Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-11-21 / 47. szám

IRODALOM.

— „A Háziorvos“ címmel a fővárosban kiváló orvosi szaktekintélyek közreműködésével dr. Fürst Zsigmond szerkesztésében, egy, hónaponként megjelenő, népszerű egészségügyi folyóirat indult meg. A lap az egyéni, családi és társadalmi hygienia körébe eső minden kérdéssel foglalkozik, tehát emberbaráti és kultuhamar csatlakozott á fejlettebb leányok tanfolyama, a kézimunka tanfolyam, 18'90-ben a külső polgári iskola, V895-ben a lanitónőképző, 1900-ban a tanitónőképző-intézeti internátus, ugyanez évben a belső polgári iskola, majd 1907-ben a felsőbb leányiskola. A belső intézetek úgy az internátusok uj, minden kényelemmel berendezett épületekben vannak elhelyezve, villanyvilágítással, " vízvezetékkel felszerelve, s nagy kiterjedésű, részben parkírozott kertekkel bírnak. Idegen nyelvek, kézi munka, zene- és tánctanitásrol gondoskodva van. Az intézet különböző könyvtárai 3575 kötetből állanak, yan természetrajzi, vegytani és természettani szertár, melynek alapját 700 K költséggel 1892-ben vettették meg, s melyet azóta folyton fejlesztettek.

Úgy a tandíj, mint az internátusi ellátás ára. mérsékelt s részben ennek is tulajdonítható, hogy év.enkint mintegy 800 leány áll a zárdaiskolák nevelése és oktatása alatt.

A szerző nagy ügyszeretettel megirt munkája tanúságot tesz arról, hogy a nőzárda a leánynevelés ügyét létesítése óta soha nem lankadó buzgalommal és önfeláldozó fáradozással szolgálja, s hogy iskoláinak sokfélesége és tanulóinak száma a zárdát hazánk első leány- nevelő-intézetei közé emelik.

— Gazdasági Ismétő iskola. A szekszárdi külön szaktanitós gazdasági ismétlő iskolai szaktanító, Pigniczky Ferenc, e hó 15-én elfoglalta állomását. Lakása a volt állami szőlőtelepen van, hol 10 holdnyi területen a szőlőszetet és kertészetet tanítja gyakorlatilag a 12—15 éves ismétlő tanköteles gyermekeknek, kik tavasszal és ősszel oda kijárni tartoznak s ezenfelül tartozik mindenkinek útbaigazítást adni ingyen, aki csak hozzáfordul tanácsért és szakszerű kezelésért. Télen elméletileg oktatja a 12—15 éves ismétlős fiukat a belvárosban cso- portonkint s miután Szekszárdon körülbelül 360 ismétlő tanköteles fiú van, naponkint 60 gyermek részesül tanításban. Az összes szekszárdi ismétlő tankötelesek vallásfelekezet nélkül tehát a mai naptól kezdve ezen iskolába tartoznak járni, az elemi iskolai tanítók az ismétlő fiukat többé nem oktatják.

E hasznos, uj iskolára felhívjuk közönségünk figyelmét s üdvözöljük Szekszárd r. t. város képviselőtestületét, hogy e gyakorlati iskolát áldozatával felállítani segítette, valamint Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelőt, <i a miniszternél mindig a legszívesebben párolta ez ügyet. Ő alatta iskoláink folyton szaporodnak, ami az ő fáradhatatlan munkásságáénak fényes bizonyítéka.

— Tarsolyok az iskolákban. Az állami és cözségi és polgári és elemi iskolákban gyűjtő arsolyok fognak elhelyeztetni a célból, hogy ibba a gyermekek a tüdőbetegek részére ado- nányokat tegyenek.

— Tanitóválasztás A sütvényi rk. tanítói illomásra Németh István választatott meg.

— Községház és iskola megnyitás. A cistengeliczi újonnan épült községháza es 2 antermes községi iskolája folyó hó 10-én délilőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyittatott.

rális missiót van hivatva teljesíteni. Első szamának tartamából következőt emeljük ki: Bevezető cikkét dr. Bród Miksa a kiváló szakiró 'irta; dr. Gerlóczy.Zzigmond egyet, magán tanár »A koleráról és az ellene való, védekezésről* ; dr. Kovach Aladár a B. Ö. M E. igazgató-főorvosa »Első segítségnyújtás a család körében«. \ dr. Kemény Ignác ny. cs. és kir. törzsorvos »A gyermekek nemi felvilágosításáról«, dr. Reisz- Btiann László nőorvos »A hószámról«, Rónai Mihály állatorvos »A lóhüsról«, dr. Réh Béla, az elektromágneses gyógyintézet vezető orvosa »A villamosság a gyógyászatban« cimep stb. stb. írtak nagyérdekü és tanulságos cikket. A lap kiadótulajdonosa Molnár M. Lajos. Szerkesztőségé és kiadóhivatala : Budapest, VI. Andrássy-ut 27. szám alatt van. Előfizetési ára egy évre 2 korona 40 fillér.

