Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-10-31 / 44. szám

1908 október 31. KÖZÉRDEK 3 vagy csak alig beszélt magyarul, ma a vár­megye területén minden tanító magyar nyelvű. El nem hallgathatja ezért az alispán azt a meggyőződését, hogy már régen más állapo­tok lennének hazánkban, ha 1867 óta minden vármegyében ilyen tanfelügyelő működött volna. Az összes tankötelesek száma 64540. A tanítók 'háromféle "államsegély címen összesen 156,674 koronát kaptak. örömmel emlékszik meg az alispáni jelen­tés. a bonyhádi kulturünnepről, az ottani evang. főgimnázium megnyitásáról. Most már két tel­jes középiskola működik vármegyénk területén: Erre az eredményre jogos büszkeséggel tekint­het vármegyénk közönsége, mert az nagy rész­ben rtemes áldozatkészségének gyümölcse: Végül kijelenti az alispán, hogy egy több tagból álló küldöttséggel képviselte a .vármegyét Rudolf trónörökös szobrának leleplezésén s a főispánnal egyetértőleg díszes babérkoszorút helyezett a szobor, talapzatára. Errre vonatkozó jelentését igy fejezi be: »A magyar ^közéletet képviselő testületek koszorúival együtt, veszteséget panaszolva bo­rult a mienk is a szobor lábazatának zöld pá­zsit takarta dombjárá, mely minthogyha frissen hantolt sirhalom tett volna, telkeinkben oly sok fájó érzést s messzeszálló gondolatot fakasztott.« * Ennyi nagyjából az alispán időszaki jelentése. Az abban foglalt szép valóságok, a jövőre vonatkozó még szebb tervek, amint örömmel töltöttek el bennünket, azt hisz- szük, minden közügyekkel foglalkozó ember lelkében a vármegye közügyei vezetése iránt való teljes bizalomnak és megnyugvás­nak érzelmét fogják kiváltani s a leg­nagyobb tiszteletet és elismerést eredmé­nyezik a vármegye első tisztviselője szá­mára, kinek nagy vezetőképessége kétség­telen, amint látszik magasabb tervek megérlelésére s hisszük, keresztülvitelére is képesnek mutatkozik. A faiskolákról. Irta: Xavér Fereno. Ha a községi faiskolákon végigtekintünk, sajnosán azt látjuk, hogy azok egypár kivéte­lével nem olyan állapotban vannak, hogy cél­juknak megfelelhetnének; mert azokban a sze- derfákon és néhány csenevész oltványon kívül mást nem látunk, az előbbieket is csak azért, mert azokat Szekszárdról ingyen kapták. Hogy nálunk a fatenyésztés nem bir fejlődni úgy, a hogyan kívánatos volna, egyik oka az is, hogy pajkosságból és rosszakaratból sok fát tesznek tönkre. A fa-faragcsálás nemcsak gyerekhiba, hanem még sok felnőtt ember is ezen hibában leledzik, hogy irigységből vagy más okból sze­ret idegen fát megsérteni. Azért a fa kíméletére és védelmére nem elég a rideg törvény, hanem a fák iránti szeretetnek a felkeltése, az ápolási kedvnek a fejlesztése is szükséges. A népisko­lák mellé bizonyára azért állították a faiskolá­kat, hogy a fatenyésztési hajlam a népnevelés utján fejlesztessék. Már az is hiba, hogy a községek a fais­kolának való helyet nem a kellő körültekintés­sel választották meg. Egyik helyen a dombon, másik helyen a réten látjuk. Általában kívána­tos volna, ha a faiskola földje a község hatá­rának a földjével egyeznék, hogy tudniillik a faiskolában nevelt fák kiültetéskor körülbelül megint olyan talajba jussanak, amilyenben ne­veltettek. Szakemberek állítják, hogy egy-egy földterület tizenöt évnél tovább faiskolának nem való. Azonkívül hány faiskola Van tisztességesen bekerítve? Pedig kerítés, nélkül, ha még oly sok ojtott fa volna is a faiskolában, haszon nem lesz, mert téten egypár nyúl az egész fa­állományt tönkre teheti. Az élő sövény keltés­nek azért sem alkalmas, mert azon. sok rovar tartózkodik. Jó a deszka-kerités, még jobb, ha lécből van, melyen a levegő átjárhat. Mert mi volna a célja tulajdonképen egy községi faiskolának ? Az, hogy