Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-02-29 / 9. szám

2 1908 február 29 széles rétegének érdekeit szolgálja, de a faipar remélhető nagymérvű fellendülése foly­tán iparunk fel virágozását és igy városunk fejlődését lesz hivatva sikerrel szolgálni. Úgy értesülünk, hogy a város a villa mos telepen túl, a selyemtenyésztési felügyelő­ség által bérelt területet szándékozik a mű­hely czéljára kijelölni s városunk polgármes­tere a bérelt területnek a város részére való visszabocsátása iránt a tárgyalásokat mar megindította s igy a kérelem felett á kép viselőtestület rövid időn belül határozhat. A kivételes nősülési engedé­lyek megszorítása. A honvédelmi miniszter a kivételes nő­sülési engedélyek megadására vonatkozó el­járást akként óhajtja szabályozni, hogy a védkötelezettség teljesítése előtt történt házas­ságkötésekből az ujonczok jó és eredményes- kiképzése és használhatósága tekintetében se származzanak hátrányok, viszont, hogy a korai nősüléssel az alsóbb neposztaly paraszt- gazdasága is kivánatos védelemben részesül­jön, ezért leiratában Tolnavármegye főispán ját véleményadásra hívta fel. Főispánunk felhívta az egyes járásokat az e tárgyban való jelentéstételre. Á beérke­zett jelentések azonban olyannyira különbözők voltak, hogy a főispán az összes jelentéseket az alispánhoz küldte, hogy égy egységes véleményt adjon, melynek alapján a honvé delmi miniszternek jelentést tehet Az alispán jelentését a következőkben foglaljuk össze. Az állítási kor előtti és az állitásköteles korban állók tömeges nősülése a gazdasági viszonyokra nézve általában előnyösnek nem mondható, kivévén azon ritkább eseteket, midőn a korai nősülés tényleg a gazdaságban J hiányzó női munkaei’ő megszerzése czéljából köttetik. A családi kötelék meglazitását azonban a korai nősülés feltétlenül elősegíti. A 18—23 éves gazdasági munkásoknak, falusi, városi napszámosnak, iparossegédnek, az árvának, a nagykorusitottnak a nősülésre csakis azon esetben van szüksége, ha a női munkaerőnek, illetőleg az önállósításnak szük­ségessége bei gazoltad k, Helyes a nősülési engedély megadását a birtok nagyságától függővé ténni, úgy, hogy oly ifjú, kinek szülei 400 koronánál j nagyobb adót fizetnek, mely adó igen ter­mékeny 40—50 kát. holdnak felel meg, ki vételes nősülési engedélyt né is kaphasson Mert az ily birtok tulajdonosa női cselédek alkalmazására képes. Ha azonban ezen meg­szorítás azon czélt akarná szolgálni, hogy ez által a kivételes nősülési engedélyek apasz- tassanak, úgy ezen feltétel csak nagyon kis mértékben eredményezné az óhajtott czél elérését. A kivételes nősülési engedélyek meg­adásának I— azon esetben, ha a családhoz női családtag is tartozik — egyik feltétele az illető női családtag munkaképtelenségé­nek tisztiorvosi bizonyitvány által való iga­zolása. Előfordult sok esetben, hogy bárom, négy, sőt öt munkaképtelen női családtag a családban nem is tartozott a ritkaságok közé, munkaképtelennek nyilvánítja az orvosi bizo­nyitvány a púpos, sánta, félszemü, vérszegény, sápkóros, fejfájós, terhes, hörghurutos, gyo- morhurutos, -csuzos, szivdobogásban és visz- értágulatban szenvedő stb asszonyokat, leá­nyokat, holott köztudomású, hogy ily beteg­ségek és fogyatkozások mellett műveltebb osztályokhoz tartozó női családtagok is képe­sek rendszeres házi munkát végezni, sőt a nyomasztó életviszonyok mellett erre kényte- enek is. Közérdek • ' . ' ' V ’ ’■ ^ ........J ■ De eltekintve a felsoroltaktól, a bel­ügyminiszter részéről folyó évben elrendelt vizsgálat és orvosi felülvizsgálat kiderítette azt is, hogy oly betegségeket állapítanak meg ezen bizonyítványok, melyeit ben az illetők nem is szenvednek. A tisztiorvosi bizonyítványokban foglalt vélemények megbízhatósága csak úgy lenne ellenőrizendő, ha a női családtagoknak házi és mezei munkára való képtelenségét az orvosi bizonyitványon kivűl igazolni kellene a helyi hatóságnak is, mint amely könnyen meggyőződést szerezhet arról, hogy az állító­lag munkaképtelen nő tényleg foglalkozik-e ilyen munkával. A kivándorlásra a korai nősülés befo­lyással nem bir. Azon állítás pedig, hogy a kisgazdasá­gokban a jelenlegi viszonyok között női munkaerőt kapni nem lehet, nem felel meg a valóságnak, mert egyes falvakat kivéve, általában elég munkaerő áll rendelkezésre. A kivételes nősülési engedélyek nagyfokú megszorítását alispánunk feltétlenül szüksé- . gesnek tartja. Egyesületek, intézmények, Svájczi levél — A „Közérdek“ számára. — Basel, 1908. február 9. Ott, ahol nem olyasfélén kell az embe­reknek fejüket törni, hogy hogyan is lehetne i túljárni v-~ az osztrák észen, a katonai lét­szám és a tiszti fizetés emelést, stbit illétőleg ; a hol a milliókat nem uj, avagy régi ágyukba tömik, hogy a levegőbe egy-két lyukat fur- 1 janak véle, a sokat jelentő „legfelsőbb meg­elégedésre“ ; ahol nem olyan nagy számú a „hajlongók“ és „tömjénezők“ serege, hanem | becsületes egyenességgel igyekszik mindenki I az érdemek szaporítására, ott minden szív és lélek szivesen nyitva áll uj, egészséges, a világ meghódítására predestinált eszmék be­fogadására. Ott nem állanak bírókra, hogy megmutassák, hogy „ki a legény a csárdá ban“, amely a „népjogá“ hoz van czimezve : az e aki akarja, az e aki,;ellenzi. Ott szóval sem marakodnak, nem hogy ököllel ütnék szét az egységes társadalmat — egymást fölfalni akaró pártokra. Ott a magas lehajol, az alacsony lábujhegyére áll — és összeölel­keznek. A fönt lévő ónként hajol le a má­sikért, nem várja meg, mig amaz fölfelé tö­rekvésében rajta átgázol. Sőt segíti, ösztökéli, buzdítja. Mert tudja, hogy „csak az az or­szág boldog, melynek polgárai megelége­dettek“. • Legmagasabb ideálnak az erkölcsi szi­lárdságot tartják : „A nemzet talpköve az er­kölcs-!“ Ezt nem csak tartják, de át is ér­zik. Ennek megfelelőleg cselekszenek is. Be­bizonyított dolog, hogy az erkölcs ott züllik el leghamarabb, ahol az anyagiakért való ádáz küzdelemben alul maradunk. Fő gon- dukat képezi tehát a reális jólét megterem­tése is. Nem csak prédikálnak, fölolvasnak, vagyis inkább nem csak hogy elhintik a magot, hanem gondoskodnak a talaj előké­szítéséről, azután a mag kikeléséről és a be­lőle növő fa megerősitésésől is. így van ez széles e respublikában. De sehol annyi gondot nem fordítanak a nép nevelésére, az erkölcs megsziláydifására, az anyagi küzdelmek megkönnyítésére, mint e határ városban, Baselben. Nem kevesebb mint 837 egyesület van itt, részben különböző társadalmi-, művészeti-, politikai-, valláser- kölcri, de legnagyobb részt szocziális mi- sziót teljesítő egyesület. Igen messze vezetne, hacsak egy kis töredékével is részletesen óhajtanánk foglal­kozni. Pedig megérdemelné egytől egyig. Siókat, nagyon sokat tanulhatnánk belőle. Phallanx ez valamennyi, amelyen . megtörik az élet — viharának tombolása, veszélyho- zása. —í Egy néhányat azonban fölemlítünk ; párat