Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-11-21 / 47. szám
1908 november 21 5 A „Toborzó“ visszhangja. — Válasz Álba Nevi* versére. ~ Harcra szólitál, jogunkért küzdői, . És mi mindn>áj.an temelléd állunk,- A férfi néppel, elnyomó haddal Büszkén és bátran im, szembeszállunk. Közömnél vádolsz é* gyávasággal, Tétlennek mondod a tennen véred, — És im az első toborzó szóra, Hogy* gyülekezünk körüled, nézzed! Lelkünk felrázta riadód hangja, Igéd visszhangra talál szivünkben. S aliz, hogy felzug hívogató szód, Már gyönyörködhetsz nagy seregünkben. Vezető zászlót büszkén lobog fenn, Jelszava biztat: előre, rajta, S e szó nem hangzik .el a pusztába, Edzi szivünket s hevíti dacra. S öklünk tán gyenge, karunk erőtlen ? De ütni is fűd bársonya, selyme, A harcba visszük mi is — eszünket S hű szövetséges szivünk szerelme. » lm, itt vagyunk mind. Erős a tábor, Erőssé teszi szent összetartás,. Nun. leszen gyáva közöttünk senki, Győz az igaz ügy: Rajta, — kitartás! Sorba ltdöntiük az ócska falat, Tömött sorokban rajt’ átvonulunk, Legyőzünk, ha kell, sok száz akadályt, Mig a férfival egy sorba jutunk. Ti gőgős sereg, büszke urunk ti, ' Zsarnok királyi vagytok a létnek, De koronája mi vagyunk mégis S vájjon nélkülünk^ hát mit is értek ? Annyit, mint király korona nélkül, Fény, ragyogástok tán nem mi vágyunk ? ^ Szürke fakó nép, otthonotokba : Sugárt mi viszünk, derűt mi hagyunk ! Életért éltet, szivet a szívért, Ennyit akarunk : egyforma jogon. ' Alamizsnát mi nem akarunk, csak: Testvéri osztályt — hatalmatokon.’ Társatok legyünk : de mint Szabadok, Nem mint rabszolga porba hajolva, Az idő megjött, zz iga, járom Leíoszlik rólunk, már is a porba .7. . Rajta hát bátran, küzdVe előre, A vezényszófa, a toborzóra. Az egész tábor már csatasorba, Harcra készen áll a — riadóra! Brandeiszné, Frey Melanie. SZÍNHÁZ. Premier. László Gézának, a helybeli áll. főgimnázium tanárának verses-színművét, Toldi-1 Baróthy Rezsőnek városunkban időző kitűnő színtársulata az idei színházi saison utolsó hete kimagasló ésemenyeképen csütörtökön, nov. hó 26-án fogja bemutatni. Erre az igen'érdekesnek ígérkező bemutató előadásra e helyen is előre felhívjuk a közönség figyelmét. A darabot László Géza tulajdopképen a nagykőrösi s a budapesti (margitszigeti) Arany-szobrok leleplezési ünnepélyére irta alkalmi darabul s jelenleg be vao terjesztve a Magyar Színház drátnabiráló bizottsága elé.. A darab tárgya szabad feldolgozásban a dráma törvényeitől - megkövetelt eltérésekkel Arany Toldi-triologiájából van merítve, A szerző, tekintve, hogy városunkban most ily kiváló erőkkel rendelkező színtársulat működik, jónak látta darabját városunkban is előadatni. Vendégművésznők. Színigazgatónk hálás a közönség iránt, minden- héten uj meglepetéssel szolgál. E héten dr. Trésztyénszkyné Baróti Irma. a jeles művésznő szerepelt itt nagy há- tással, jövő héten pedig Komlóssy Emma, a néhái Vigopera tagja lép fel a Suhancz-b&n, Lilli-ben és a Varázskeringő-ben. A közönség lelkes támogatását ajánljuk. — Színház, Vasárnap este János vitéz adatott elő. János vités Gyárfás Ödön, Iluska Csornai Teréz, királykisasszony Galambos Marska volt. E főszereplők nagy sikerrel játszottak. s Hétfőn Fö.des Imre óriási sikerű, szenzációs müve „A császár katonái'* dráma adatott elő másodszor. Bihari Ákos> és Olasz Jolán ismét remekelt. Kedden Bihari Ákos művész jutalomjátékául „A pálinka" került előadásra zsúfolt ház előtt. A hálás közönség egészen megtöltötte a színházat s gyakori tapssal és hatalmas babér- koszorúval fejezte ki-jelismerését a jeles művész iránt, A többiek is szépen játszottak. Szerdán itt először adták a „Dollár királyné" KÖZÉRDEK operettet. Szerepét különösen Barothy Rezső és és Cs. J. Madari B. játszotta jól. Csütörtökön „A Dada" népszinmü került színre dr. Tresztyénszkyné, Baróti Irma művésznő vendégfelléptével, ki