Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-10-31 / 44. szám
KÖZÉRDEK 1908-október 31, I —£ 1 I p-----------1----------------------1-----------A szakályi csoda. A közigazgatás menete. Ka'oria beszél ásolás. A közállapot ismertetése közben'az alispán megemlékezik * az úgy nevezett szakályi csodáról. Több oldalról tétettek nála lépések az iránt, hogy az ottani bucsujarás jellegével biró népcsoportosulásokat karhatalmi erővel akadályozza meg. Az alispán azonban az egész mozgalmat, annak visszafejlesztését a hitélet terére tartozónak Ítélte s mindenesetre érdekes felfogásról tanúskodó nyilatkozata szerint, az erőszak alkalmazásától tartózkodott, »mert a jolb meggyőződésre térítés eszköze erőszak soha nem lehet« s »egy, esetleg emberáldozatokkal is járó erőszakos elnyomás csak hosszabb életet biztosított volna ennek a minden valószínűség szerint magától is visszafejlődő alaptalan babonás hiedelemnek .« Beszámol ezután az alispán a tisztikarban történt változásokról, áthelyezésekről s jelentése szerint a veszprémi hadgyakorlatok al kalmával a vármegyében összesen körülbelül 50 ezer katona volt elszállásolva. Legtöbb katona volt Dunaföldváron (8000) és Pakson (7000.) A gyönki járási székhely kérdése. A gyönki székhely kérdéséről igy szól az alispán : »Vármegyei közéletünk érdeklődése a gyönki székely-kérdés - iránt sokKal szélesebb alapokon és sokkal intenzivebben megnyilatkozott, de meg Gyönk községnek és az ottani érdekeltségnek e kérdésben tanúsított példás áldozat-készsége is sokkal több figyelmet és méltánylást érdemel, sem hogy ezt az ügyet a közönyösség látszata nélkül, egyszerűen hallgatással mellőzhetném.« Szerinte: »A miniszteri rendelet e kérdés érdemi részében döntést tulajdonképen nem tartalmaz, az ügynek tehát sem győzelmét, sem bukását nem jelenti s amennyiben időközben más komplikációk közbe nem jönnek, eredményére nézve nem több, mint a végleges elintézésnek némi késleltetése, bizonyos időre való kitolódása.« A vármegyei határozatot megsemmisítő miniszteri rendeletet egyébként megfelelő eljárás végett kiadta a községnek. A vármegye pénzügyei, pótadók. A vármegye alispánja ezután tüzetesen beszámol a vármegyei közalapok állásáról. A szeptember végi zárlat szerint van készpénzben : 139,764-64, különféle betétekben 2.757,60 K 40 f., magán kötvényekben 42,887-42, aranyezüstben 12,495ő8. Ezen összegekben a gyámpénztár állaga benn nem foglaltaik. A pótadó hátralék 106,192 99 fillér, mely az éppen most folyó befizetések folytán az év végére természetesen apadni fog. Községi költségvetések, számadások« legnagyobb és legkisebb pótadó. A vármegyei községek költségvetései Szakáig, Döbrököz, Pálfa kivételével mind jóvá ha2 tovább indult a világba. A többi emberekhez sülyedett, kik a földi javakért marakodnak. Már- már a bűn útjára lépett, mikor egy templom előtt imádkozó nővel találkozott. Maga volt^ a szelídség, mely a szenvedélyt nem ismeri. Égi derű ragyogott szomorú arcán. És ez az imádkozó nő visszatartotta a bűntől. Megállította végzetes útjában az örvény szélén. Kifosztott szivében nemes érzést gyulasztott. Érezte, tudta már, hogy ama másik lényt megtalálta. És az a szelíd nő az ő kifosztott szivét szivébe fogadta. Az ő sorsat, reménységét imádságába szőtte. Aztán úgy érezte a megtérés napjaiban, hogy szereti az életet is — ama másik lény miatt. Mert minden visszatért, ami egykor elveszett. Az a szelíd szív mindent visszahozott. A tökéletesség vágyát gyújtotta szivében. A boldogságot, az örömöt, az életet nyerte vissza, mikor a szelid szivét szivébe fogadta. És mondá ekkor a szelid: — Lemondok érted az egész világról, minden javairól, hogy megpsszam veled a munkát, a gondot. A magányba, a kunyhóba vágyom, ahol elimádkozom örömömet, bánatomat a virágok között! Veled maradok a sírig, hogy támogassalak imádságommal, szerelmemmel az életharcban. De csak addig tied a lelkem, amig az örök életet szolgálod. És a férfi megesküvék arra az oltár előtt. Mert neki az volt minden vágya, hogy boldog legyen az a szelid asszony, azért küzdött, azért dolgozott, mert azzal a saját boldogságát munkálta. És könnyű