Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1909-04-17 / 16. szám
KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG Ä Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETI LAP. az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyilttérsora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BIS1TZ BÉLA a „Bán/a“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő és laptulajdonos korlátlan meghatalmazottja: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre .... 6— korona. „ „ fél évre .... 3’— „ Vidékre postán küldve egy évre . . . 7.— „ „ fél évre . . . . 3*50 ■ „ Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. A tulipán jegyében. Budapest, 1909. ápril 12. (Dr. B.) Hát él még a „Tulipán“ ? Folytatja még a lelkesedés oly nagy zajával megindított és oly semmi eredménynyel járt működését? Függetlenné tesz még bennünket Ausztriától ? Egyesíti még mindig egy — egyetlen nagy táborba a nemzetet, azzal a jelszóval, hogy csakis honi terményeket fogyasztunk, csakis hazai iparcikkeket vásárolunk? Igennel, nagy igen-nel kell válaszolnunk mindezen kérdésekre, mert a „Tulipán-Szövetség“ nagy életjelt adott magáról a f. év elején. Subventiót kért a kormánytól. Hát ugyan milyen más életjelt is adhatna magáról a „Tulipán-Szövetség“ ? És mire kéri az állami subventiót? A kereskedelemügyi miniszterhez intézett kérvényében előadja, hogy már 128 üzlete és 19000 tagja van. Ezek az üzletek kizárólag hazai termények és iparczik- kek árusításával foglalkoznak és ez a 190001 tag kizárólag hazai terményeket és iparczikke- ket vásárol és fogyaszt. Már most nem tudjuk, kit akar a „Tulipán-Szövetség“ állami pénzzel subventionálni: az üzleteket vagy a vevőket? De vegyük a kérdést komolyan. Kerek 1000 millió korona értékű ipar- czikket hozunk be évente hazánkba és kerek 1000 millió korona értékű nyersterményt viszünk ki. Vagyis összes mezőgazdasági termelésünk, nemkülönben a mezőgazdasággal kapcsolatos valamennyi gazdasági ág termelése csak arra szolgál, hogy a külföldről és elsősorban Ausztriától — mert hiszen az 1000 millióból több, mint 800 millió Ausztriának jut, iparczikkeket vásároljunk. Nem marad tehát semmi a nemzeti vagyonosodás gyarapodására. Összes gazdasági munkánk csak azért van, hogy megfizethessük a külföldnek ruházatunkat és azokat a csikkeket, amiket nem annyira szükségből, mint rossz szokásból hozunk be. Távol van tőlünk azt hinni vagy kívánni, hogy az 1000 millió behozatal valaha teljesen megszüntethető lenne. Behozatal mindig lesz. Csakhogy nagy különbség az, hogy tőkénk árán szükségképen kell az árukat behoznunk, avagy ha fölöslegünkből juttatunk a külföldnek is. Mindenekelőtt ki kel! küszöbölni azt a behozatalt, amire szükségképen utalva nem vagyunk és ami egyesegyedül a megszokás, a ! rossz szokás következménye. És ha csupán ezt elérjük, már e;zel megvetjük a nemzeti vagyonosodás biztos alapját. De szóljanak a számok. És nehogy tévedés vagy félreértés támadjon, megjegyezzük, hogy itt csakis azokat az árukat és czikkeket ismertetjük, amelyek ma már hazánkban is kellő minőségben és mennyiségben gyártatnak, amely czikkekben tehát behozatalra egyáltalában nem vagyunk szükségképen utalva. Lássuk tehát az áruforgalmi statisztika megdöbbentő igazságait. Nem a hivatalos beosztás sorrendjében vesszük az árukat, hanem könnyű áttekintés és megérthetés okából és azért, hogy mindenki kivehesse belőle az őt megillető részt, a házi és egyéni szükséglet szerint csoportosítjuk az árukát és azonnal ki fog tűnni, hogy ami aránylag csekély horderejűnek látszik is, igy csoportosítva mily rendkívüli közgazdasági fontossággal bir. Kezdjük első sorban az élelmezésen és látjuk, hogy könnyelműségünk és rossz szokásunk következtében behozatalra kerül élelmi czikkekben : Élelmiszerek; friss gyümölcs, szilva- és gyümölcs iz, főzelék (friss és szárított), burgonya, hagyma, mák, paprika, baromfi, tojás, friss vaj, margarin, disznózsír, sonka, kolbászfélék, konzervek, sajtok, kávépótlék, csokoládé, bonbonok, ezukorsütemény, sör, likőr cognac, bor, essentiák. Összesen 60'8 millió K. Tehát több mint 60 millió korona értékben fogyasztunk oly külföldi