Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-23 / 43. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK 43-ik szám. Ha fáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal Beretvás-pasztilláí‘ mely 10 perez alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ára 1 korona 20 fillér. Készíti Berotvás Tamás, gyógyszerész Kis jesten. Orvosok által ajánlva. Kapható minden gyógyzertárban. Háromdoboznál ingyen postai szállítás. és szembe kell állítani azzal, akiről mondta; mert a világosságot terjesztő igazság csak igy és ilyen módon derülhet ki és igy nyerhetnek igazságos megtorlást és bünhődést az álhirek, a pletykák terjesztői . . . Meg kell nevezni, le kell álezázni és örökre lehetetlenné tenni a mások becsületén rágódó pletykázókat és akkor a közös megér­tés, a béke állandóan bevonulhat közéletünkbe ... Pestre Becsbe, elsőrendű gyárakba gallért, kézelő*, inget mosni, vasalni, mindenféle ruhaneműt festeni, tisztítani szállít minden szerdán Leíkovits Sámuel Wesselényi-utcza 11. Kívánatra a holmit a háztól elho­zatja és visszaküldi. Ütött az utolsó óra!!! Mozgalom a polgárság körében! Igazán érthetetlen előttünk a képviselő- testület, a tanács, valamint a polgármester úr indolentiája, mellyel a városi rendőrségnél ural­kodó botrányos állapotokkal szemben viselte­tik. Eltekintve attól, hogy a vezetésben a leg­nagyobb rendetlenség uralkodik s a belső szol­gálat a fejetlenség, a törvény ismeretének hiánya miatt a mucsaival vetélkedik, a közbiztonság oly alacsony fokra sülyedt városunkban, hogy napirenden van a betörés, lopás s a mások ingóságainak szándékos megrongálása, sőt az életbiztonság is nap-nap után veszélyezettebbé válik. Csak legutóbb számoltunk be, betörések, lopások, rablótámadások egész sorozatáról, a melyek tettesei az ismeretlenség homályában maradtak, máris a f. hó 17-én éjjel olyan eset adta elő magát városunkban, amely szomorú bizonyítéka annak, hogy a rendőrség nem hogy hivatását teljesítené, de határozottan egy oly tes­tület, melynek újjászervezése, avagy csendőrség­gel való pótlása immár a varos polgársága élet és vagyonbiztonsága okából elkerülhetetlenül szükségessé vált. A 17-iki éjjel a város keres­kedő osztályának cégtábláit letörték, több pol­gár utcaajtóját felfeszitették és más helyre el­vitték, úgy, hogy 18 jelentés érkezett be arról, hogy a polgárság ingóságait megrongálták. Ezen tetteknek az elkövetéséhez legalább 3 óra kellett, amely idő alatt városunkban bátran garázdálkodhattak, de bátran törhettek volna fel üzleteket és lakásokat, s legyilkolhatták volna a város békés iakóit is. A kártételek a Deák-tértől kezdve a Széchenyi-utca közepéig tartottak s nagy zajjal járhattak, s ezen idő alatt a rendőrség pihent s valószínű, hogy nap­pali fáradozását aludta valami boltsarokban, avagy azt figyelte, hogy a vendéglősök betart- ják-e a zárórát. Ha ilyen eset egy más városban adja elő magát, a felsőbb hatóság azonnal intézkedik a veszélyessé vált közbiztonsági állapotok helyre­állítása iránt, de nálunk, ahol a rendőrkapitány nap-nap után követi el a legnagyobb baklövé­seket s egész ténykedése a békés polgárság zaklatása s pénzbirságolásában merül ki, ahol a rendőrség élén olyan egyén áll, aki a minden legkisebb qualifikátió nélkül a polgármester különös protegálásáböl került ezen állásba, ott nem sokat hederitenek arra, hogy érti-e hiva­talát a rendőrkapitány, vagy sem, képes-e a város polgársága személy és vagyonbiztonságát megvédeni ? Az a fő, hogy megmaradjon állá­sában, mert eljöhet az az idő, amikor szükség lehet arra, hogy a darabont-világban benne minden szolgálatra kész egyént lehessen találni, akinek legnagyobb erénye a „halgatás.