Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-10-17 / 42. szám

közérdek J9Q8 október 17. ■ népgyíilések tillaícözó' ‘ határozatait áztán sók ezer aláírással ellátva fel küldik a Magyar Sző­lősgazdák Országos Egyesületéhez, amely azo­kat az e hó 21-iki gyűlésen hozandó határo­zati javaslatával együtt a kormányhoz juttatja. A szekszárdi tiltakozó gyűlés iránt már is nagy az érdeklődés, de kívánatos, hogy a vidéki gyűlések is mennél népesebbek le­gyenek. Azonban ugylátszik felesleges itt minden további buzdítás. Gazdáinkat félrázta a vesze­delem .nagysága, soha nem tapasztalt buzga­lommal tömörülnek, igy a budapesti közgyűlés is óriási látogatottságu lesz. Például Szekszár- don felmerült egy külön vonaton való felrán­dulásnak eszméje is, annyi sok a jelentkező. Ha a külön vonat összehozása nem sikerül, a résztvenni óhajtók kedvezményes áru vasúti jegyet szerezhetnek a »Hangya« egyesület utján.. A tisztviselők lakbére. Az egész ország tisztviselőkara mozog, hogy az uj lakbérosztályba sorozás alkalmával jogos igénye kielégítést nyerjen. A szekszárdiak vártak csak türelemmel egész mostanáig, de mert nem valami kedvező hírek szállingóznak & lakbérosztályba sorozás felől, végre ők is akczióba léptek. Folyó hó 14-én délután nagyobb deputá- ció kereste fel Apponyi Géza gróf főispánt, hogy felkérje a tisztviselők jogos óhajának oda­fenn való tolmácsolására. A küldöttséget Simontsits Elemér alispán vezette. Rövid, tartalmas beszédben vázolta az itteni mizerábilis lakbér állapotokat s különösen hangsúlyozta, hogyha a miniszter el nem tér attól a szándékától, hogy a lakbért az itt ösz- szeirt három szobás lakások után fizetett évi bérösszegek alapján állapítsa meg, a szekszárdi tisztikaron oly égbekiáltó sérelem esik,- amely igazán ritkítja párját. Itt először nincsenek is megfelelő 3 szobás tisztviselői lakások, amelye­ket összeírtak nedvesek, sötétek, a külvárosban levő, jobbára udvari kényszer-lakások — azok is oly drágák, hogy a valóságban mégegyszer annyi bért fizetnek értük, mint a mennyit a házbéradó vallomások kitüntetnek. Szekszárdon ugyanis egész rendszer a házbéijövedelem eltit­kolás. Ha tehát a lakbért a türelmes papiroson bevallott házbérek alapján állapítják meg, akkor - a tisztviselők egy néhány ember kapzsisága folytán a legnagyobb igazságtalanság áldozatai lesznek. Tisztviselőtársai nevében arra kéri tehát Apponyi Géza gróf főispánt, hogy személyes közbenjárásával hárítsa el a csapást az itteni lelkes tisztikarról s hasson oda, hogy a lakbér a tervezet 80%-ában állapiltassék meg. Főispánunk a legnagyobb jóakarattal fo­gadta a küldöttséget, alaposan, kimerítő részle­tességgel informáltatta magát s készséggel Ígérte meg személyes közbenjárását s értesülésünk szerint a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgató­ságtól már be is kívánta az ezen ügyre vonat­kozó összes aktákat. A tisztviselők tehát ugylátszik, jó kezekbe tették le igazságos ügyüket s ha még nem késő, bizonyára lesz is sikere főispánunk hathatós közbelépésének. A tisztviselők lakbérügyével egyébként a most szerdai közigazgatási bizottsági ülés is foglalkozott. Simontsits Elemér alispán indítvá­nyára felirt a pénzügyminiszterhez, hogy a pénzügyigazgatóság által, a lakbér megállapítása végett felterjesztett adatok — az itteni nagy­mérvű lakbér eltitkolás miatt a valóságnak meg nem felelők, sőt éppen amiatt, t— bár a hivatal hibáján kívül — egyenesen hamisak, igy a lak­bér megállapításánál helyes kiindulási alapul egyátalán nem szolgálhatnak,miért is sürgős hely­színi vizsgálatot kértek a minisztertől*ki mielőtt döntene, bizonyára teljesíteni fogja a közigaz­gatási bizottságnak, ennek a való tényállást tüze­tesen ismerő illusztris hatósági szervnek a legtisztább igazság által támogatott kérését. A gyönki székhely kérdése. A gyönki járási székhely ügyében hozott közgyűlési határozatot jóváhagyó miniszteri rendeíetet a belügyminiszter megsemmisítette, a Jeszenszky Andor As társai által beadott feleb- bezések elbírálása után Gyönk község határo­zatát és az ezt jóváhagyó közgyűlési határo­zatot megváltoztatta, illetve feloldotta és a köz- gegpt uj határozat hozatalra utasította. '• A közgyűlési