volt a küzdés, az élet sebe, gőrjüja. Míg ő ezer veszély között viaskodott á letért, — valaki reá gondolt, érte imádkozott. A.,hitves, az anya. Imádsággal kisérte lépteit, nogy reá. ne találjon ama másik asszony. Mert gyattak. Az 1907. évi számadások az illetékes főszolgabírói- hivatalokban vannak számszaki felülbírálás céljából. , ^ Legtöbb a pótadója Kovácsi községnek 145%, Alsónánának l22°/o- De van szépen Dombóvárnak (82°/0), Paksnak (76%) és sok más községnek is. Legkisebb pótadója vart Fürgédnek5 (/%) és Uj-Dombóvárnak (10%). A szegény-ügy. Gyermekmenhelyet Szektáidnak! A gondös, minden részében nagy szakértelemmel és közigazgatási érzékkel szerkesztett jelentés ezután reátér a szegény-ügyre, erre a mindnyájunkat közelről érdeklő nagyfontosságu, égető kérdésre. Az alispán községenként kimutatja azokat a nem is jelentéktelen összegeket, amelyek a községek évi költségvetését évről- évre olyan súlyosan megterhelik. Alig van községünk, melynek hatóságilag elhagyottá nyilvánított gyermeke gondozás alatt ne lenne s mivel az elhagyottak száma évről-évre növekszik, ennek a kérdésnek megoldása a napirendről többé le nem vehető. Mivel pedig az 1901. évi Vili. törvénycikk első szakasza értelmében »az állami gyermekmenhelyek rendszerint oly helyeken állíttatnak fel, hol bábaintézet van és^ a hol a gyermekmenhely életképes működését a helyi társadalom emberbaráti tevékenysége megfelelően biztosítja«, az alispán ily gyermekmenhely felállítására Szekszárdot tartja alkalmasnak, mint a hol meg van á törvényben megkívánt bábaképző intézmény s a hol a társadalom emberbaráti célok iránt való lelkesedésének és áldozatkészségének a múltban is számtalan példáját szolgáltatta már. Ami a felállításhoz szükséges összeget illeti, - erre nézve kijelöli a vármegye gyámpénztári tartalékalapjának a hét éven felüli elhagyatott gyermekek gondozására fordítandó, eddig meg le nem kötött jövedelmét. Ez az összeg valószínűség szerint fedezi,- az összes szükségletet, -igy a községek jélentős tehertől szabadulnak, miért is indítványozzaT mondja ki a Törvényhatósági Bizottság, hogy a szóban forgó gyámpénztári jövedelem felajánlása mellett egy Szekszárdon létesítendő állami gyermekmenhely felállítása érdekében a m! -'kir. Belügyminisztériummal a tárgyalásokat megkezdi s az ez irányban szükséges kezdeményező lépéseket megteszi; Azt hisszük, hogy a felvetett nemes emberbaráti eszmét, amely ezen felül nagy anyagi megterheltetéstől való szabadulást is jelent, mindenki a legnagyobb Örömmel üdvözli s a legközelebbi jövőben már ismét gazdagszik Szekszárd egy szép célú emberbaráti intézménnyel. A kivándorlást Útlevél a folyó ^vi julius, augusztus, szeptember -és októberben összesen 800 adatott ki. Ebből Amerikába 237, Németországba 536, a a szelídnek a lelke örökös harcban áll ama másikkal, ki a boldogságot elveszteti a világon. És az élet gondja, munkája, szomorúsága nekik égi örömök forrása lett. Mindent elértek, amire szivük vágyott. Mert lemondottak arról, amit elakartak érni. A boldogság verőfényes napjaiban mondá a férfi a szelídnek : — A sirály fészket épített a hullámmosta tengerparton. Boldogság, szeretet várja otthon, ha megtér élelemmel a viharzó tengerről. Az a boldogság, szeretet, tenger fájdalom forrása. Csak a tenger járó sirály tudja, kit otthon várnak, csak én tudom. Tenger • fájdalmat zúdítottál reám, hogy megváltottad a boldogságom. Tenger gyötrelmet okoztál azzal, hogy nemes szived szeretett. A boldogságnak tenger könny az ára, amelyet — elmúlásán hullatunk. Amióta enyém lettél, mindennap elvesztésedet siratom. Mindennap a válásra készülődöm. Minden nemes érzésemet, gondolatomat azért ápolom, hogy vigasztaljon, erőt adjon a válás pillanatában. Egyebet sem teszek, csak válók, válók, hogy eltudjak egyszer válni. És könny szökött az ő szemébe is, mig a szelid ama lábnyom mellett zokogott.