Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-02-29 / 9. szám
Szekszárd, Ili. évfolyjam. 9. szám. Szombat, 1908. február 29 Kiadóhivatal: láter-nyomda, Kaszinó bazar épület A.z előfizetési pénzek -és hirdetések ide küldendők. HIRDETÉSEK legj'itányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. EUŐpiZHTÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fik NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDÉKÉIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS INI. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Bel munkatársak : JANÓSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: RÁTÉR JÁNOS NYOMDÁJA. Munkásházak. Bárhogy öltözessék nyelvüket a szociáldemokrata apostolok az ujabb- kori szociális törvényekre, ezen törvényektől a humanizmusra s filantrópiára valló nemes törekvés el nem vitatható. Az 1907. évi XLVI. t.-cz. is egyik fényes tanúbizonysága annak, hogy a magyar munkás még sem annyira Istentől, embertől elhagyott pária, mint ezt sokan hirdetni szeretik és hirdetni szokták. Nemesszivü gondoskodás van ebben a törvényben arról, hogy a napi munkában megfáradt gazdasági munkás, az uj erőgyűjtésre egészséges, barátságos otthont találhasson s alig egy pár forintnyi évi összegért idők múltával, ha nem is fényes palotához, de egészséges, tiszta, czélszerü egyszerűbb polgári házacskához juthasson. Évente 300 ezer korona áil a magyar államkincstárnak rendelkezé- sére oly ezélból, hogy garantálhassa a törvényhatóság, vagy községek irányában a munkások helyett azokat az összegeket, melyeket munkásházak létesítésére fordítanak. Az évi hitelek fel nem használt részét pedig 1907-től kezdve „Országos gazdasági munkásház építési alap“ czimen külön kezelik s ebből a nmnkásházak létesítését segélyezéssel is előmozditják, A hol tehát gazdasági munkásházakat létesíteni akarnak, nincsen ennél könnyebb dolog. Egyéb mellékfeltétel mellett annyit kivánnak, hogy legalább 10 munkásház épüljön egyszerre. Ez esetben csak fel kell irni I a törvényhatóság első tisztviselőjének a földmivelésügyi miniszterhez s ez tüstént leküldí szakközegét, díjtalanul elkészítteti a szükséges felméréseket, terveket stb., amelyek alapján aztán a miniszter azonnal értesíti a törvény- hatóságot, hogy a tervezett munkásház- épitést hajlandó-e állami támogatásban részesíteni. Az állam támogatása áll pedig a tervek elkészíttetésén s az építtető községnek, vagy törvényhatóságnak adandó államsegélyen felül az összes beadványok bé'yegmentességéből, továbbá abból is, hogy az ily ház 20 évig nemcsak az állami, de az összes községi adóterhektől is mentes. A földmivelésügyi miniszter azon-, ban azon községek és törvényhatóságok kérelmét előnyben részesíti, amelyek ingyen telek és esetleg kert adományozásával is támogatják a munkásházak építését. E rövid, vázlatos ismertetésből is kitűnik, hogy itt egy igazán nemes és humánus akcióról van szó. Szegény emberek 30 év alatt nyugalmas otthonhoz jutnak azért a csekély összegért, amelyet most évente lakbérre elfizetnek. Egy munkásház, tekintve, hogy az állam az építéshez szükségelt anyagokat vasútjain-önköltségen szállíttatja — mindössze 1100—1200 koronába kerül s ennek daczára csinos külsejű s a mi fő: szellős és egészséges. Törvényhatóságok, városok, községek nagyon jól teszik tehát, ha a szociális nyomorúságon ily módon is segíteni kivánnak, mert már nemcsak a városokon, de a falun is érezhető a lakásmizéria. Az építtetők egyébként is semmi rizikót nem vesznek magukra. Az állam évi segélyéből s a munkások által fizetendő szerény lakbérből bőven kikerül a felveendő építési kölcsön évi törlesztési részlete, sőt még az ingyen telek ára is. Tolnavármegyéből ez időszerint Kurd község akar ily munkásházakat építeni. Már folynak is az ezirányu tárgyalások. De, a mint értesülünk, Szekszárd sem sokáig várakozik már, hogy 40—50 niunkásházm nézve a& építési tárgyalásokat mihamarabb megkezdje. Uj polgármesterünknek úgy látszik megvan a haladás iránti érzéke, amelyet egyébként most a sürgős szükség is