közreműködjék ott, hol homoktalaj van, hogy az abban ültetett fákkal a homokot megkösse és hogy a fák le­hulló levelei által a talajt javítsa. Hogy vízmo­sásos árkokat és kopár területeket a könnyen fogamzó ákáccal be lehessen ültetni, miáltal az amúgy is előtérbe lépő fahiány is volna némi­leg pótolható. A marhadelelőket is lombos fák­kal keltene beültetni, miáltal a marhaállomány nem szenvedne annyit a forróságtól és. a le­gyektől. Egy fákkal körülvett község már messzi­ről szembe tűnik és kellemes benyomást tesz a szemlélőre, ellenben egy kopár hegyektől öve- 'i zett, fátlan. község nagyon rideg. Sőt tudjuk, hogy erdős vidéken a csapadék is gyakoribb. Különben a föídmivelésügyi minisztérium is tudatában van annak, hogy a mai körülmé- nyeK mellett eredménytelen a faiskola intézmé­nye s ez ügyben már ankétet is tartott, mikor is azon vélemény volt többségben, hogy a köz­ségek faiskolái szüntettessenek be és helyébe já­rási faiskolák állíttassanak fel rendes kertész­szel, a községek hozzájárulásával, melynek ará­nyához mérten kapnák a kész fákat. Nem volna-e jobb, ha a községek még a kész szederfákat is kapnák és azokat a selyem­tenyésztési felügyelő utasítása szerint ültetnék el, meghagyva szigorúan, hogy azok bekeríté­séről és védelméről gondoskodjanak. Talán ez volpa a legjobb és kérdés, ha legalább igy tett volna már húsz esztendő óta, nem volna-e vi­rágzóbb a gyümölcstermelés ’s nem volna-e több szederfánk s ebből kifolyólag több selyem­tenyésztő ? Van egy magyar közmondás, hogy aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet. Ha ez igaz, akkor ez arra is áll, hogy nem lehet rossz ember, aki a fát szereti. • Ki ne szeretné a fát a háza tájékán, ki ne szeretne pénzelni a gyümölcsből a mai drága világban, mikor a megélhetés oly sok gonddal jár? De terem-e mindenütt gyümölcs ? Ausztria, Schwájc, a hegyes vidékeken termeszti a leg­több gyümölcsöt, Nagykörös, Kecskemét hires gyümölcsösei meg futóhomokban diszlenek, te­hát alig van olyan talaj, amelyben szorgalom­mal, kitartással, valamely gyümölcsöt meg ne tehetne honositani, illetve egyik-másik vidéken tenyészteni. Hazánk gyümölcstenyésztésre kivá­lóan alkalmas s ha mindenütt úgy virágzanék a gyümölcstermesztés, mint pl. Kecskeméten, igen tekintélyes összeg folyhatna be évenkint gyü- mölcsészetből: hisz kisebb országok, mint Tirol egyes községei nemcsak megélnek, de meg is gazdagodnak a gyümölcstenyésztésből. Bosznia évenkint 14-18 millió korona értékű aszalt szil­vát hoz csak a kereskedésbe. Szerbiának csak -a szilvatermelése 20-24 millió koronát cesz ki, úgy, hogy ennek sikertelensége még az állam háztartására is befolyással van. Ebből látjuk, hogy ha ezen országoknak arányához mérten, hazánk gyümölcstermesztése is annyit jövedelmezne, nagyban hozzájárulhatna országunk anyagi boldogulásához. HÍREK. Toborzó. Irta : ALBA. NEVIS. Asszonytársaim ! Imhol a kapu. Döngessük ökleinkkel. Rajta !-Mig ki nem tárul alázatosan, S be nem léphetünk rajta. Asszonyvéreim 1 Pipogya sereg. Mit tétováztok ? Mire vártok ? Mégse untátok meg a jármot ? Mégis csudára vártok ? Kicsi a kezünk ? a bőre gyönge ? De piros vér futkos alatta 1 _ Évezrek letört akaratja Bujkál kék sorokban alatta I A hajunkat mi, —? jaj, — le ne vágjuk ! Ne fonjuk hasogató kócba. Szép, fehér hátunk, kerek vállunk Ne takargassuk nyers darócba. A szeretemből ne űzzünk tréfát A férfi légyen — nem urunk *— párunk. Akivel büszkén egy sorba állunk. Akivel mindig egy sorban járunk. Túl a sorompón, gazzal vegyesten Paradicsomi virágok nőnek. Uraim 1 Az a föld a mienk is. Roskadt uraim 1 Utat a nőnek 1 Tespedünk régen. Munkára vágyunk. Leikeinkben az ős emberálom ; Tudunk nevetni, tudunk szenvedni Mért