nehéz szerepét nagyon átérezte és finom játékáért sok tapsot és egy gyönyörű csokrot kapott. Pénteken ,,Á tolvaj" színmű. Szombaton Krammer Zsófia kitünően sikerült társadalihi színmüve y,A leány". Vasárnap délután a „Tatárjárás" kerül színre, Annyit még elárulunk, hogy Krammer Zsófit, mint szerzőt tisztelői ma este alkalmas emléktárgygyal fogják meglepni. MUZEUM. Felolvasások a Múzeumba*. Simontsits Elemér alispán értekezletet hivott össze a múzeumban szokásos felolvasások ügyében. Az értekezleten jelen voltak Tóth Károly, Leopold Lajos. Wigand János, Kramolin Gyula dr, Leopold Kornél dr. Bajó János, Holub János, Acs Lipót, Müller Ferenc dr , Kovách Aladár, Bodnár István. A .megjelentek élénk eszmecsere után abban állapodtak meg, hogy úgy, mint az előző években, á felolvasásokat kéthetenként áz idén is folytatni fogják, még pedig külön tudományos szi nezetü felolvasások lesznek az intettigensébb közönség s népies gazdasági előadások az alsóbb népósztály számára. A felolvasásokat decemberben kezdik meg. A fent elősoroltak készeknek nyilatkoztak-felolvasás tartásra, de rajtuk kívül még másokat is felkérnek. Az előadásom megkezdésekor Simontsits Elemér alispán megnyitó beszédet mond. MULATSÁGOK, . A »Szekszárdi Róm. Kát. Olvasókör« 1908. évi november hó 22-én vasárnap saját dísztermében őszi táncestélyt rendez. Belépő-dij sze- mélyenkint 60 fillér. A táncestély kezdete este 7 órakor. Felolvasó estélyek; A szekszárdi Kát. Kör ádventi felolvasó estélyeinek sorrendje.: Nov. 29-én (90. felolvasás.) A szabadkőművességről és annak bűnös törekvéseiről. Irta és felolvassa : Szabó Géza hittanár,, a kath.- kör ügyvezető elnöke. December 6-án (91. felolvasás.) Az inkvizíció a történelmi igazság világánál. Irta és felolvassa: Kapossy István segédlelkész. December 8-án (92. felolvasás.) A vasárnapi munkaszünetről. Irta és felolvassa: Horváth Ignác tanító. December 13-án (93. felolvasás.) A táasadalmi osztályok. Irta és felolvassa: Haugh Béla főgimn. tanár. . December 20-án (94. felolvasás) Katholikus népszövetségi díszközgyűlés. 1. Hymnusz. Énekli a kath. kör énekkara. 2. A szentek unokáihoz írta Mindszenty Gedeon. Szavalja : Wendl Gyula. 3. A katho- likus népszövetségről. Szabad előadás. Tartja: dr. Fent Ferenc szentszéki ülnök, belvárosi plébános. 4. «Viharban « Dürertől. Énekli a kath. kör dalköre. 5. Katholikus oktatásügyünk. Szabad előadás. Tartja: Varga Ferenc főgimn. tanár, a kath kór alelnöke. 6. »Az árva karácsonya.« Melodráma. Szavalja: Kovács Mariska, zongorán kiséri Stockinger Sándor. 7. Igazgatói zárszó. 8. Szózat. Énekli az egész ünneplő közönség. Felolvasó estélyek kezdete délután fél 5 órakor. Belépődíj pines ! Katalin-bál. A Szekszárdi Polgári Olvasókör folyó évi november hó 28-án a kör saját helyiségeiben zártkörű táncestélyt rendez. Belépti dij személyenkint 1 korona, családjegy (3 személyre) 2 korona 40 fillér. Kezdete este 8 órakor. VIDÉK. Mi kellene Földvárnak? Hogy mi kellene ? ... . Hát ami nincs! . . . Röviden, de velősen ennyi is sokat mond ! Mint hírlik : Dunaföldvár elszakad Pakstól s egy uj választókerületté lesz, egyszersmind eyy uj járási székhellyé is. — Mindkettőre igen nagy szüksége van s mindkettő a község fejlődéséhez kell! Ha uj országgyűlési képviselő választó kerület leszünk, akkor egy olyan képviselő kell Földvárnak, aki nemcsak az elveit hirdeti, hanem aki érte tesz, küzd Állandó kitartással, mindenütt, s aki elég nagy ember ahhoz, hogy a község jogos és méltányos évtizedes kérelmeit kivívja! Ilyen évtizedes kérelme Dunaföldvárnak a középiskola, melyre nem kevesebb mint 80.000 korona hozzájárulást felajánlott. De a minisztérium félredobja a jogos kérelmet, a 13.000 lelket számláló Dunaföldvárnak még polgári iskolát sem ad, nemhogy algimnáziumon vagy reáliskolára gondolna. Pedig 80.000 korona polgári iskoláért nem csekély