Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)

1910-03-19 / 13. szám

2-ik oldal 1910. márc. 19. KÖZÉRDEK. 13-ik szám. Hatóságilag engedélyezett végeladás! kanavász, asztalnemű, chiffon, karton, ágyteritő, függöny, szőnyeg és az összes e szakba vágó áruimat hatóságilag engedélyijeit végeladáson kiárusítom. A nagyérdemű közönségnek van szerencsém tudomására hozni, hogy raktáromon lévő ruhaszövet, vászon, Tisztelettel HÁRKDSZ. KOHN vitiosus, amelyben a mai műveltségére annyira büszke társadalom mozog. Ha azonban a szocziális törvényhozás arra a helyes álláspontra fog helyezkedni, hogy minden ember egyenlő jogokat támaszthat a közösséghez és ehhez képest oly intézménye­ket fog létesíteni, hol a nélkülöző létfentartá- sához okvetlen szükséges eszközeit nemcsak kérheti, hanem követelheti is, akkor nem fog létezni osztályharcz és osztálygyülölet, hiszen a nyomorgó nem lesz többé utalva a vagyonos kegyelmére, jószívűségére, de nem lészen ki­téve szeszélyeinek sem. Ezeket szívleljük meg abban az időben, midőn a kenyérkereset megritkultéval, a sze­génység ajtainkon kopog és könyörületessé- günkhöz folyamodik. Gondoljuk meg, hogy a nyomor oltárán áldozott filléreinkkel nemcsak az ínséget enyhítjük, hanem egyszersmind szembeszállunk a szoczialismus felforgató esz­méivel. Gondoljuk meg, hogy mi sem képes a társadalom különböző rétegeiben időnként felbukkanó éles ellentéteket harmonikusan ki­egyenlíteni, mint az általános emberszeretet és kegyesség gyakorlása. A jótett, nemcsak a sze­génységet szünteti meg, de kiengesztelődést is szül, kiengeszteli az Ínséget mostoha sorsával, de megszüntetheti a szoczialismus fenyegető szeszélyét is. Wolfram lámpák j (70% Tantal-lámpák i áramtakaritás.) Villamos főzőedények Csengőberenűezések Villanybevezetések legolcsóbban eszközöltetnek. Csillárok kaphatók SINGER MÁRTON ÉS TÁRSA cégnél NAGYKÁROLYBAN (Deák-tér). A múltak árnya. Valami bevezetés féle. I—XXXVI. Közli: L u c z i f e r. Lapunk folyó évi 10-ik számában kérdést tettünk az „Ecsedi láp lecsapoló Szamosbal- parti ármentesitő és belvizszabályozó társulat“ vezetőségéhez, hogy miért nem készített 16 év alatt a társulat közel 18.000,000 kölcsönből még fennálló hátralékokról számadásaiban ki­mutatást, miért nem terjesztett soha a közgyű­lés elé vagyon-mérleget, végül miért nem mu­tatta ki ez ideig azt, hogy mily értéket képvi­selnek azok a beruházások, a melyeket a tár­sulat érdekében védmüveibe befektetett ? A válasz elmaradt. Mert a „Szatmárvár- megye“ czimü lapban megjelent valami sület­lenség egyáltalán kerülte a czáfolatot a való tényállásra vonatkozólag, csak üres frázisok, valótlan állításokat tartalmazott az a kis hi- recske, a mely azzal próbálta mentegetni a hibákat, hogy hiszen eddig nem törődött azzal sem a számvizsgáló-bizottság, se választmány, se közgyűlés, de még az exellentiás miniszter ur sem. Reméljük azt, hogy ezzel a maszlaggal nem elégedett meg a közönség, de azok az érdekeltek sem, a kik eddig csak annyit tud­tak a számadásokból, hogy azokat a számvizs­gáló bizottság számszakilag helyesnek ismerte el s ezen jelentés alapján azután a választmány és közgyűlés azt elfogadta és a felmentvényt megadta. Mi azonban minthogy a társulat közér­dekű s igy a sajtó fel van jogosítva arra, hogy annak egész működését bírálat tárgyává tegye, fellebentjük a 16 év sötét fátyolét és betekin­tünk a számadásokba és nyilvánosságra hozzuk azokat, remélve ezáltal, hogy szolgálatot teszünk a közönségnek, de leginkább az ártéradóva! súlyosan terhelt érdekelteknek és elérjük vele azt, hogy a láptársulatnál az eddigi vakbizal­mat felváltja a Vízjogi törvényekben gyökerező jog és kötelességek alapján a szigorú ellenőr­zés s végre valahára megszűnnek azok a zsar­noki állapotok, a melyek ma a társulatnál min­den téren uralkodnak és az érdekeltség meg­fogja semmisíteni azon határozatát is, a melyet legutóbb is hozott, hogy a zárszámadások és költségvetés, ne az összes, de csak egyes ér­dekelteknek küldessék meg. Lássuk első sorban is milyenek a láptár­sulat által vezetett számadások ? Egy minden fontosabb számtani alapnélküliek, melyek be­válnak uradalmakba, magánosoknál, de egy társulatnál, a hol rendes költségvetés alapján kell dolgozni, valóban nevetségesek. Bemutatjuk a pénztári és ellenőri napló rovatait. Mindkettő egy és ugyanaz. <u Pénztári okmány Megnevezés Bevétel Kiadás K II f K II f A főkönyv pedig az alábbi rovatokból áll : N (T. Pénztári okmány Összeg O száma C/) K K f Sehol a költségvetésileg előirányzott