Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-05-09 / 19. szám

2 KÖZÉRDEK 1908 május 9 Szekcsó'ig 7 millió 255 ezer korona beruházást igényelnek. Különösen megnyugtató a tör­vényjavaslatnak Tolnára vonatkozó része. Ez a derék, fejlődésképes város végtére megkapja azt, amit annak ide­jén meglehetős botorán elraboltak tőle: élővizét. Erre vonatkozólag szó szerint ezt mondja a javaslat: „A paks—baja—szekcsői Dunaszakasz szabályozásával szorosan összefügg a tolnai Dunaág rendezése és a bajai téli kikötő lé­tesítése. Az általános dunaszahályózási munkák a tolnai Dunaág felső torkának elzárását von­ták magúk után. Ez által a 3T25 km. hosz- szu tolnai Dunaág felső része a Sió betor- kolásáig megszűnt élővíz lenni, poshadt, mo­csaras jelleget öltött. Az állapotot rosszabbi- totta végül még az is, bogy a Sió durvább hordaléka a Sió torkolatánál a holt Dunában lerakódott s a viz időszakos felfrissülésének alulról is teljesen útját állta. Tolna városnak a helyzet gyökeres javítására irányuló, ismé­telt kérelmére több terv készült e Dunaág élővízzel való ellátására és a poshadó viz szülte állapot elhárítására, a melyek közül azonban a rendezéssel járó nagyobb költség és fedezet hiánya miatt egyik sem lett foga­natosítva ; a város helyzete továbbra mai állapotában nem hagyható s ezért a Duna- szabályozással kapcsolatban a tolnai Dunaág végleges rendezése a végzendő munkálatok közé felveendő s költsége a tervek egyike szerint 1,850.000 K-val előirányzandó volt.“ íme tehát a Dunaszabályozásának nagy kérdése vármegyénkre . vonat­kozólag minden tekintetben a legna­gyobb körültekintéssel oldatik meg. De nem kevésbbé fontos kérdés reánk nézve a Sió hajózhatóvá tétele is. A törvényjavaslat szerint: „Nemcsak a Balatonnak négy várme­gyét felölelő vidékére, hanem a közép Duna Szekszárdon alul fekvő részére nézve is rend­kívüli nagy haszonnal járna, ha a vizi-ösz szeköttetés a Dunával létesülhetne és kivált a Balaton zalai és veszprémi oldalán fekvő kitűnő minőségű ut és építési kőanyag ily módon nagyobb vidékre nézve is hozzáfér­hetővé válnék.“ A törvénytervezet e 110 kilómé­teres útnak 2 méter mélyen való ha­józhatóvá tételére kilóméterenként fel is vesz 50 ezer korona, vagyis össze­sen 5 millió 500 ezer korona költsé­get s ezzel kapcsolatban Tolna köz- egészségügyére való tekintettel a fenti módon a holt Duna szabályozását is kimondja. Itt azonban már van a do- I lógnak egy kis bibéje, az nevezetesen, hogy az előző alternativ tervek sze­rint Szekszárdra külön tervezett szárnycsatorna, illetve hajózó me- denczéről többé a nagyszabású tör­vénytervezetben szó sem esik, vagyis kilátás van reá, hogy a mint Szek- szárd annak idején a dombóvár— bátaszéki vasút innen elterelésével megfosztatott jövő fejlödhetésének alapjától, most az olcsó vizi ut előnyeitől is belálhatlan időkre elesik, pedig mindössze nyomorú­ságos 4-00 ezer korona költségről volna szó, a mellyel Szekszárd mint­egy becsatoltatnék a hazai s világ­kereskedelem nemzetgazdagitó zóná­jába, ami tekintve azt a körülményt, hogy a tervezett Balaton—Sió csa­torna mentén Szekszárd a legna­gyobb város, természetes, észszerű kö­vetelménye forgalmi politikánknak. Igenis Szekszárdnak forgalmi góczponttá kell fejlődnie. Itt 400 ezer korona költség nem irányadó. 