KÖZGAZDASÁG..

A házinyul tenyésztésről.

Irta: Kipoinay József, gazdasági szaktanító.

Egy hímre rendesen 10—12 anyát számítunk, ügyeljünk azonban arra, hogy a párzás ne egyszerre történjék, az egyes fedeztetetések között legalább 3 órai pihenőt adjunk a hímeknek. Egyszerre több anyát célszerű elletni, mert megesik, hogy egyiknek 4—5, másiknak 8—10 kicsinye van, iíyen esetben amelyiknek több van, át lehet rakni másik anya alá, úgy osztjuk el őket, hogy egy anya alatt csak 6—8 kölyök maradjon, ha nem akarná elf^gadnj a kis jövevényeket úgy a fészkéből szedett szőrbe takargatjuk a kis nyulakat s úgy tesszük alája, igy biztosan elfogadja. A fölöslegeseket, persze csakis a leggyengébbeket elpusztítjuk. Az anyát jól tápláljuk, hogy a kicsinyeit tudja táplálni, 8—10 nap múlva a kicsinyeknek kinyílik a szemök, ezután nemsokára próbálnak maguktól is enni, de csak 6—8 hét múlva válasszuk el s ilyenkor mindig az anyát tegyük külön ketrecbe.

Ha nyár, vagy tavasz van, a kis nyulakat lehetőleg a szabadban, a nyúludvarban vagy a nyúlkertben kell fölnevelni az ivar érettségig, hogy igy kellő edzettséget s ellenálló szervezetet kapjanak. Három hónapos korukban válasz- szűk el a hímeket a nőstényektől s tegyük őket külön ketrecbe, hogy egymás szagát még csak ne is érezzék.

Ha sok himállatunk van, melyeket nem tudunk értékesíteni, úgy a fölöslegeseket herél- tessük ki.

Ami a házinyulak takarmányozását illeti, mindazon takarmányféléket megetethetjük nyu- lainkkal, melyeket a kérődzőknek adunk, a lóherét, lucernát csak virágzáskor s kissé megfonnyadva adjuk, mert könnyen felfúvódást okoz, salátát, káposztát, répalev^let szintén csak csekély mértékben* mert különben emésztési zavarokat okoznak. A fűszernövények a húsára vannak jó hatással. Megeszik a nyulak a zöld falombot, a barack és maQdulalevél kivételével. A téli eledelét képezi a széna, továbbá a gyökeres és gumós növények, mint a burgonya, csicsóka, répa. Szeretik továbbá a kenyérhulladékot, lefölözött tejet és még á makkot is megeszik, Vedléskor tanácsos nekik egy kis lenmag fórrá- zatot adni, amelytől a szőrük fényes lesz. Vizet akkor kell a nyulaknak adni, ha száraz takarmányozásban részesítjük őket.

Takarmányozhatunk napjában kétszer vagy háromszor, csak arra vigyázzunk, hogy az egyezer megállapított takarmányozási időt pontosan betartsuk. Este adjunk a nyulaknak legtöbbet, mert a nyúl élénk éjjeli életet él.

Hizlalásra fiatal állatot válasszunk, a hizó nyulakat oly kicsiny ketrecbe zárjuk, hogy sokat ne mozoghassanak s darával, kenyérrel, •burgonyával, fűszernövényekkel és tejjel etessük, anyit adva, amennyit megeszik, a hizlalás 8-14 napig tart.

A házinyujaknak ellenségei a kutya, macska nyest, görény, menyét és a patkány, ezen ellenségek ellen a ketrec-rendszer megfelelő felügyelet és ellenőrzés mellett kellő védelmet nyújt.

Nyulállományunkban valamely betegségnek a föllépése igen veszélyes lehet, mert a nyulak közel vannak egymáshoz s ha nem őrködünk kellő gonddal, összes nyulaink áldozatává es- j

neineK.- LCglüliaGíGoauü v ai UCICgSeg ION

lépése alkalmával azonnal állatorvoshoz fordulni segítségért.

Vannak ragályos és nem ragá’yös beteg, ségek; ragályosak : a lépferie, himlő, rühösség mételykor, gümőkór, továbbá a gregarinózis mely azonos a difteritiszszel, csakhogy a sebek a fejen s a külső bőr más részein is föllépnek A ragályos betegségben szenvedő állatokat ei kell az egészségesektől különítenünk, ha elhullott, el kell égetni, ketrecét pedig, fertőtleníteni 20 százalékos karból oldattal, vagy pedig 40 százalékos formaldehiddel.