sarkal a gyors cselekvésre. Az úgynevezett. Benedek-szurdik „barlanglakói“ ugyanis hatóságilag kilakoltattak odúikból s most ezeknek elhelyezéséről gondoskodni nemcsak emberbaráti s hazafias kötelesség, de jogszerű kötelezettség is. A la'kók legtöbbje ugyanis pénzért vásárolta s telekkönyviig is bírja azokat a helyeket, igy a hatósági kilakoltatás bizonyos szerzett jogokat is érint s akaratlanul is előtérbe tolja a jogos kártalanítás felvetésének kérdését is. Polgármesterünk tehát derék, hazafias, de városunkra is minden tekintetben üdvös dolgot cselekszik akkor, amikor a munkásházak létesítését kezdeményezi. 40—50 csinos házzal szaporodik igy a város külső része, ami nem olyan kicsinylendő dolog. A fillokszera-vész okozta nyomor úgyis százszámra űzte ki a hegyi tanyákba s más helyekre a város szegényebb lakóit s ez megérezhető a város lakosságának lassú szaporodásán. Talán még az eltávozottak nagy része is visszatér ily módon, de ha nem is, annyi elvitázhatlan tény, hogy az általános egészségügynek nagy javulására vezet majd, ha éppen a járványra legjobban predestinált szegény munkásnép is megkapja az egészség legelső feltételét, az egészséges lakást. Üdvözöljük uj polgármesterünket életre való ideájáért. Tiszta szívből óhajtjuk, hogy mihamarabb álljanak ezek a munkás házikók, amelyek apró őrtanyái lesznek nemcsak a boldog megelégedésnek, de magának az annyira kívánatos — hazafiságnak is. Közös gépműhely. Az iparosok múlt évi pécsi kongresszusán Szterényi József államtitkár a magyar kisipar hanyatlásának főokául a tőke szegénységet, a kereskedelmi szervézet és a teknikai fejlettség hiányát jelölte meg. De megjelölte egyúttal azt az irányzatot is, I melynek követésével a kormány a bajok orvoslását elérni véli. így a tőke szegénységen Anglia és Németország példájára a szövetkezet eszméjének kultiválásával lehet segíteni. De eredmény csak akkor lesz elérhető, ha egy-egy iparág képviselői együttesen úgy szervezkednek, hogy nyersanyag - szükségletüket egy helyről, jóval olcsóbban szerezhetik be. Az ily módon való termelésbe be kell vonni a kereskedelmet s az árusítást ennek segítségével országosan szervezni. A teknikai fejlettség előmozdítását az állam gépek adományozásával segíti elő. A szövetkezés előmozdítására megjelölt három iparág között felsorolta az asztalos ipart, mint a melyet ily alapon szervezve regenerálni és a 15 milliót tevő behozatalt megszüntetni lehetne. A kereskedelmi kormánynak ez a nemes intencziója megmozgatta Szekszárd faipari kisiparosait is, a kik a kisipar évről- évre súlyosbodó helyzetének kényszere alatt, a faipari kisiparnak olcsóbb termelés által való versenyképessé tétele ezéijából, közös gépműhelyt óhajtanak létesiteni. Mint annak idején megírtuk az ingyen gépek adományozására felkért kereskedelmi kormány kiküldöttje a gépek adományozásával való segélyezést a kereskedelmi miniszter részéről kilátásba helyezte, ha äz érdekelt faipari kisiparosok a gépek elhelyezésére és az iparosok befogadására alkalmas műhelyt és a megfelelő raktárépületet létesítik. Ennek a megvalósithatása érdekében a szövetkezett faipari kisiparosok csoportjának elnöke, Theisz Lőrincz asztalosmester kérvényt ‘nyújtott be Szekszárd város képviselőtestületéhez, melyben a várostól, a városnak a vasúthoz vezető üt mentén fekvő földjéből nehány száz öl területnek, a műhely felállításának czéljára, ingyen való átengedését kérik. A kérvényt folyó hó 25-én, a Theisz Lőrincz, Hahn Ferencz ipartestületi alelnök és Sziics Ferencz ipartestületi jegyzőből álló bizottság adta át dr. Szentkirályi Mihály polgármesternek, a ki támogatását készséggel megígérte. Nem akarunk a képviselőtestület elhatározásának elébe vágni, de kifejezést kell adni annak a reményünknek, hogy a város képviselőtestülete ezt a kérdést a maga nagy horderejének teljes egészében fogja vizsgálni és elbírálni es a kérelem elintézésénél figyelembe fogja venni, hogy a faipar a legtöbb közszükségleti czikket állítja elő s igy a termelés olcsóbbá tétele nemcsak a közönség