terményt, a melynek behozatala semmiképen sincsen megokolva és amelynek behozatala a legkiáltóbb gunyja annak, hogy mezőgazdasági állam vagyunk. Nem szükségből, de könnyelműségből és rossz szokásból hozzuk be e czikkeket. Tovább haladva a házi és egyéni szükségletek terén ismét azt látjuk, hogy az úgynevezett vegyészeti czikkekben és pedig oly árukban, amelyek hazánkban mennyiségileg és minőségileg minden tekintetben a versenyképesség követelményeinek megfelelően termeltetnek, mily lényeges a behozatal. Íme, hogy csak a legközönségesebbeket soroljuk fel: ÖZEMMEL és MANHEIM szabók Budapest, ¥., Harminczad-utcza 6.1. em, ÜZLETÜKET május 20-ától Kossuth Lajos-utcza 3-ik szám alá helyezik át. A tisztességes asszony. — Montecarlói történet. — Tavasz volt. A természet ezernyi szin- pompája ragyogott le mindenről. A montecarlói park ezernyi ezer gyönyörű, buján tenyészlő virágaival kaleidoszkopszerü képet nyújtott. Benne voltunk a saison kellős közepén. A térzene harmonikus hangjainál az egész világ válogatott közönsége hullámzott fel és alá s a különböző nyelven történő vidám csevegés bábeli zűrzavarként hatott a hallgatóra. A kaszinóban élénk hangulat uralkodott. A játékosok óriási tömege ott szorongott a zöld asztalok körül s leste tágranyitott pupillákkal a szerencse eljövetelét. A roullet sebesen pörgő karikája ide oda vetette a beléje dobott gömböcskét s az asztal körül ülő s álló közönség oly siri csendben leste megállását mintha az üdvösségét hozó árkangyal eljövetele érkezett volna meg. Szokott helyemen ültem s az előttem fekvő nyomtatott kartonokon jegyeztem a rouge és noir váltakozását. Játékom váltakozó szeren- csével folyt. Ma különösen jó napom volt. A sistema, melyet követtem, hihetetlen pontossággal vágott be s én szokásom ellenére, nagy tétekkel kisértem meg szerencsémet s az időpont kedvezni látszott. Nagy csomó bankjegy hevert előttem. Hirtelen ruha suhogás, a finom selyem öltönyök intim zizegése keltette fel figyelmemet. A mellettem megüresedett játszó helyre, egy feltűnő szépségű s amellett kiszámított egyszerű elegancziával öltözött hölgy ült le. Klaszikus szépségű profilját nem sok időm volt bámulhatni, mikor szokatlanul merész játékmodora teljesen eltérített megfigyelésemből s szinte leszögezte egész figyelmemet. Montecarlóban nem szokatlan, hogy nők óriási összegeket veszítsenek. Egyes angol és amerikai milliárdorok nő tagjai ugyancsak szép summákkal tömik meg a bank hatalmas trezorjait. De ez a hidegvér s ez a merészség, mely a mellettem ülő hölgyet jellemezte, még engemet is, ki évek óta vagyok a kaszinó látogatója és megfigyelője, kihozott sodromból. Csakis ezer frankot tett egy térre. Mindig egy és ugyanazon számra. Megfigyelhettem jól: a kilenczesre. Harminczhatszoros pénzt kapott volna, ha csak egyetlen egyszer is a kilenczesen állott volna meg roullet gömböcskéje. De egyszer sem jött ki a kilenczes. Már har- minczádszor tette ezer frankját a gyönyörű nő a roullet kilenczes szárújára, de az következetes maradt a harminczadszor sem jött ki. Har- minczezer frankot vesztett el a szép ismeretlen harmincz perez leforgása alatt. S én mellette, sistemámat híven követve garmadába gyűjtöttem a pénzt. Szinte restellettem Fortuna asszony kegyetlen kitartását, melylyel a szép asszonyt üldözte s magamban szinte fohászkodtam, vajha a kilenczes szám kijönne már. Mind hasztalan, fohászom süket fülekretalált. Most hirtelen szünet állott be. A kroupier monoton hangon mondotta: — Messieurs et Medammes! Fait vetre jeu! A szép asszony idegesen keresgélt redi- küljében, mely úgy látszott, hogy kifogyhatatlan az ezer frankosokban, de hasztalan, nem talált benne többet. E perezben én villámgyorsan, hogy senki észre nem vehette egy ezer frankost csúsztattam a szép ismeretlen keze alá. Minden gondolkozás nélkül a kilenczes számra tette. SINGER MÁRTON és TÁRSA villanyvilágitás berendezési vállalata NAGYKÁROLY, Deáktér. Dijmentesen készít költségvetést mindennemű electro- technikai berendezésekről. Csengőmunkákat is legjutá- nyosabban válla!. Yolfram lámpák, 70°/o áram megtakarítás. Ara 5 K. Villamos csilárok és izzólámpák állandóan raktáron.