határozatot azért volt meg­változtatandó, mert a vármegye közönségét a határozatban foglalt aZon kijelentés megtételé­nél, hogy a simontornyai járás székhelyét Gyün­kön továhbra is meghagyja, egyedül az szán­dék vezethette, hogy Gyönk községet jogi'biz tositék birtokába helyezze a tekintetben, hogy a község áldozatkészségének jutalmául, a végle­gesítés biztosítására irányuló kérelméhez ké­pest, a járási székhely, állandóan Qyönkön marad. . Holott a vármegye közönsége szervezeti szabályrendeletének a, járási székhelyeket meg- állapitó rendelkezését megváltoztatni senki sem kérte, ily irányú indítvány be nem adatott, a. jogerős-szabályrendelet tehát további megerő­sítésre nem-szorul, a szabályrendeleten túlmenő biztosítéknak pedig sem helye, sem értelme nem lehet. A község határozata azért volt feloldandó s azért kell uj határozatot hozni, mert a, köz­ség áldozatkészségét abban a reményben tette, hogy a járási székhelynek véglegesítése/ tekinte­tében intézményes biztosítékot nyerend. A községnek tehát újból mérlegelnie kell, vájjon a kérdéses biztosíték nélkül is helyt áll-e áldozatkészsége mellett, továbbá, hogy tisztá­ban lehessen azzal, miszerint a jásásL székhely megtartását csak az e tekintetben döntő körül­mények, kedvező alakulásától várhatja, ^amely­hez a járási székház rendelkezésre állta bizo­nyára számottevő tényezőt szolgáltat. 4 A bonyhádi főgimnázium uj épületének felavatása. — Saját tudósítónktól. — A bonyhádi ág. h. ev. fögimnázim fel­avató ünnepsége f. hó 12-én zajlott le. Az egy­házmegyei elnökség, a gimn. felügyelő s néhány vidéki vendég már ll-én d. u. megérkezett. A gyönki és csurgói ref. gimnázium, a soproni ev. főgimnázium képviseltette magát személye­sen, egyesek, intézetek levél és távirat utján jelentették, hogy lélekben jelen vannak. 11-én este ismerkedő összejövetel volt az Oroszlán-szálló éttermében. Maga az ünnepség 12-én d. e. 9 órakor kezdődött. Az év. és ref. ifjúság zászló alatt vonult az ág. ev. templomba, hol a »Jövel Szent Lélek Úristen« elhangzása után Fáik Henrik ev. vallástanár mondott lélek­emelő imát, mire az egybesereglett közönség az »Erős várunk*-at énekelte. Ekkor Gráf József bonyhádi lelkész szépen kidolgozott s nagy- hatással előadott beszéde következett, mely visszatekintett a múltba s Isten segedelmét kéri a jövőre. Az »Erős ^várunk« végversszaka zárta be az istentiszteletet, mire a tanulóifjúság s a megjelent vendégek az iskola, uj épületé­nek dísztermébe vonulták, melyet a szó ázoros értelmében zsúfolásig megtöltöttek. A be nem férő közönség s a tanulóifjúság nagy részé az énekkarral együtt a széles folyosóról hallgatta' végig az ünnepséget; A díszterem első sorai­ban találjuk az elnökség oldalán Perczel Dezső v/b. t. t., gr Apponyi Sándort, Weber János orsz. képviselőt, a bo-nyhádi és vidéki intelli­genciát tekintélyes számmal. A többi sort a hölgyeknek díszes sora foglalta el. Az ünnep műsorán első helyt Hazslinszky Géza gimn. fölügyelő lépett a szónoki emel­vényre s megnyitván az ünnepséget, üdvözölte az egybegyült vendégkoszorut, majd .az emel­vény balján zászló alatt álló tanulókhoz for­dult s meleg szavakkal buzdította őket köte­lességeik teljesítésére. Rá fölhangzott -a folyo­són a 103. zsoltár, melyet a főgimnázium ének­kara adott elő Martin György tanító vezetése mellett. Következett Horváth Sándor főesperes­nek eszmékben és ismeretekben gazdag, gyö­nyörűen kikérekitett s választékos nyelven elő­adott fölavató beszéde, mely az iskola nagy fontosságát a világtörténeT&ffiből vett -találó példákkal fejtegette. A mély hatást tett, lebilin­cselj szónoklat után Sániha Károlynak lelkes alkalmi költeményét szavalta el a »Szavaló kör« 3 tagja. A közönség élénk tetszéssel fogadta az előadók törekvését, mire azután a folyosó énekkara finom összhanggal énekelte az »Isten, ki fent uralkodói« kezdetű éneket, melynek elő­adása valóban méltán aratott tapsot a közön­ség részéről. Hatodik helyen egy unalmasnak Ígérkező pont következett: az épités története, de a közönség nagy figyelemmel hallgatta vé­gig a nehéz munka lefolyását, a ;► főpallér« tömör, formás előadásában. A lélekemelő ünne­pet Szeniczey Géza egyházm. főfelügyelő