3000 kilóméteres vizi utunk a legkö­zelebbi 10—^15 év alatt 4200 kilómé- i térré növekedik, a forgalmi érdekek tehát egyenesen megkövetelik, hogy ipari és kereskedelmi vizi góczpontok keletkezzenek mindenfelé. Vizi gócz­pontok pedig ott keletkezhetnek, a hol a vasúti, vizi közlekedés egy pontba fut össze. Elsőrendű vizi góczpontok Budapest, Szeged, Szolnok, Pozsony, Orsóvá, Zimony, másodrendű Baja, Győr, Komárom. Ha harmadsorban is, a balaton— dunai összekötő csatornán, — Szek­szárd is ilyen közúti, vasúti, hajóuti góczpontul van predestinálva. Meg kell tehát ^ragadnunk a ked­vező alkalmat, hogy ismét kivül ne hagyassunk a számitáson. Forgalmi góczpontok létesitése ugyan nem szorosan vett állami fel­adat, de azért, országos érdek az. Ha tehát összefog a gazdatársadalom, min- I den egyesület, a keresk. iparkamara, a város, a vármegye, sokat tehetünk s a hanyatló Szekszárd uj vért nyer ereibe, lesz hajózó medenczéj.e, téli j kikötője, átrakó tárháza, kövezett ra- i kodója stb. Mindennek a mozgalomnak pedig ! most van itt az ideje. Szervezked­jünk azért, a mig nem késő. A mi- ; niszter, a kormány jóindulata kétség­telen, Szekszárd országgyűlési képvi­selője is amilyen lelkes szószólója volt a tolnai holt Dunaág szabályozásának, mint az országgyűlés vízügyi bizott­ságának jegyzője, bizonyára épp oly agilitással működik közre Szekszárd érdekében is. Szóval tegyünk, agitáljunk a Sió szabályozási munkálatoknak a Duna- szabályozással egyszerre való keresz- I tül vitele érdekében, kövessük példáját az Elbe s Rajna melletti városoknak, melyek milliókat és milliókat áldoz­nak önerejükből is, csakhogy keres­kedelmi kikötők megépítésével tárt j kaput nyissanak a forgalomnak, ezzel j a beözönlő gazdaságnak. Tegyünk meg I tehát mindent, de mindent a szekszárdi I szárnycsatorna, illetve medencze egy­idejű létesítésére is, mert, ha ezt nem tesszük, akkor igazán öngyilkosságot | követünk el. Ellenkező esetben Szek­szárd — volt, de nem — lesz! B. VÁRMEGYE. mozgó életképeit láthatni. A nap ellen ki- feszitett sátorponyvák alatt a mindenütt fel­található borotvált arczu angolok hideg szőke szépségeikkel, elhízott németek rendetlen toalette-ekben, néha egy egész kis fárszekérre való utazási czikkekkel, fénytelen szemű, komor arczu skandinávok, diszkréten, suttogva beszélő franczia dámák és m’sieur-ok, buja, mély nézésű, hangos szavú olaszok s az el- hagyatottságukat érző horvát nők a mellettük esetlenül lógó férfiaikkal, — mind külön megfigyelésre érdemesek. Amint ez az inter- nacionális társaság, egyik halkabban, másik hangosabban, mind beszélnek egyszerre, igazi világvárosi élet gondolatát kölcsönzik nekünk, amelyben már megszűnnek az éles, fajelkülö- nitő vonások, ahol, ebben a modern bábeli hangzavarban megjelenik a világpolgárosult- ság eleven képe. Ezeket a pénzes, úri világcsavargókat mind a tavasz levegője csalta ide le hideg, ködös északi hazájukból, vagy a közelebb lakókat az Adria mindinkább emelkedő éle­tének jelentősége. Aki a természetet nem látképes levelező­lapok albumaiban, vagy mozgófénykép bó­dékban akarja látni, az ilyenkor leutazik a Mediterran née vagy az Adria bájos part­vidékeire, mert