Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-10-23 / 43. szám
\ Nagykároly, 1909. október 23. 43. szám. II. évfolyam. KÖZÉRDEK I W VKERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETI LAP. Ä Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye, Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő : DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdasás“ szerkesztője. Felelős szerkesztő. Laptulajdonos korlátlan meghatalmazottja: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre „ „ „ fél évre Vidékre postán küldve egy évre » » » «1 évre Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. 6'— korona. 3— „ 3*50 " A pletyka. Nagykároly, 1909. október 22. (St. J.) A magyar születésű, de német nyelvű, nemcsak szellemes, hanem nagytudásu Nordau Miksa erkölcsbölcsészeíi írónak, már régebben közforgalomban van egy világhírű müve, melynek czime: „Az emberiség konvencionális hazugságai.“ Bár magyar fordításban is megjelent, nálunk csak kevesen ismerik és akik ismerik, sem mérlegelik talán kellőleg értékét, pedig bátran állíthatjuk, hogy a könyvnek egy müveit és gondolkozni szerető ember asztaláról sem volna szabad hiányoznia. Az illusztris szerző vaskövetkezetességü logikával mutatja ki e nagyszabású müvében, hogy egész politikai, nemzeti, gazdasági, vallási, erkölcsi és társadalmi életünk, noha folytonosan az igazságot és annak keresését és szeretetét hirdetjük, a konvencionális hazugságok végtelen lánczolatából áll, mely hazugságok az igazság fényének áttörését nemcsak gátolják de annyira ránehezednek egész közéletünkre, hogy már a hazugságok is az igazság látszatával birnak. E nagytudományu munka egyik fejezete a rágalmakról és az ezeket szülő pletykákról szól; érdemes elolvasni, még érdemesebb megszívlelni. A pletykákról akarunk mi is itt — e helyen — egyet-mást elmondani és mert ez a téma oly nagy, hogy egy czikk szűk kereteiből sziate. kikivánkozik. A legnagyobb objektivitással a pletykának csak a társadalmat befolyásoló káros és romboló hatására kívánunk szorítkozni. Keressük, kutassuk és lássuk, hogy miből és hogyan keletkezik hát a pletyka? Úgy keletkezik, mint a hólavina: egy erősebb száraz gályát a földre sodor a szél; a galy neki indit egy lazán álló hóréteget, mely a meredek hegycsúcsról megindulva, mind nagyobb és nagyobbra fejlődik egész görgeteggé : ez a görgeteg saját súlyának nehezétől szédületes gyorsasággal hömpölyög a völgybe le és mire leér, oly óriássá növekszik és oly vehemens erőt nyer, hogy a völgyben elterülő házakat és falvakat is menthetetlenül maga alá temeti. Hát épen ilyen a pletyka is; némely unatkozó asszonyok, vagy férfiak, kik egyébb szellemi szórakozásban nem találják kedvtelésüket, az uzsonnakávé vagy a korcsmái asztalok mellett, azzal szórakoztatják egymást, hogy az egész társadalmat töviről-hegyire a nyelvükre veszik, megkritizálják: a meglevő és meg nem levő hibáit sorra szedik és amit egymástól nagy mohón hallottak, másr.trp már bővített és javított kiadásban tovább adják, nem törődvén vele, hogy az ekként megindított pletyka nemcsak egyes embereket, családokat, de az egész társadalmakat megmételyezheti, erkölcsileg pellengére állíthatja, sőt egészen maga alá temetheti ; mert a pletykázók és pletykákat terjesztő egyének lelkiismerete rendszerint nagyon tág szokott lenni és a legtöbb esetben azzal védik magukat: „én nem tudom“ —■ „csak úgy hallottam, magam sem tudom kitől“ — „úgy mondják“; de fájdalom, ennek a „mondjáknak“ sohase akad gazdája és inig a pletyka terjesztői a „nemtudomság“ bő könenye alá rejtőznek, addig a pletykával, rágalommal sújtottnak még a megtorlás fegyvere sem nyújthat elégtételt, hanem csendes visszavonultságban sirathatja a pletyka által eltemetett becsületét, tönkre, tett boldogságát, feldúlt családi békéjét . . . Hogy nálunk, a mi szomorú társadalmi életünkben, nemcsak a nők, hanem a férfiak is űzik a pletykálás utálatos mesterségét, hogy a szenzácziót hajhászó sajtó is belenyúl a család szentélyébe és a nyilvánosság előtt pellengére állítja a legtisztességesebb embereket is, nagyon elszomorító és kétségbeejtő jelenség, mert tapasztaltuk, fájdalmasan tapasztaltuk, hogy ez még a közügyekre is kártékony kihatással van, de tapasztaltuk azt is, hogy ezt a társadalmat a mesterségesen terjesztett pletykák, besugások, rágalmazások választották és forgácsolták úgy szét, hogy ennek helyrehozásához az egész társadalom őszinte és erkölcsi bátorságára, ellenállásra volna szükségünk . . . Ezt úgy érthetnők el leginkább, ha minden pletykát terjesztőt érdeme szerint előbb le- lepleznők, azu án pedig a társadalom közösségéből kiküszöbölnénk. Nem nagy általánosságban kell a vádat emelni: „azt mondják.