő hölgyeket s ez nem a köteles udvariasság szava, de jól megérdemelt dicséret. Szól pedig Kerekes An- nuska, Ilosvay Bella, Nábróczky Mariska ur- hölgyeknek. Áz urak közül Nagy József, De- midor Ignácz, Hodor Kornél, dr. Josits Miklós és Benkő Gáspárt illeti dicséret és kitűnő figurát csinált Kelemen Lajos a „hosszujáratu kapitány“ alakjából. Hibáztatni legfeljebb a darabválasztást lehet, mert a franczia vígjáték tiszta helyzet komikumából áll, ahol pedig a sikert a rendezés dönti el. No meg az összjá- ték. A műkedvelőknek ez a két dolog a legnehezebb. Nem akarunk Klacskó István ur rendezői érdeméből a legcsekélyebbet elvenni. Sőt ellenkezőleg a legteljesebb elismerés illeti fáradhatatlan ügybuzgalmát, amit egész télen az estélyek rendezése* körül kifejtett. Előadás után a „Magyar Királyban“ társasvacsora és táncz volt. Április 11. A megszokott mély csendben és részvét mellőzésével, észrevétlenül mult el a hivatalosan kinevezett nemzeti ünnepnap: ápril 11. A kényszerünnepet senki sem ülte meg s ha véletlenül egy pár középülelen nem leng a nemzeti szinü lobogó, eszébe sem jut az embernek, hogy bolondok hónapjának milyen nevezetes napja volt. Pénztárvizsgálat. Debreczeni Isván polgármester a városi hatóság kezelésében levő pénztárakat folyó hó 2-án megvizsgálta s azokat teljesen rendben találta. Adományok az ököritóiaknak. Az ököri- tói tüzkárosultak segélyezésére újabban Fiume város 1000 koronát, a m. kir. postatakarékpénztár 215 koronát külkött Csaba Adorján kezeihez. Károlyi Gyula gróf képviselőjelölt. Aradvármegye nyugalmazott főispánja, Károlyi Gyula gróf elhatározta, hogy mandátumot válMegérkeztek a legújabb tavaszi kalapok KERTÉSZ MIHÁLY „Kalap Király“ üzletébe, Nagykároly, Deák tér.