-----Értem — mondta az asszony, mig a kö nnyeit törölte. — Ez a mi történetünk. — A boldogság árát most fizetjük — folytatta a férfi, mialatt végig folyt arcán a könny. Mert a szelid zokogása az ő szemében is köny- nyet fakasztott. . És nem győzöm a könnyet törölni. És a fényben, napsugárban kétségbeesve zokogunk . . Anka János. Balkán államokba 27. A kivándorlás tehát az előző évekhez képest nagymértékben csökkent, > 1 A közegész* égügy. A közegészségi állapot általában kedvező volt. A kolera elleni legszigorúbb óvintézkedéseit megtétettek. A tüdővész jelentékeny számú 'áldozatokat "szed, de a halandóság nem éri el az országos halandósági átlagot. Az alkoholizmus káros hatása aggasztó mérveket nem öltött. Az állategészségügy. Az állategészségügy az év elmúlt részében egészben véve nem volt kedvező. Főleg a ä lépfene és sertés betegségek okoztak súlyos f károkat. Intézkedések tétettek a szükséged közvágó hidak felállítása végett. Több helyeken kör közvágóhidak rendszere lép életbe. Közúti építkezések. A törvényhatósági közutak hossza ezidő- szerint 559.050 km., amelyből jelenleg már 280.364 km. kiépített, 278.686 km. pedig még kiépítetlen. Az 1907. év folyamán úgy a házi kezelésben, mint vállalati utón megkezdett útépítkezés!: munkálatok az egész évben folyamatban voltak s dacára a kőszállitással járó s egyéb sok más* nehézségnek, teljesen be is fejeztettek. Az összes beruházási útépítkezéseknek az . 1909. évvel mind meg kellett volna kezdődniük, de részben az ex-lex állapot miatt, részben mivel a m. kir. államvasutak a szükségés kő- és kavicsmennyiséget a kellő határidőre soha sem tudták kiszállítani, az építkezések keresztül- vitele az eredeti tervnél lassabban megy, úgy,, hogy így legfeljebb másfél évi késedelemmel lesznek csak befejezhetők. / . Takarmány ínség, állatkivitel.; A mint annak idején részletesen megírtuk, - a vármegye alispánja a gazgasági egylet elnö-« kevel minden intézkedést megtett a takarmányhiánynak lehető enyhítésére. Ö^szeiratta a szükségletetet s gondoskodás történt az erőtakar-;j mány szétosztásáról. A vármegye területéről éppen, a takarmány- v ínség miatt megindult állatkivitel nem öltött nagyobb mérveket. Hogy azonban vármegyénk, állattenyészete nagyobb károsodást nem szenvedett, ez az alispáni jelentés szerint nem a kor-? mány akciójának,amely elkésett, mint inkább az augusztusi esőzésre megjavult terméskilátá- \ soknak köszönhető, összesen 2635 db szarvas- marhát vittek ki. Az állatszaporulat igy isi 6097 db. A szüret, borértékesítés. * Megemlékezik ezután a jelentés az idei bő termésről s a lehető legrosszabb borértéke-: sitési viszonyokról. A boritaladó eltörlése ügyé-; ben vármegyénkben több helyen népgyüléseket' tartottak. Az eltörlésre azonban nem sok a ki-J látás. A pénzügyminiszter' egy nála járt kül-; aöttséghez intézett válaszában teljesen eluta-: sitó álláspontra helyezkedett, a börértékesités javítása érdekében azonban bizonyos intézkedések tervbevételét helyezte kilátásba. Az alispán tekintettel arra a súlyos veszteségre és nagy károsodásra, melyet a szőllősgazdák'a jelenlegi viszonyok között elszenvedni kénytelenek, s tekiptettel ennek® a kárnak félreismerhetetlen közgazdasági jelentőségére, indítványozza, hogy a közgyűlés a m. kir. pénzügyminiszter urnái a. börértékesités javítása érdekében tervezett intézkedések mielőbbi életbeléptetését feliratilag sürrgesse meg. Bizony itt az ideje, hogy valami történjék a szegény szőlősgazdák megmentésére. A tanügy. A*'tanügyi állapot örvendetes. Az alispán különös elismeréssel megemlékezik azokról a kiváló eredményekről, melyeket a népoktatás terén vármegyénk érdemekben gazdag tan- felügyelője, Tihanyi Domokos, kir. tanácsos fáradhatatlan ügybuzgalma, önzetlen lelkesedése és szakavatott munkássága felmutat. Mig ugyanis ezelőtt körülbelül 14, évvel, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőnek a vármegyébe jövetelekor a megye területén összesen 235 iskola közül 167-nek volt csak magynr a tannyelve, addig ma 244 elemi népiskolánk van, melyek közül 240-nek kizárólag magyar a tannyelve, s csak az alsónánai, bátaszéki, medinai és szál* kai gör. kel. szerbiskolákban szerb-magyar a tannyelv. A tanítók száma idejövetelekor 407 volt, ma 520. ,A 407 közül 48-nak nem volt oklevele, ma mind okleveles, s mig abban az időben még több tanító volt, aki vagy egyáltalában nem,