“ nyíltan, bátran meg kell nevezni azt, aki mondta o/csó bolt-e a K E R TÉSZÉ.- qjcs^ j}jB0/ty resta nép valódi fí ÖRS ALI NO kalapot is otf vettem. II | Melyik a „halapkirály“ ........... ~......— ----------------------—~:r:==------B) j gfw T T Akkor gyerünk pajtás oda bevásárolni, ahol még úri és mii divatcikkeket is bámulatos olcsó árban kapunk! 1J I • i Hol van est a különös üzlet? — Nagykárolyban a Deáktéren. ISüT Egy tanuló felvétetik. "Hg} • • II Séták a nagyvilágban. — „Közérdek“ eredeti tárczája. — Lesiklottunk az Adiián, a jónai tengeren, a Földközin is. Íme látjuk silhouette-jét Portsaidnak ! A párás levegőben, halványuló esti égen, finom, sötét kontúrokkal rajzolódik ki: keletázsia világforgalmának az első fontos kapuja. Először az óriás méretű világitó tornyot pillantjuk meg. Villamosfénye messze szórja sugarait. Átrezegnek a vizen... eltűnnek és újra elővillannak. Kaczag sok fiatal matróz szive. Örül nagyon ennek a révbe csalogató fénynek. Majd az éjjel-nappal zakatoló kotró-gépeket látjuk, Számum homokját sűrített levegővel visszaírják. rózsalevélszinü sivatagára. És kibontakozik a szén és füstfellegekből sürü árbóc-erdeje a kikötőben elhorgonyozott hajóknak. Itt-ott minarettek karcsú fehér tornyai integetnek. Apró lampionokból turbánt, fényes mohamedán vasárnapi turbánt gyújtottak meg rajtuk Allah igaz hivői. Reszket, hüvösödő léghullámzástól a sok naiv kicsi fény. Gyújtogatja mohamedán keblek hitéö Kerül-fordul nagy, fáradt hajónk. A néhány száz méter hosszú hullámtörö gátat kerüli meg. € ........ Vé gre horgonyt vetünk. Büszke, sötét hajónkhoz libben vidám, fehér bárkaraj. Apró pillék ők a mély vizen. És jönnek, mint a nyilak, hosszú, keskeny lélekvesztőkön, csoda hajlékony vékony aranybarna testű fellah gamin-ok. Csinosan, ügyesen odafurakodnak mindenüvé, ahol pénzt lehet szerezni. Oly kedvesek, bolondok, vakmerők! Kicsikarják a rezeket még a nem könnyen adakozóktól is. Nyájas európai világturisták, ha más ellenszolgálatot nem, de azt csak megkívánják, hogy e rezekért vízbe vessék magukat. Vígan, fürgén per; ze bele is ugranak ők akárhányszor, nagyon szívesen. Pedig tudják az ördögadták, hogy ott lenn a kékkristály vízben undok cápák leselkednek. Mennyi kis társuknak — kik ittt koldulnak a parton, — harapták már le vagy a kezét, vagy a lábát. Sőt a fejét is. Ma azok legalább nem koldulnak ! Nem válogatós a cápa ; leharap amit elérhet. Muszáj, kell táplálkozni. Szépen csörren még a rézpénz is, ha gazdag európai ur előkelőén megcsörgeti. És bizony érte bukfencet vet a vízben a cápák közt is: az ember fia — a fekete, a civilizálatlan is. Ki ne értené a pénz őrjítő muzsikáját ? 1______ Moz galmas a fedélzet. Hozzák hajónkra az élelmiszereket. Jön, eg/re jönnek fehér meg színes turbános, sápadtképü, mélyszemü arabok. Közönyösek. Lanyha, tunya keleti nyugalom ömlik el rajtuk. Csak szemükben lobbannak vad, erős tüzek. Hangjuk lágy, félénk, könyörgő. Képes kártyákat, virágokat, csipkéket, tarka szöveteket és mindenféle apróságokat vételre kínálnak. Ők a keletiek, nyugat vendégeinek. Sir szavukból a bus meghunyászkodás, de pillantásuk éles dárda — és nem a szivekbe: az erszények mélyére kíván bejutni. Furcsa, deprimáló benyomást kelt a szemlélőben ez a város, amely Afrika végtelen sivatagának futóhomokjára van építve. Kikötőjében mégis oly élénk a forgalom, mint a legnagyobb kikötővárosokéban. Keletről visszatérő hadihajók, gyors postagőzösök, vagy teherhajók itt szerzik be további utjukhoz a szenet, vizet és élelmiszereket. A szénberakás mestersége több mint háromezer arabnak ad kenyeret. Szénfeketét igaz, de mégis csak kenyeret, ami nagyon kell. Egylovas, könnyű kocsikon megyünk be Port-Saidba. Élénk, zajos, mozgalmas maga a I I w Megérkeztek a legszebb és legdivatosabb ŐSZI és TÉLI KELMÉK ..................... Ju tányos árak! GRUNVALD IZIDOR Gróf Károlyi-tér. női divatáru kereskedésébe. :: Nagykároly, Wagner-ház. :: Pontos kiszolgálás!