sehol a világon másutt nem olyan kellemes ez az évszak, mint itt, vagy a Földközi tenger partjain. Az Adria északi partjai mellett hirtelen j magasba szökik a Karszt-hegy ség félköralaku ! lánczolata s ezek a kőkopár hegyoldalak ilyenkor tavasszal elfelejtetik velünk mostoha- j ságukat, hogy az év nagyobb részében az élet leköltözik róluk barátságosabb tájakra. | Ma a Karsztnak a tengerre néző olda­lain mindenütt a kinőtt fű. és bokor hosszú, czik-czakkos csíkjai takarják el a meztelen kősziklákat. Lejebb pedig, ahol már házsorok kezdődnek, ott a természet pompáját szerető ember mesterségesen rakta tele fákkal és virágokkal a hegyoldalt s Fiume ilyenkor a tengerről nézve egyetlen, nagy lejtős kertnek látszik, amelyből a lakóházak, olasz szokás szerint az erkélyekre és ablakokra kiaggatott színes, száradó ruháikkal, mint kisebb-nagyobb villák emelkednek ki. Ilyen kaleidoszkopikus színezésű villavárosokat igazán csak erre lenn délnek lehet látni s ezt a környezetet Ame­rika egész vagyonávaLsem tudná megszervezni magának. Ilyenkor a szánakozásnak egy neme fog el engem azok iránt, akik egy hosszú emberéleten át lázas sietséggel gyűjtik ha­lomra maguk mellett az aranyat s ebben a lélekölő robotban lassan, szinte észrevétlenül múlik el a fiatalságuk, anélkül, hogy hideg lelkűket csak egyszer is megfürösztötték volna abban a mámorban, amit a tavasz pompája nyújt itt az embernek. Ha az emberi boldogságot földrajzi vi­szonylatok szerint oszthatnék meg, akkor ezt a legnagyobb kincset bizonyosan a Földközi tenger mellékén lakó népeknek itélnők oda. A szinék, az illatok, a hangulatok, a nagy érzések helye az Adria, ahol egy órája a tavasznak néha felér egy siralmas hangulat- talanságban lemorzsolt hosszú emberi élettel. N. Enyedy Barna. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolna­vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését e hó 13-án tartja meg. A pénzügyi szakosztály ülésé. A pénzügyi szakosztály f. évi május hó 14 én ülést tart, melynek tárgya az 1905^—1906. évi közúti zárszámadás felülvizsgálása. I . VÁROSI ÉLET. Városok kongresszusa., A vidéki vá- i rosok, a törvényhatósági joggal felruházottak I u£>y> naint a í’endezett tanácsúak, polgár- mestereik utján már több ízben feltárták a kormány előtt azt a tarthatatlan helyzetet, r melyben a városok tisztviselői vannak. A vái'osok megerősitése nemzeti szempontból is kívánatos és szükséges. Már pedig a mai I nehéz megélhetési viszonyok között a gyatrán fizetett s igy a megélhetés ezer gondjaival küzdő városi tisztviselőktől a városuk érde- I kében való lelkesedést kívánni alig lehet. A helyzet javítása érdekében, minthogy a polgármesteri kongi'esszusok eddigi felter- ! jesztései eredményre nem vezettek, a városi tisztviselők május hó 10-én Budapesten, a I városház közgyűlési termében országos kon­gresszust tartanak s 11 én fogják a fizetós- j rendezésre vonatkozó memorandumot úgy a j kormánynak, mint a képviselőháznak átnyu j tani, a melyben tarthatatlan helyzetüké még a folyó évi költségvetés tárgyalása sói I való javítását kéi’ik. A mozgalom élén He | Lajos országgyűlési képviselő áll. Szelest r. t. város tisztviselőit a kongresszus

Next

/
Thumbnails
Contents