összeg, s fele népességű községekben akárhány helyütt" van más és más középiskola, de Dunaföldvárnak semmi sem jut. Nincs, aki á szekerét a legfelsőbb helyeken előmozdítsa. a • község küldöttségei, kérvényei, határozatai, ajánlatai nem sokat nyomnak ott fenn a latban. Tehát kellene középiskola ! Kellene villanyvilágitás, vízvezeték, kövezés, piaci szabályrendelet, — egy sok, sok embert fog*- lálkoztató gyár stb. Ezekhez már nem nagy szükség lenne a miniszterre sem, a protekcióra sem, mert ezeket maga a község előbb-utóob úgyis megvalósitahi igyekszik, s valószínűleg mneg is valósítja. De iae még legelső sorban »pénz*. kell. így az Erzsébet-téri kövezésnél a reá szánt és még 1906. augusztusban a községi pénztárból ismeretlen tettes által elvitt 16.000 korona kellene ! . . . * . Szükséges volna a Budapest-Eszéki állami ut kikövezése, megjavítása. Mert ha valaki akár kocsin, akár automobilon is ezen át Dunaföld- váron tova halad, elátkozza örökre Földvárt. Pedig ez folyton folyvást küzd és sürgeti a 'jelzett út rendbehozatalát! ! . . . Mi kellene még ? Sok minden !. . . De mindenek előtt egy egészséges, tiszta társadalmi élet! . . . Seprő, mely seperne a szemetet s meghagyná a meghagyandót. Ez az »egészséges, jellemekben gazdag társadalmi élet fejlesztene legjobban a községet, mert akkor lennének sokan*, — s hogy most kevesen vannak, — akik a közért lelkesedéssel fáradnának, mindenütt lépést tartva, a községet egyhamar minta községgé tennék. Mert ha ez nincs, amit egy- kettő tesz, azt százan meg százan lerontják, apellálják s igy a legszükségesebb dolgok is csak évek hosszú sora után, a felebbezések összes fórumain keresztül valósulhatnak meg. No de »Lesz még egyszer ünnep a világon!« Lesz még egyszer Földvárnak is ünnepe! Mikor lesz egyetértés, mikor a társadalom megtisztul s rang-, állás-, foglalkozás- vagy vallásra tekintet nélkül összetart, a közért fáradót munkájában segíti, támogatja: akkor fejlődik rohamosan a község előre! Hogy ez egyhamar meglesz, abban még magam is Tamás vagyok, de hogy ez örökre igy nem marad, az is bizonyos! Crxssus TANÜGY. A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái. Szentkirályi István, pécsi theológiai tanár a pécsi Notre-Dame nőzárda alapításának 60-ik évfordulója alkalmával díszes kiállítású, mintegy 250 oldalra terjedő könyvben megírta a Scitovszky János pécsi püspök, később esztergomi érsek és hercegprímás által alapított pécsi Notre-Dame nőzárdának és iskoláinak történetét. A szerző a történetet iró lelkiismeretességével kutatta fel a zárda, a káptalan és püspöki levéltár elsárgult okmányai között azokat az írásokat, melyek a zárda történetének hű megírását részére lehetővé tették. ' A Notre-Dame kanonokrend apácái fényes ünnepség keretében 1851-ben foglalták el a részükre megépített zárdát s eleinte csak egy belső és egy külső elemi népiskolát tartottak fenn. Ebből a szerény kezdetből fejlődött ki a felügyelő hatóság közreműködésével s a zárdanők odaadó lelkes munkásságával az a hatalmas tanintézet, mely Pécs város tanügye állapotának méltó diszére válik. A zárda előhaladásában a mi vármegyénk fiainak is tekintélyes szerep jutott. Az egyház- megyei hatóság meg 1851-ben az építés tolytatásának ellenőrzését és gondozását a paksi születésű királydaróczi Daróczy Zsigmond apátkanonokra bízta. Ugyancsak ő reá bízta később a zárdatemplomnak építését is, melynek festését a szekszárdi születésű Boross János akadémiai festő készítette. A zárda jótevői között helyet foglalt Daróczy Zsigmond, Kuthy Ignác vQlt gyulaji plébános, aki 8000 forintért vett 3 házát hagyta a zárdának, Pécsy József tolnai prépost Á00 forinttal és Hegedűs László regölyi plébános. Az apácák lelkiismeretes, szeretetteljes és odaadó működése csakhamar megnyerte nemcsak a pécsi közönség, hanem Pécs vidéke közönségének bizalmát is. Az elemi iskolához csakt