lelkes szavai zárták be, mire az egybegyült nagy közönség a Himnusz akkordjait együtt zen­gette a lelkes diáksággal, mely többszöp hal­latta élénk tapsát a széles folyosó visszhangzó 'mennyezete alatt. , .Délben egy órakor 120 teritékü diszebéd volt az Aranyöroszlán-szállómagytermében. Az előbb ünneplő közönség társas együttlétben örvendett a nagy napnak, mely korszakot alkot az iskola .történetében. A harmadik fogásnál Szeniczey Géza szólásra állott fel. A közönség állva hallgatta "végig a királyra mondott első pohárköszöntőt. Utána. Horváth Sándor a kor-, mányra, Hazslinszky Géza Tolnavarmegyére Tomka Gusztáv Konyhád nagyközség társadal­mára, Gyalog igazgató az iskolák képviselőire (Gyönk, Csurgó, Sopron) s azután Spitkó és Várady főigazgatókra, Marhauser Imre az egy­házkerület! elnökségre, Beke Andor a fenntar- tóságra, Fáik Henrik a különböző' vallásfeleke­zetekre emelt poharat. Ezután gazdag sorozat­ban következett dr. Jozgits János, Hollós János Weber János, dr. Schvetz Antal; dr. Rózenthaí Tóbiás, Reich Sándor, Baky István, Szakáts Imre, Marhauser Imre, Eösze Zsigmond, Perczel Dezső, Hazslinszky Géza, Gyalog István és Biczó Zsigmond felköszöntője. Gyalog igazgató általános érdeklődés kö­zepette olvasta föl a. rokoniskolák s az iskola iránt érdeklődő, de az ünnepségen meg nem jelenhető jóakarók üdvkivánatait. Gr. Apponyi Géza főispán már korábban levélben fejezte ki saj­nálatát, hogy hivatalos funkció Budapestre szó­lítja ; Spitkó Lajos és'Várady Károly főigazga­tók gyönyörű levélben ürdvözlik a kis intézetet. Simontsits Elemér alispán, dr., Rátz Ottó (Sopron) Koritsánszky Ottó, Szitkó Lajos, Zsilinszky Mihály, Grósz Ábris ; a pozsonyi ev. lyceum, a késmárki, aszódi, csabai, felsőlövői főgimná­ziumok, a soproni theol. és képezde, a szek­szárdi polgári fiúiskola távirati üdvözlet küldött. A mindvégig lelkes hangulatban folyó disz­ebéd 4 óra tájban ért véget. De a közönség nem széledt még el; részt vett az esti tánc- mulatságon, melyet a főgimn. tanuló ifjúsága rendezett az ünnepély alkalmából. S az ifjúság barátai*örültek az ifjak vig kedvének, örültek a mindvégig rendben, Hiedelemben folyó, kel­lemesen szórakoztató táncestélynek, mely a haj­nali órákig kedélyesen eltartott s erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt sikerültnek mond­ható. Az estély jövedelmét a tanulmányi ki- rándulások alapjára fordítja a rendezőség s a kirándulások ügyét szivén viselő közönség kerek összegben 370 korona bevétellel mutatta ki érdeklődését a tanulmányi kirándulások iránt. A fölülfizetők nevét a »Bonyhád és Vidéke« fogja közölni, a szives adakozóknak az intézet e helyen is hálás köszönetét nyilvánítja. Az ünnepség véget ért. Ismét a munka következik. Mert az iskolának épülete uj ugyan, de az uj iskolában az iskolának régi munkás­szelleme működik. VARMEGYE. A közigazgatási bizottság üiése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését folyó hó í4-én tartotta meg, gróf Apponyi xGéza főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Simontsits Elemér alispán, Forster Zol­tán főjegyző, Kurz Vilmos árv. elnök, Brey Imre pénzügyigazgató-helyettes, dr. Hangéi Ignác főorvos, Totth Ödön főügyész, Tihanyi Domo- k?s kjr* tanácsos, tanfelügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Beke Ferenc _kir. ügyész, Sass László közgazd. előadó, Sigora Lajos^th. állat­orvos, Orffy Lajos, Jeszenszky Andor, Török Béla, gróf Széchenyi Sándor, Kováts S. Endre, Bernrieder János. Alispáni jelentés. Simontsits Elemér alispán jelentése szerint szeptember hónapban az alispáni hivatalhoz 1236 ügydarab érkezett. A közbiztonság .zavar­talan volt. Fegyelmi eljárás nem fordult elő, rendbirságolás azonban egy esetben alkalmaz­tatott. Közegészségügyi jelentés. Dr. Hangéi Ignác főorvos jelentése szerint szeptember hőnapban a közegészségi állapot kedvező volt. Az 1908 évi védhimlőoítás be van fejezve. A kolera elleni óvintézkedés s főkép az általános köztisztaság, céljából a vármegye min­den községe kivétel nélkül meg lett vizsgálva s.. ez^P vizsgálatok a járási főszolgabirák közbejöttével felülvizsgáltattak. A Ferenc kqz- kórházban 445 egyén ápoltatott.

Next

/
Thumbnails
Contents