összeg feltüntetve nincs, sőt egyes fejezet és rovatnak bevételi oldala sincsen. Nem úgy vezették, mint a hogy államnál, pénzintézeteknél, hanem egy kigondolt számadási metódussal, a melyet akkor lehet kicserélni, a mikor tetszik, annyi­val is inkább, mert a könyvek nem voltak és nincsennek számvizsgáló-bizottságilag előzetesen lepecsételve. Elég erre az a példa, hogy a 1895. évi főkönyv 1906. május hóban lett felfektetve és akkor lettek főkönyvéivé a pénztári okmányok, akkor lett lezárva a főkönyv és lett valami szá­madás féle előterjesztve a közgyűlésnek. Ilyen számadással volt csak elérhető az első ezrekre menő sikkasztás. Ne hogy azt hidje valaki, hogy nem kí­sérelte meg ezeket orvolni a számvizsgáló bi­zottság. Ellenkezőleg. Az első évben igen. Fi­gyelembe se vették, később már beleunt s ment minden a maga utján, a hogy tetszett a veze­tőségnek. Pedig egy alkalommal Pekanovits Imre nagyváradi társulati igazgató mintát is küldött be, hogy miként vezetendők a számadások, ez siket fülekre talált, hogy miért, majd kiválik a részletekből. Innen van az, hogy az igazgatóság által az egyes kiadási tételekre fordított összegekről készített kimutatások nem felelnek meg a való­ságnak, mert ha valamely előirányzott tételre történt kiadásokból valami megtérült, az nem a rovat javára lett bevételezve, hanem külön­félék rovata alatt s igy igen sok kiadási rovat ma is ellenkezőleg áll, mint a hogy azok a lápi számadásban kimutatva vannak. Érdekes még a számadásban az is, hogy az ellenőri naplóban 8 évig szerepelt két rovat az ideiglenes kiadások és bevételek czimén s ezen okmányok, a melyek mint előlegek szere­peltek a naplóban és nyilvántartóban, megtérü­lésük után egyszerűen megsemmisítettek. Ilyen számadások mellett lehetetlen volt tehát a vagyonmérleg kimutatása, lehetetlen volt megállapítani azt. hogy a társulat kölcsönei hogy állanak, lehetetlen azért is, mert azokról ma sincsen nyilvántartás vezetve, pedig ezek­nek vezetése az erre vonatkozó szabályzatok­ban bennfoglaltatik. Itt tehát oly számadatokkal állunk szem­ben, a mely nélkülöz minden hitelességet, nél­külöz pedig azért, mert annak minden tételében a valóságtól eltérő adatokat lehet feltalálni. Egy példát hozok fel arra nézve, miként vezettettek a kiadások és bevételek. Ki lett fizetve kisajátítás czimen a IV/1. rovat terhére 30000 korona bírói letétbe. A letét később vissza lett utalva. Azt hiszik a IV—1. rovat javára lett bevételezve? Ellenke­zőleg! A különféle rovatok czimén. A zárszá­madásban ugyanott szerepel s igy a kisajátí­tásokra elköltött összegek rovata, a mely igen gyakran fog szerepelni czikksorozatunkban egy olyan rovat lett, a hol a láptársulat minden olyan kiadása megfordult, a mely egyik főin­dokul lett előadva, a milliókra menő újabb köl­csönök felvételéhez. (Folytatjuk.) Építtetők figyelmébe! Értesítem a t. vállalkozó és építtető kö­zönséget, hogy a mai korban már általánosan elismert legjobb tetőfedő, az ETERNIT PALA­ból gyári képviseletet kaptam. Elvállalom tehát bármily épületeknek ETERNIT-^' va'ó szak­szerű fedését. Figyelmébe ajánlom még a t. építtető kö­zönségnek ÉPÜLETFA RAKTÁRAMAT, hol mindennemű ÉPŰLETFA jutányos árban kapható, úgy szintén a „GRÓF ESTERHÁZY- féle TATAI TETŐCSEREPET“, melyből ki­zárólagos képviseletem van s ez idő szerint a legjobb minőségű CSERÉP fölülmúl minden más gyártmányt. Különös előnyei: igen szépen fed s a padlást állandóan hűvösön tartja. Kívánatra költségvetéssel díjtalanul szol­gálok. Herskovits Herman fakereskedő NAGYKÁROLY. A főispáni beiktatás. F. hó 14-én iktatta be a vármegye uj főispánját Csaba Adorjánt. A nagykárolyi járás első községének állo­másánál Gilvácson, a környék lakóinak nagy csoportja és a fuvózenekar várta a berobogó vonatot, Itt a főispánt Madarassy István főszolga­bíró fogadta rövid beszéddel, melyre a főispán válaszolt. Azután a főszolgabíró is felszált a főispánhoz. Városunkban V2 10 órakor több százra menő közönség várta a pályaudvaron a Szat- már felől érkező vonatot. A nemzetiszinü lobo- gós lovasbandérium, az állomás előtti téren foglalt helyet. Ugyanott a vármegye törvényha­tósága bizottsági tagjainak szebbnél-szebb magán fogatai is. Az idő előre haladtával a tömeg nőttön- nőtt, úgy hogy a menet megérkezése alkalmá­val több, mint lC00-re volt tehető tisztán intelligens osztályból való várakozók száma. Megérkeztek a LaU nA|* legújabb tavaszi Bal2>pOK KERTÉSZ MIHÁLY „Kalap Király“ fiztetébe, Nagykároly, Deák-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents