Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-05-09 / 19. szám
m aj us KÖZÉRDEK 3 folyó hó 7-én tartott tiszti értekezlet felkérésére dr. Szentkirályi Mihály polgármester képviseli. Pályázatok. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete a mérnöki és számvevői állásokra pályázatot hirdet. A mérnöki állás javadalma 2600 kor. fizetés, 400 kor. lakbér- illetmény; a számvevői állásé 1600 korona fizetés, 400 kor. lakbérilletmény. A pályázat május 15 én jár le. Kérvények a vármegye alispánjához terjesztendők be. KÖZSÉGI ÜGYEK. Legyen-e jegyzői kongresszus? — Nyílt levél. — Tekintetes Pu. t Adolf főjegyző urnák, mint a központi járási jegyző egyesület elnökének Bátán. Kedves Kartárs ur! Mintha már hallottam volna valahol „a rohanó kor lázas munkája“ szavakat említeni, hangoztatni, még pedig olyan helyen és ajakról, a honnét azt nekünk tisztelettel fogadni s megszívlelni kell, bizonyítékául annak, hogy a mai kor egyik főkövetelménye a spontán, gyors, — bár nem meggondolatlan, — de habozás nélküli cselekvés. Kár volt tehát a rohanó kor lázas munkáját „félbeszakítva“ oly értelmű évi jelentést tenni, mely nemcsak elitéli, de a sorok között olvasva valósággal lesajnálja a „reklámszerü módon összehívandó, tüntetésszerü jegyzői kongresszus számbeli erejével győzni remélő pártot.“ Hát bizony nagyon sajnos, hogy mi jegyzők, — kik annyira egymásra vagyunk utalva, — két pártra szakadtunk s nem tudjuk, vagy tán nem akarjuk egymást megérteni. Ne tévessze össze Kartárs ur a köztisztviselők szükségbeli összejövetelét: a mi kongresszusunkkal, az alsóbb néprétegek sok szór feltűnési viszketegségből rendezett, tényleg tüntetésszerü gyülekezéseivel. Nem tüntetni, nem reklámot csinálni akarunk mi, semmivel sem akarunk mi többét vagy kevesebbet, mint a mit Kartárs ur valóban kiváló értelmiségre valló, nagy gonddal összeállított évi jelentésében mondott, csak a keresztülvitel eszközeiben, módjában nem értünk egyet. (Tehát a textusban megegyezünk, csak a tónusban nem.) Nem tisztán a megélhetés eszközeiért, hanem első sorban s főleg a közczélok érdekében küzdünk, a mit bizonyít szerénységemnek az „Egyetértés“ f. évi márczius hó 8-iki számában a jegyzőkhöz intézett nyílt levele, melyben a kongresszust sürgetve, a többi között ezt mondottam : „a közérdeket szolgáló törekvéseinkre való különös figyelemmel gyűjtsük az anyagot stb.“ Megérteni és megértetni akarjuk egymást, az egymás iránti tiszteletet, becsülést és szeretetet, az egyetértés és összetartozandóság tudatát akar juk felébreszteni, a mint ezt már megírtam; minderre pedig csak a kongresszuson való személyes, szóbeli érintkezés alkalmas, mert hisz meg vagyon irva, hogy : „a betű öl, a szó, a lélek pedig fölemel.“ Mondja meg nekünk, mutasson reá kedves Kartárs ur, mit értünk mi el eddig tisztán csak a Képviseleti rendszerrel, különösen mit az országos jegyzői egylet utján ? Hogy a képviseleti rendszer reánk nézve életszükséglet, azt már többször hivatkozott nyílt levelemben is megmondtam, sürgetve egy tetterős, országos, egységes szervezet létesítését. De hogy a mostani parciális képviseleti rendszer utján vajmi keveset lehet elérni s hogy az ezekben hangoztatott „hagyományos állásfoglalás“ sokban hasonlít az „őseimnek véres kardja, fogason függ, rozsda marja stb.“ kezdetű költeményben megnyilvánuló maradisághoz : az bizonyos. Hány és minő szép eszme születik, de hal is meg nyomban az egyleti gyűléseken. Miért? Mert kis gyűléseinken beszélünk ugyan nagy ékesszólásaal köz- és magánér dekü bajokkal, tiltakozunk a különböző sérel- tnek ellen, hozunk is őzekről nagy gonddal megszerkesztett határozatokat s aztán — tudomásul véve — „irattárba tétetnek“ vagy egyleti utón felterjesztetnek ugyan, de meg fenekleuek, vagy kedvezőtlen elintézést nyér- nyek ; s miért? mert----összetartás hiányába n — nincs tekintélyünk. Ezt a hiányzó tekintélyt is legyen hivatva a kongresszus megszerezni és hogy a kongresszus utján való érvényesülni vágyás nem elitélni való, bizonyítják: a birák, kir. ügyészek,kir. bírósági jegyzők s általában az állami tisztviselők kongresszusai. Már pedig vannak ezek az urak olyan képzettségűek s olyan társadalmi állásúak, mint mi, sőt — be kell ismernünk — különbek is és ha ezek az urak nem tartották méltóságukon alulinak, tüntetésszerünek, reklamszerünek a kongresszust, nekünk éppen nem lehet okunk attól visszariadni. Ami pedig a kongresszusnak csak vég-, szükség esetén való alkalmazását illeti, hát e szükség rendkívüli közelségét -— sokféle jelből ítélve — ha nem is érezni, de legalább sejteni kellene Ne feledje el kedves Kartárs Úr, hogy mai nap már mindent pártpolitikai szempont tokból mérlegelnek s hogy általános a panasz, mikép minket jegyzőket — egyoldalú és teljesen alaptalan feltevések és rá fogások alapján — már sokszor rosszul Ítéltek meg. De meg — kedves Kartárs Úr, — ha Ön sem tartja kizártnak „a kongresszussal való hadművelet lehetőségét“, akkor ne csináljunk a dologból testvérharczot és arra kérem, hogy kartársi (testvéri) szeretet-, tisztelet- és becsülésből ne hozzuk nyilvánosságra eltérő nézeteinket, véleményeinket. (Nekem replikáznom kellett még, mert a kezdeményezők egyike lévén, a válaszadás joga és kötelezettsége engem illet). Tevelen, 1908. évi május hó 6-án. Szívélyes üdvözlettel, tisztelő, kartársa : Oiczendy Pál jegyző. Apróbb községi ügyek. Diósberény természetbeni lakás és havi 24 korona fizetéssel május 20-ig, — Koppány szántó lakás és havi 20 korona fizetéssel május hó 26 -ig menházvezetőnői állásra hirdet pályázatot. Gindlicsalád község Kistengelicz székhellyel, 100 korona évi fizetés és megállapított díjazással szülésznői állásra hirdet pályázatot. Értény község május hó 27-éré 1908. augusztus 1-től kezdődő vadászati jog gyakorlás bérbeadására hirdet árverést. HÍREK. — Személyi hir. Apponyi Géza gróf főispán kedden városunkba érkezik s szerdán elnökölni fog a közigazgatási bizottság ülésén. — A vízügyi bizottság jegyzője. Említettük már, hogy a képviselőház vízügyi bizottságába Szabó Károly országgyűlési képviselőt is beválasztották. Ezt kiegészitőleg meg: emlitjük, hogy mint a múlt ülésszakban, úgy most is a bizottság jegyzője Szabó Károly országgyűlési képviselő lett. Most, a mikor a nagy vizszabályozási törvény Tolnavármegye legvitálisabb érdekeit érinti, a tolnai holt Dunaág élővízzel ellátása, a Sió hajózhatóvá tétele van szőnyegen, nagy megnyugvásunkra szolgálhat, hogy ilyen agilis, szívós kitartásu férfiú lehet ott ügyünknek hathatós szószólója — Kinevezés. Apponyi Géza gróf főispán Havass Béla herczegi tiszttartót, maj- samiklósvári lakost a tamási-i járásban működő hivatalos lóavató bizottság becslöjévé nevezte ki. — A pécsi m. kir. posta és távírda igazgatóság Sebestyén Margitot Felső- j I nyékre postamesternővé nevezte ki. — A márczius 15-ének megünneplése. Vármegyénk tudvalevőleg legközelebbi közgyűlésén határozatot hozott márczius 15-ének megünneplésére s ugyanekkor Szabó Károly országgyűlési képviselőt arra is felkérte, hogy a nemzeti ünnep érdekében a képviselőházban felszólaljon. Időközben Nagy György képviselő interpellácziót intézett e tárgyban a miniszterhez. Szabó