Gyakran előforduló betegség még a nátha a náthás állatot különítsük el, óvjuk a meghűléstől, léghuzamtól s a poros , takarmányoktól. A náthás állatot célszerű 10—15 percig meleg vízgőz fölé tartanig Az elhanyagolt náthának a következménye a tuberkulózis (tüdővész). •

A léyhuzamos, tisztátalan ketrec, továbbá a nedves, dohos, romlott takarmány többféle betegségnek lehet az okozója, ilyenek : a nyák folyás, szemgyulladás, szemkönnyezés, székrekedés, hasmenés, továbbá az élősdiek. A helyes etetés és gondozás, valamint az állatok megfelelő elhelyezése által tehát a legtöbb betegséget el tudjuk hárítani.

A házinyulak értékesítése sokoldalú, értékesíthetjük mint tenyész állatot s ez az értékesítési mód a legjobb, mert a fajtiszta példányokért sokszor igen szép árakat fizetnek.

A levágott házínyulnak húsa és bőre vagyis gereznája értékesíthető A házinyul leölése'és a gerezna kikészítése úgy * történik, hogy az állatot hátsó lábainál fölemeljük s a tarkójára valami'kemény tárgygyal vagy a tenyerünk élével ráütünk, az igy elkábitott állat nyakát kissé bevágjuk, hogy a vére kifolyjon, majd a fülénél fogva emeljük föl s a vizeletet nyomkodjuk ki belőle. Ezután az állatról a bőrt huzzuk le olyanformán, hogy hátsó lábainál fogva felakasztjuk s a hátsó combok belső oldalán a bőrt felvágjuk s az állatról a bőrt úgy huzzuk le, hogy a bőr felvágott nyílását többé ne bántsuk. Az igy lehúzott bőrt a has közepén át fölvágjuk, úgy, hogy az egész bőr simán kiteríthető legyen, ezutá : a bőrt egy megfelelő nagyságú deszkárá kifeszitjük szőrös oldalával a deszka felé s széleit apró szegekkel rászegezzük, hogy össze ne húzódjék. A bőr véres felét vizes ruhával lemossuk s száraz, de nem nagyon napos helyen megszáritjuk, ha meg-' száradt, akkor a gereznákat egymásra tesszük, hogy a szőrös oldalaik egymáson feküdjenek, időközönkint meg kell szellőztetni s porolni, hogy a moly bele ne essék. Egy másik módja a gerezna kikészitésének az", ha nyuzás után nem vágjuk föl, hanem a test helyére kócot, vagy szalmát dugunk, vagy megfelelő famo- delbe huzzuk s igy szárítjuk meg.

Meg kell itt emlitenem, hogy gerezne-nye-, rés céljából csak október második felétől febj ruár közepéig vágjunk prémnyulakat.

Az angóra házimfulaknál nem a bundájuk* hanem a hosszú szőrük lesz értékesítve, amit még "életében tépnek le róla, a hányszor megnő s gallérokat, karmantyúkat készítenek belőle, j

A másik haszonvétel a nyúlnál a hus/A hizlalt házinyulnak a húsa fehér, Ízletes, tápláló s minden mellékiztől mentes, csak az olyan nyúlnál . érezhetünk édeses mellékizt, amely minden előkészítés nélkü1 kerül lévágásra. Dacára a házinyulhus ezen sok előnyének, ez- nálunk még nem képez rendes fogyasztási cikket s még igen sok előítéletet kell leküzdenünk, hogy a házinyulhus elfoglalja ételeink között az őt megillető helyet. Nem igy van ez a külföldön, ott főleg nagyobb városokban rendes fogyasztási cikket képez s reméljük azt, hogy hazánkban is nemsokára tért fog hódítani.

Hazánkban a nyultenyésztés terjesztése érdekében a Nagyméltóságu földmivelésügyi kormány s a magyar mezőgazdák szövetkezete fejt ki lelkes tevékenységet s célja tulajdonképpen az, hogy még a legszegényebb néposztály rétegeibe is eljusson a házinyul tenyésztés. Ha ezen tenyésztési ág valamely községben már annyira tért hódított, hogy alkalmasnak látszik egy »Házinyul Tenyésztő Egyesület« megalakítása, úgy a Magyar mezőgazdák szövetkezete a legnagyobb készséggel szolgál további útbaigazítással s felvilágosítással és kívánatra az alakuló gyűléshez a nyultenyészto osztályának? vezetőjét is leküldi.

Adja Isten, hogy hazánkban mennél több »Nyultenyészto Egyesület« létesüljön.""

Dunaföldvár, 1908. november hó.