“ Azt hissszük a polgárság azonban eljutott végtére ahoz a ponthoz, amidőn minden tü­relmének vége szakadt s saját érdekei megóvása céljából szükségevan arra, hogy a veszélyesebb közbiztonsági állapotok folytán oly radikális eszközöket vegyen igénybe, amely véget vessen azoknak a tarthatatlan állapotoknak, amelyek a rendőrségnél jelenleg uralkodnak. Erre vaíl az a tény, hogy városunk pol­gársága körében mozgalom indult meg egy kérvény aláírása iránt, melyei beterjesztenek a közgyűléshez s melynek tartalma az, hogy a jelenlegi rendőrség vezetője nyugdíjba helyez­tessék s a rendőrség clcrc egy oly egyén állit- tassék, aki a mostani uralkodó tarthatatlan ál­lapotoknak véget vessen és a rendőrséget hiva­tása magaslatára helyezze, az esetben pedig ha az keresztülvihető nem volna, követeli a polgárság azt, hogy a közbiztonsági szolgálat mielőbb csendőrséggel láttassék el. Részünkről csak helyeselhetjük a mozgal­mat, de kiegészíteni kivánnók azzal a határo­zattal, hogy azon esetben, ha a képviselőiestül let a kérelmet nem teljesítené, azzal közvetle­nül a belügyminiszter úrhoz fognak fordulni. f BE SiáiitőlórésTsa. Szatffiár, Hám János-ntca sarok. f Kocsis dolmány öltönyök és rózsás szűrök állandóan raktáron. Világvárosi mintára berendezett férfi- és gyermekruha :: telepe megnyílt.:: Nagy előny a vásárló kö­* zönségre, hogy alku nincs, * * — mivel minden darabon $ olcsó, szabott ár látható. ,, ,s js ^ ^ ,s ^ ^ /s /s ^ ^ ^ /s ^ <$> a f t Egy viczinálisról. A bihari helyiérdekű vasutak Nagyvárad— érmihályfalvai vonaláról van szó. Ez a viciná­lis igazán elég érett minden íliegendebeli vic­cekre, melyek a vicinálisok felfedezése óta születtek. Lassan döcög állomásról-állomásra és még Paptamási községet is félórai pihenéssel tiszteli meg. — Mit várunk — kérdi türelmetlenül egy utas — „az indulást“ feleli rövid gondolkozás után a kalauz. A rövid gondolkozás tényleg tárgyilago­san futotta át az összes elképzelhető okokat, mely miatt egy vonat állami szokott és nem tudott okot találni és igy született meg a fenti jellemző felelet. város is. Két részből áll. Szinte látom kettéfe­leződni: a kikötő partján elterülő európait és a beljebb meghúzódó arab várost. Fényes, sárga olajként húzódik el széles sávja az európaiak tanyáinak, a piszkos, szegényes arabok házikói felett. Rut a mohamedán vallás megadása. Lá­zadást szeretnék ! De nem olyan aprókat, amelyek gyakoriak itt. Nem olyanokat, amelyek egy eu­rópai kéz legyintésére elszunnyadnak Allah em­bereiben. Követelőket, jogosakat szeretnék! Üget a virgonc lovacska. Nézem a konzu­látusok szemrevaló, kényelmes villáit. Már külső berendezésük tökéletesen megfelel a trópusok alatt élő előkelőbb európaiak magas igényeinek. Rendezett ucákon haladunk át, veresfalu, lapos- fedelü, szélesverandáju