Károly képviselőnk tehát feleslegesnek tartotta a külön felszólalást, de mint mindég, most is korrekt és következetes volt; a mennyiben a függetlenségi párt részéről hetedmagával Nagy György indítványára szavazott. A nemzeti ünnep mellett szavazott Hainrikffy Pál országgyűlési képviselő is. — Áthelyezés.. Sándor László csendőrszázados, szekszárdi szárnyparancsnok Kolozsvárra a csendőrkerületi parancsnoksághoz helyettes kerületi parancsnokká neveztetett ki. A szekszárdi társadalom sajnálni fogja a rokonszenves s általános tiszteletnek és szeretetnek örvendő férfiú távozását. — Választók figyelmébe. Az ország- gyűlési képviselők választására jogositott választóknak az 1909. évre kiigazított ideiglenes névjegyzéke a vármegye irattári helyiségben, Szekszárd r. t. városban és egyes községekben, illetve körjegyzői székhelyeken folyó évi május hó 5-től 25-ig közszemlére vannak kitéve. A névjegyzék ellen május 5-től 15-ig bárki saját személyét illetőleg, úgyszintén bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt — azon választó kerületben, melyben felvétetett — felszólalhat. Május hó 16-tól U5 ig pedig a beadott felszólalásokra észrevételeket is tehetnek mindazok, kik a törvény szerint a felszólalásra jogositvák. A feszóla- lások bélyegmentesek. A névjegyzékek délelőtt 8-tól 12-ig tekinthetők be, délután 2-től 5 óráig pedig lemásolhatók. — A posta körébők. Május 1 én a szekszárdi postahivatalnál az a lényeges ujitáa lépett életbe, hogy ajánlott leveleket elfogadnak délután 6 óra után is és pedig 8 óra 30 perczig a távirdabivatalban. A gyűjtő- szekrényekből ezentúl naponként nem háromszor, hanem négyszer és pedig délelőtt 10 óra 30 perczkor, délben 1 óra 45 perczkor, délután 5 óra, 15 perczkor és este 7 óra 30 perczkor szedik össze a leveleket. A p.osta| hivataluál azonban a vonatindulás előtt 30 perczczél még elfogadtatnak, illetve tovább- szállittatnak a levelek. — Pécsegyházmegyei hírek. Eszterházy Miklós herczeg, mint Regöly tolnamegyei község kegyura,. Palkó István adminisztrátort mutatta be a püspöknek kinevezés uzéljából. — Zichy Gyula gróf, pécsi püspök Föve- nyessy Pált Bogdásáról Ozorára, Pálfy Sándort Ozoráról Himesházára, Kerbolt Károlyt Himesházáról Kurdra, Blandl Györgyöt Báta- székről Mecsekszabolcsra és Koch Alajost Kurdról Bátaszékre helyezte át. — Mentő kongresszus. A budapesti önkéntes mentő egyesület 20 éves fennállásának megünneplése keretében folyó hó 16-án és 17-én Budapesten díszközgyűlést és egyéb ünnepségeket rendez és ezzel kapcsolatosan mentő kongresszust tart. A mentési ügy érdekében a m. kir. belügyminiszter felhívta a törvényhatóságokat, hogy a kongresszusra az. érdekelt körök figyelmét hívják fel és a t. főorvosokat a kongresszusra küldjék ki. — Artézi kutunk vize. Szekszárdon többen azon hitben vannak, mintha az ártézi I kút vize fogyott volna. Szabó János városi mérnök a csőmunkálat megkezdése előtt megmérte tegnap újra a kiömlő viz mennyiségét s megállapította, hogy a vízmennyiség semmit sem apadt. A csővezetés munkálatai most I folynak s néhány nap múlva el is készítik. — Értekezlet. A „Magyarországi Mun kások Rokkant- és Nyugdij-Egyleté“-nek elnöke, Katies Antal e hó ll-én, hétfőn este 7 órakor a „Szekszárd Szálló“ nagytermében az iparos nyugdíjintézmény üdvös volta felől, a szekszárdi fiók-egylet megalakítása érdekében értekezletet tart, melyre az ipartestület elöljárósága az iparosmestereket és segédeiket [ körlevélben meghívta. Hisszük, hogy iparo- í saink tömegesen fognak ezen a hasznos és reájuk nézve nagy jelentőségű értekezleten részt venni.