ismertetünk. Nem lesz érdektelen s talán kipattan néhány jó gondolat, melynek megvalósítása hasonló áldásos intézményt teremt. Egy régi egyesület, amely 132 éve fennáll, nem kevesebb mint' 69 szocziális érdekű egyesületet támogat. Ez a Gesellschaft für- Beförderung des Guten, und Gemein­nützigen in Basel; (hasznos és közérdekű dolgok előmozdítására alakult társulat) 1777-ben 130 taggal alakult meg, ma két­ezerén felüllevő a tagok száma, valamennyi a „magasabb tízezrek“ közül való. Evenként beszámolnak az u. n. Basier Blaubuch-ban (kék könyv) arról a messzemenő, rendkívül nagy jelentőségű anyagi támogatásról, amely olyan soknak — kicsinynek és nagynak, fiatalnak és öregnek, nőnek és férfinak egyaránt oly sok hasztíiosat, kedveset nyújt, vele a — közérdeket szolgálva. — A hatal­mas alaptőkével rendelkező egyesület éven­ként 150—200 ezer frankot fordit Szocziális czélokra. Sokféle közhasznú iskolái támogat (főző- varró- foltozó iskola; nyelv: franczia- angol- olasz- kurzusok, az ipar minden ágát képviselő kurzusok* kereskedelmi*, könyvve­zetési stb tanfolyam). Munkás otthonok könyvtárral, melegedő termek. Fontos köz­egészségügyi intézményeket, mint: küzdelem a tuberkulózis ellen, ingyen népfürdők. Azután kád és zuhany fürdŐK (törülközőkkel szappannal 10 ct. és olyan mesés berendezésű, hogy bizony vetekedik ami fürdőinkkel, hova 1 koronán felül való összeget kiadva jutha­tunk csak be) Sokat ad az erkölcs nemesítést szor­galmazó egyesületeknek. Azután a közműve­lődést emelő társulatok részére. Népies ke­retben tartanak neves egyetemi professzorok és szakemberek tudományos, ismeretterjesztő előadásokat, — öröm azt látni, hogy a mun­kától durvává vált kezű munkás micsoda szorgos figyelemmel lesi, várja (az első sorban — talán épen valami miliomos dáma mellett ülve —) a szót a tudós ajkáról. Hát a. nagy­szabású nép hangversenyek ! Basel lakossága — hogy úgy mondjam — rettenetes inteli- gens muzsikális téren. Minden szülő Konsert vatoriumban képezted ki gyermekét. Ezt csak azért emlitem meg, hogy könnyen ért­hetővé, váljék, hogy ennek, az ilyen téren magas igényű s jóizlésü közöuségnek a városi zenetársaság egy csupa művészből álló, hatalmas, állandó zenekart szervezett. Gyönyörű hangversenyeket adnak, de persze — no van e 5 frankod hogy meghallgathasd ? Nincsen ? Se baj. Ot frankot ugyan nem kapsz, hogy válthass egy belépőjegyet, de eljön a vasárnap délután s akkor ugyanazon a helyen, abban a hatalmas hangverseny te­remben, amelyet olyan mesés fénnyel áraszt el a csillogó csillárok serege — művészi programmal megismétlik a hangversenyt „a nép, az Isten adta nép“ részére. És 20 ctsod csak van? Nincsen, az sem tesz semmit: kapsz jegyet 20 fillér nélkül is. És hogy elhallgatja az a kikolmizott hajú gyári lány Liszt rapsodiáit vagy Bethoven symfoniáit ? Micsoda nemes érzelmeket vált ez ki a gép-: zakato’^hoz szokott munkásból? : . . & -v,uzeumba vezetés. A tárgyak, képe! ^Idrajz, .néprajz meg­ker’ ‘"V kibővítése. 1 erről és a ton»*. Azonban g két intézménybe mélyeid . . . Boldog szeretettel v^. ^ hogy felesége minden veszélyt leküzdve rencsésen a világra hozza gyermekét, kit még szive alatt hord. A boldogságot azonban (Grammophonok) részletfizetésre is. Beszélőgép hanglemezek, a leg­jobb felvételek, nagy választékban DV Beszélőgép jar^ritásols: ~*^9f Müller Testvérek varrógép- és kerékpárüzletében §zekszárd, Kaszinó-bazár. a_i0

Next

/
Thumbnails
Contents