házak előtt. Európaiak lakása mind jólétről tanúskodó. Sok a hávéház, a hotel meg a szönyeges boltok. Előttük, csibukkal szájában, ül törökös kényelemmel a gazda. Bodor füstöket fuj és füstnek nézi az életet is, nyugodtan a meggyő­ződés nyugalmával. Hadd legyen ! — Ö ezt úgy sem tudja megváltoztatni. így gondolkozhat és tovább szívja a méznél édesebb keserű csibu- kot..._ göndörögve száll a füstje. Ének, kacagás, muzsika hív. Betérünk egy kávéházba. Jókedvű tengerészek énekelnek, vi­lágjáró turisták kacagnak, cseh leányok muzsi­kálnak — nagyon rosszul. Leülünk. Európai ká­vés arab szolgája kávét hoz. Egy frankért egy kis csészével. Nem éppen olcsó iíí a kávé ha­zájában. Párisban féláron adják a de la Paix- ban, az opera mellett. De az igen mulatságos hely. íme jönnek a tüzevök, a kigyó- és kés­nyelők, a gimnasztikálók. Ezek szerények. Tu­dásukat cgypár darabka rézpénzert vesztegetik. Annál kevésbbé szerények a délfrancia és spa­nyol kikötőkből kisepert szirének. Ok megvetik a rezet és tudják módját az aranyak kicsikará­sának. Parázs-szemű, kacagó, fekete spanyol leányt látok. Székén hátra veti magát. Formás, fehér keze piros elyembluza piros csokrán babrál. Nyugtalan c.ikólába muzsika ritmusát veri. Fia­tal tengerészek ülnek körülötte. Szépek, vidá­mak, gondtalanok. A leány szeme gyönyörködve válogat. A karcsú legények hajladoznak felé, mint tavaszi szélben a jegenyék. — Nesze rózsák, lzmaeiibői valók! — mondja az egyik. — Szépek? Te szebb vagy! Te kedvesebb vagy minden rózsánál!... Kacag a leány, engedi ölelni derekát. Össze­villan pillantásuk fiatalos tüzes csókban. Nyílik az ajtó. Belép: hájas, lomha, de- resfejü, undok ripacsarcu idegen. Vastag arany­lánca és sziporkázó kövii sok gyűrűje van. A rouletteíől jön. Széles arcán, széles kacajjal. Látszik, nyert. Sokat nyert. Leül egyik asztal­hoz. Aranyait számolgatja. Pezsgőt hoznak. Nézi a spanyol leány. Tágulnak nagy sze­mei és tiizkarikákat szórnak. Karja, lába meg­rándul és hirtelen odaugrik. Belemarkol egyik kezével az aranyokba, a másikkal a pezsgős pohárhoz. — Ma veled iszom, — mondja. Piros szája szívja mohón a gyöngyöző italt. És a vékony üres poharat a tengerészek vastag sörös-poharai közé csapja. Csörömpölés, vad lárma támad. Szerte hullanak a vörősszirmu izmaeli rózsák. Tapossák őket. .. ❖ Reggel. Járom Port-Said utcáit. Széles, hosszú, erkélyes házak kereskedései közt néze­gettem a bennszülötteket. Ilyen korán csak ők látnak dolgaik után — az európaiak számára. Nagy kosarakban zöltségfélét, gyümölcsöket, vi­rágukat visznek hotelekhez. lzmaeiibői valókat. Itt a forró homokban ilyesmi nem terem. For­rásvizet is hoznak kecsketömlőkben. Árulják az utcán. Tüzel a nap. Csilog fehér fénynyel mil­lió homokszem. Olyan, mint egy aluminium lap. Furcsa jarm rajta. Meleg a lábnak. Járó-kelő emberek, állatok, szélben ingó, gyérlombu fák fekete árnyai lágy imbolygással belerezegnek. Csakis a ttokét érdek!!, hogy ZkWfl™ női divattermében ízléses ŐSZ! és TÉL! FELÖLTÓ­ha a sül Wíaitiy fíjil KÉT akar vásárolni olcsó árban, úgy tessék a raktárt meg­A berlini és párisi modellek már megérkeztek. A vétel nem kötelező. Ugyanott pQT ruhAk'tbb legdivatosabb kivitelben készíttetnek. TjBf

Next

/
Thumbnails
Contents