ne juthatnánk át a határon ? Asszonytársaim 1 Pipogya lelkek 1 Ha a fogatok babérra vágyik : Adjátok árát 1 És ha kidőlnénk ! Egy helyett kerül tízezer másik. Puhítsuk — ha kell — vérrel a földet 1 Arcunk rózsáit vessük beléje. Ne sajnáljátok 1 . . . Megéri bőven Annak az első győzelmes napnak Győzetlen éje. — Személyi hírek Apponyi Géza gróf, főispán folyó hó 29-én délután Szekszárdra érkezett, ahol tegnap az állandó választmány ülését vezette, ma pedig a vármegyei törvény- hatósági bizottság közgyűlésén elnököl. Apponyi Sándor gróf, az Aranygyapjas- rend vitéze, v. b. t. t főkamarásmester a f. hó 29-én tartott általános kihallgatáson megjelent a királynál. Széchenyi Sándor gróf és Perczel Dezső v. b. t. tanácsosok a tegnapi állandó választ­mányi és a mai törvényhatósági bizottsági köz­gyűlésre Szekszárdra érkeztek. — Kinevezés. Apponyi Géza gróf, főis­pán a vármegyei árvaszéknél megüresedett köz­_ igazgatás1 gyakornoki állásra Kenézy Lászlót nevezte ki. — József főherceg s a Segítség-Album, ő cs. és kir. Fensége József főherczeg dr. Lévai Dezsőhöz, mint a Segítség-Album szer­kesztőjéhez ezer koronát küldött előfizetésül az Album egy példányára. — Itt említjük meg, hogy a bizottság a leszámolást november elején ejti meg, amikor is az Album tiszta jövedelmét (körülbelül 2600 koronát) az alispán kezeihez fogja juttatni a madocsai tüzkárosultak közt való szives kiosztás végett — Pápai Ünnepély. A bonyhádi irgalmas nővérek polgári iskolája fényesen sikerült jubi­leumi ünnepélyt rendezett, melyen nagyszámú közönség vett részt. A növendékek sikerült életképet adtak elő. A magas szárnyalásu ün­nepi beszédet dr. Jozgits János esperes-plébános mondotta. — Változás a hivatalos órákban. A szek­szárdi m. kir. pénzügy igazgatóságnál, a szám­vevőségnél és az adóhivatalnál a hivatalos órák november 1-től kezdve hétköznapokon d. e. 8— 12, d. u. 2—5, vasár és ünnepnapon d. e. 9— 11 óráig tartatnak. — Kedvezményes jegy a jegyzők közgyű­lésére. A községi és körjegyzők országos köz­ponti egyletének közgyűlése 1908. év novem­ber 7-én délelőtt 9 órakor fog Pestvármegye székházának nagytermében megtartatni. Azon egyleti tag jegyzők, kik ezen közgyűlésen részt venni óhajtanak, ha november 2-án Klimes An­tal egyleti elnöknél jelentkeznek, — mig a kész­let tart — kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványt kapnak. — Műegyetemi hallgatók a baja—báta- SZékí hídnál- A budapesti Műegyetem mérnöki szakosztályának IV. éves hallgatói Kherndl Antal udvari tanácsos vezetésével Bajára ér­keztek, hogy az ott folyó • vasút és hídépítés munkálatait megtekintsék. A kirándulókat a Máv. helyi kirendeltségének főnöke, Bartha felügyelő mérnöki karával és a Magyar Építő Részrénytársaság íőmérnöke, Delej főmérnök kalauzolták. A műegyetemi hallgatók megtekin­tették az épülő hidat és vasutat. Úgy Kherndl udv. tanácsos, mint a többi vendég a leg­nagyobb elragadtatással beszélt a hídról. — Csipketanfolyam. A Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület itt helyben csipketanfo- lyamot rendez. A tanfolyam célja a csipkeké- szités elsajátítása azon nők által, kik ezzel ezután keresetkép kívánnak foglalkozni. Épp ezért a tanfolyam ingyenes. A résztvevők anya­got is kapnak. A tanfolyam november 9-én kezdődik és 3 hónapig tart. Jelentkezni lehet f. hó 26 ikától kezdve november hó 6-ig, na­ponkint 4—5 óra között a múzeumban Ács ta­nárnál (főbejárat). Ugyanott részletesebb felvi­lágosítás is kapható. — Gyűjtés Pakson az Erzsébet szanató­rium részére- Dr. Grosch Józsefné, Szentpétery Imikével és Rabinek nővérek házról-házra járva igen tekintélyes összeget gyűjtöttek a szana- tóruim nemes és .emberbaráti céljaira.

Next

/
Thumbnails
Contents